Balatoni halért „bombázzák” a vendéglősök a minisztert

A balatoni vendéglátósok nem adják fel: ismét a földművelésügyi miniszterhez fordultak, hogy újra lehessen balatoni hal a tóparti éttermek, halsütödék étlapján. A halászat betiltása óta a negyedik „helyihalmentes” nyári szezon jöhet a magyar tenger partján…

A Balatonon tiltotta meg először a miniszter a halászatot, 2013. decemberében (azóta ezt már országossá terjesztették ki), utána mondta egy siófoki konferencián Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca államtitkára: az a balatoni hal, amit annak mondunk, miért ne titulálhatnánk így a Balaton vízgyűjtőjének tógazdaságaiban nevelkedő pikkelyeseket is? A tóparti vendéglátósok azonban másként gondolják. Ők 2013 decembere óta nem tudnak legálisan balatoni halhoz jutni, hiszen a horgász nem adhatja el a zsákmányát. Először 2014-ben „bombázták” javaslataikkal Fazekas Sándor minisztert, akkor eredmény nélkül. Most újabb „támadásba” lendültek. Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa azt mondta a Népszavának: a tópart vendéglátósait és borászait tömörítő Balatoni Kör javaslata a miniszter asztalán van, várják pozitív elbírálását, mert azt nem tartják helyénvalónak, hogy a tógazdasági halra „fogják rá”, hogy balatoni. Úgy vélik, szabályozott és ellenőrzött módon újra lehetővé kell tenni,hogy a parti éttermek és halsütödék balatoni halhoz juthassanak.

A tudós szerint is halászni kéne
Vissza kéne állítani a szelektív halászatot, vagy sem? Ebben a jelek szerint a balatoni tudós és az állami tulajdonú balatoni halas cég vezetője sem ért egyet. G. Tóth László, a tudományos akadémia Balaton-kutatással foglalkozó tihanyi intézetének vezetője azt mondta egy minapi siófoki konferencián: a horgászturisztikai terveket a tó halállományához kell igazítani, márpedig a Balaton vízminőségének javulásával jelentősen csökken a tó haleltartó képessége, következés képpen egyre kevesebb a hal a vízben. A halállomány harmadát még mindig az oda nem való, 1972 és 83 között betelepített busa teszi ki, s G. Tóth szerint szükséges volna a korábbinál hatékonyabb halászata.

Több irányból is éri „támadás” ez ügyben mostanában a szaktárcát, információnk szerint az LMP komplett törvénymódosítási javaslattal is előállt, melynek kidogozója Füstös Gábor halgazdálkodási szakértő, aki éppen a balatoni halászat betiltása miatt távozott saját elhatározásából a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. éléről 2013. decemberében. Koncepciója szerint lehetővé kéne tenni a Balatonon az ökológia célú szelektív halászatot, tehát elsősorban a tájidegen fajokra mennének (legfőképpen az őshonos halfajok eleségét is pusztító busára), a halászat melléktermékeként kikerülő őshonos halak (keszeg, ponty, süllő, stb.) pedig a gasztronómiát szolgálnák, mégpedig a vízparti vendéglátóhelyek számára, s a tógazdasági halakénál magasabb áron kerülhetnének csak forgalomba.

A Népszava érdeklődésére a Földművelésügyi Minisztérium azt írta, tárgyalnak a balatoni hal témájában a vendéglátósokkal, koncepciójukról a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. bevonásával szakmai elemzést készít a tárca. Szerintük a balatoni halászat leállítása bevált, bővültek a horgászlehetőségek, nőtt a horgászjegyek eladásából származó bevétel. S ma is be lehet szerezni jó minőségű, a vendéglátás igényeit kielégítő halat a tókörnyéki halastavakból. Megjegyzik továbbá azt is: az ökológiai célú halászatnak ma sincs jogszabályi akadálya, hiszen 2015. májusában csak a kereskedelmi célú halászat engedélyezése szűnt meg a hazai természetes vizeken.

Márpedig kereskedelmi halászat már 2013 decembere előtt sem folyt a Balatonon. Füstös Gábor úgy látja, ökológiai célú halászat a jelek szerint azért nem folyik, mert a politikai szempontok felülírják a szakmaiakat… – A védett halfajokból 2013-ig úgy évi tíz tonnát fogott ki a halászat, a horgászok ugyanezekből ötszáz tonnát – így Füstös. – Miért is volt hát annyira káros a halászat? Vagy csak démonizálták néhányan, önös érdekek szerint, a politikai szereplők meg közvetlen tapasztalat híján bedőltek ennek?

„Kinek az érdeke? – tette fel a kérdést a Balatoni Kör egyik név nélkül nyilatkozó tagja. – Lehetnek olyanok, akiknek gazdasági érdeke a balatoni hal „blokkolása”, az, hogy ne kerüljön piacra, mert az erősebb volna...”

Orbán Viktor is rácsodálkozott
Tavaly sajtóhírek szerint egy kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök csodálkozott rá: miért nincs balatoni, tiszai hal a balatoni, tiszai éttermekben, halsütödékben? A kérdés állítólag azzal jutott nyugvópontra, hogy Varga Mihály miniszter azt felelte: a balatoni éttermesek hozzá tudnak jutni a halhoz, ha akarnak.
Csakhogy ez nincs így. Jó néhány éve egy balatoni séf egy televíziós riportban „vallotta be”: horgászoktól vásárolja a halat. Akkor azonban még folyt halászat a Balatonon, így legalizálni lehetett azt is…
A tóparti önkormányzatok érdekvédelmi szervezete, a Balatoni Szövetség tavaly felvásárlói hálózat létrehozásának ötletével állt elő, az engedéllyel rendelkező horgászok által fogott balatoni halat a balatoni polgármesterek szerint akár így is lehetne értékesíteni. Ezt azonban nemcsak a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója tartotta képtelenségnek, hanem maguk a horgászszervezetek is, mondván: ezzel szinte legalizálnák a halorzást, s a pecások egyébként se kereskedjenek…

Norvég Alap - Újabb vita a kormánnyal

Publikálás dátuma
2017.04.07. 07:05
Olaf Berstad nagykövet szerint Norvégia a civileknél hagyná a pénzosztást FOTÓ: KELEMEN VARGA ROLAND
Veszélybe kerülhet a Norvég Alap soron következő támogatási ciklusának 60 milliárd forintos pénzkerete, mivel az Orbán-komány nem hajlandó a civilekre bízni a társadalmi szervezeteknek szánt juttatások odaítélését – hangzott el az eddigi támogatások felhasználását értékelő tegnapi konferencián. Az eseményen az is kiderült, hogy az alap jövőjére a civil törvény kormánypárti módosításának szándéka is árnyékot vet.

A most befejeződött második ciklusban négy év alatt 448 programot támogatott a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA). A civileknek szánt pénzkeret a „nagy” norvég alapnak (amelynek fejében Norvégia tagja lehet az EU egységes belső piacának) csak egy kis töredéke. A társadalmi szerveztek számára azonban ez a legfontosabb, hiszen civil programokat pénzelnek belőle, és a pénzosztást is a civilek végzik. Éppen ennek kívánt véget vetni az Orbán-kormány, amikor már a 2014-es választások után támadni kezdte a norvég alap civil keretét, többek között LMP-s pártkötődéssel vádolva a pénzosztókat. Az adószámok felfüggesztésével, házkutatásokkal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bekapcsolódásával és (a kormányzat részéről) súlyos vádakkal tarkított offenzíva végül teljesen eredménytelenül végződött, mivel semmilyen érdemi szabálytalanságra illetve politikai részrehajlásra nem találtak bizonyítékot. Mára az összes eljárás lezárult, ám az Orbán-kabinet továbbra sem hajlandó beletörődni abba, hogy legyenek olyan társadalmi szervezetek Magyarországon, amelyeknek a finanszírozásába a kormány nem szólhat vele. Úgy tudjuk – és ezt a tegnapi budapesti NCTA-konferencián közvetve Olav Berstad norvég nagykövet is megerősítette –, hogy a magyar és a norvég kormány között továbbra is komoly véleménykülönbség van a civil pénzek felhasználását illetően.

Ahogyan Móra Veronika, a pénzosztó konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány igazgatója a Népszava kérdésére megfogalmazta, a civilek támogatása írásban rögzített prioritása a Norvég Alapnak, vagyis a társadalmi szervezetek elkülönített dotálása nélkül az alap működése nem képzelhető el. Hogy a pénzt ki osztja szét (pályázati úton) a civilek között, azt alapesetben a Brüsszelben működő finanszírozási iroda dönti el (és a szervezet mindig a civilekre bízza a pályáztatást), de ettől a sémától kivételes esetben el lehet térni. Az Orbán-kormány most erre hivatkozik, de a saját akaratán kívül semmivel sem indokolja, hogy mitől lenne kivételes a helyzet – a norvég fél pedig ragaszkodik hozzá, hogy továbbra is a civilek kezeljék az NCTA-t. A konferencián Olav Berstad utalt rá, hogy ha a civil alap ügyében nincs megállapodás, akkor a teljes Norvég Alap működése megkérdőjeleződhet, vagyis a kormány politikai szempontjainak erőltetett érvényesítése miatt kérdéses a következő támogatási ciklusra biztosított 200 millió euró (mintegy 60 milliárd forint) sorsa. A nagykövet a civil törvény tervezett kormányoldali módosítása miatt is aggodalmát fejezte ki, jelezve, hogy a külföldi támogatást kapó civilek megbélyegzése (ami az NCTA kedvezményezettjeit is érintené) szintén kihatással lehet az alap jövőjére.

A konferencia kormányzati és civil résztvevői egyébként egyöntetűen eredményesnek nevezték a most lezárult második finanszírozási ciklust, kifejtve, hogy a norvég pénzből támogatott 448 projekt túlnyomó többsége sikeres volt, a vállalásokat és a sikerparamétereket jellemzően túlteljesítették, több százezer emberhez juttatva el a programokat. Különösen hasznosnak nevezték azokat a kezdeményezéseket, amelyekben a civilek állami szereplőkkel működtek együtt (például a büntetés-végrehajtás területén, ahol a fogvatartottak és családtagjaik közötti kapcsolatépítésben, a börtönrádiók létrehozásában, illetve a fiatalkorú fogvatartottak részvételével színpadra állított produkciók tető alá hozásában segített az NCTA – utóbbiak közül az egyik a Pécsi Nemzeti Színház műsorára is fölkerült).

Kérdésünkre Móra Veronika is megerősítette, hogy a folytatásra árnyékot vet a civil törvény tervezett módosítása: mint kifejtette, az alap működése rengeteg civil energiát szabadított fel, és attól tartanak, hogy az új szabályozás nem csak a kezdeményezőkészséget fogja korlátozni, de létükben is fenyegetheti az NCTA segítségével tevékenykedő szervezeteket.

Letiltotta a BKV a Jobbik plakátjait

Publikálás dátuma
2017.04.07. 07:04
A szocialisták 250 plakátot helyeznek ki FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az MSZP szerint a Jobbik lekoppintotta a szocialisták kampányát, a Jobbik a véletlen művének tartja a hasonlóságot. Közben politikai csatamezővé vált a plakáthelyek piaca: több cég elutasította az MSZP-s hirdetményeket, a BKV letiltotta a Jobbikot.

„Ti dolgoztok. Ők lopnak” – a miniszterelnököt és „fideszes oligarchákat” ábrázoló jobbikos plakátok várhatóan a hónap végéig lesznek kint az utcákon. Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója a Népszavának elmondta, hogy egész pontosan 2468 óriásplakát-helyet vásároltak a Publimont és a Mahír Cityposter Kft-től.

Mindkettő annak a Simicska Lajosnak a cége, akit az utóbbi időben gyakran (és egyre gyakrabban) hoznak hírbe a Jobbikkal. A pártigazgató közlése szerint olyan cégeket kerestek, amelyekről feltételezhették, hogy vállalják ellenzéki pártok plakátjainak kihelyezését, nem beleszólva annak tartalmi üzenetébe. A Jobbik attól tartott ugyanis, más plakátcégek olyannyira ki vannak szolgáltatva az állami megrendeléseknek, hogy meglátva a jobbikos plakátot, félve a fideszes bosszútól, felmondják a szerződéseket a helyfoglalásokra.

„A fő szempontunk az volt, hogy amit legyártunk, az ki is kerüljön az utcákra” – hangsúlyozta Szabó Gábor. A pártigazgató nem érti, „mi ez a nagy felhajtás”, mikor más ellenzéki pártok is (MSZP, Kétfarkú Kutyapárt, DK) hirdetnek vagy hirdettek már Simicska Lajos cégeinek felületein.

A szocialisták múlt hónapban indítottak kampányt Fizessenek a gazdagok! szlogennel. A jobbikos és MSZP-s akció között akadnak tartalmi átfedések. Ráadásul a Jobbik egyik plakátja, amelyen Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc szerepel, erősen emlékeztet a szocialisták honlapján is látható grafikai megoldásra.

Minden hasonlóság a véletlen műve – jelentette ki Szabó Gábor. A Jobbik még az MSZP-s kampány beindítása előtt, március első felében döntötte el, hogy elindítja a sajátját. „Egészen biztos, hogy a Jobbik nem másolta az MSZP-t, és szerintem az MSZP sem másolt minket” – mondta a pártigazgató.

A plakátkampány szerződésének részletei, költségei nem publikusak. Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója közlése szerint ez nem rajtuk múlik: a piaci szokásoknak megfelelően a plakátcégek szerződésbe foglalták, hogy a szerződés részletei üzleti titoknak minősülnek. Természetesen – folytatta – a párt gazdálkodásának ellenőrzése során az Állami Számvevőszék ellenőreinek rendelkezésére bocsátják az adatokat, így ők jogosultak lesznek megismerni a részleteket. A megállapodásról annyit el lehet mondani, hogy piaci alapú megállapodás, és ennek megfelelő az árazása is.

A gazdasági igazgató hozzátette, hogy terveik szerint nem csupán közterületeken jelennek meg a jobbikos üzenetek. Esetenként a párt szimpatizánsai felajánlották, hogy arra alkalmas helyeken magánterületen is kitesznek plakátokat. Schön Péter elmondta lapunknak, hogy nem kizárólag Simicskához kötődő cégeket kerestek, keresnek meg. Szerettek volna például a BKV járművein is politikai hirdetéseket elhelyezni, de a közlekedési vállalat – ahogyan a Jobbik gazdasági igazgatója fogalmazott – „ezt egész egyszerűen megtiltotta”. (Megkérdeztük a BKV-t, ahol későbbre ígértek választ.)

A Jobbik állításával szemben az MSZP-s Nyakó István szerint nem véletlen, hogy hasonlóságok mutatkoznak a két kampány között. „Dokumentálható, hogy a mi plakátjaink kerültek ki előbb, teljesen egyértelmű, hogy a Jobbik rólunk koppintott. Mi ennek örülünk” – nyilatkozta lapunknak a szocialista párt sajtófőnöke.

A szocialisták összesen 250 plakátot tesznek ki. A kampány költségeit Nyakó István mintegy 10-15 millió forintra becsülte. „Nekünk nincs dúsgazdag volt fideszes oligarchánk, akit megkereshettünk volna” – utalt Simicska Lajos szerepére a sajtófőnök. Az MSZP nem is próbálkozott Simicska cégeivel, Nyakó szerint kevés a valószínűsége annak, hogy sikerrel jártak volna.

Így is előfordult, hogy a plakáthelyek felett rendelkező cégek meghátráltak, amikor meglátták Orbán Viktort és Mészáros Lőrincet. A kényszerhelyzetben lévő MSZP ilyen esetekben is arra a plakátra váltott, amelyen Botka László miniszterelnök-jelölt és nagy betűkkel ez a szöveg szerepel: „Tegyünk igazságot!”.

Kísért a BKV-s múlt
Az előző Fidesz-kormány idején a Munka törvénykönyve tervezett módosítása ellen tiltakozó szakszervezetek akartak hirdetni a BKV járművein. Nem kaptak rá lehetőséget. Az elutasítás indoka: politikai hirdetések nem jelenhetnek meg tömegközlekedési járműveken. A kormánypárti Civil Összefogás Fórum (CÖF) vastagon politikai hirdetéseire azonban nem vonatkozott a tiltás.

Szerző