Norvég Alap - Újabb vita a kormánnyal

Publikálás dátuma
2017.04.07. 07:05
Olaf Berstad nagykövet szerint Norvégia a civileknél hagyná a pénzosztást FOTÓ: KELEMEN VARGA ROLAND
Veszélybe kerülhet a Norvég Alap soron következő támogatási ciklusának 60 milliárd forintos pénzkerete, mivel az Orbán-komány nem hajlandó a civilekre bízni a társadalmi szervezeteknek szánt juttatások odaítélését – hangzott el az eddigi támogatások felhasználását értékelő tegnapi konferencián. Az eseményen az is kiderült, hogy az alap jövőjére a civil törvény kormánypárti módosításának szándéka is árnyékot vet.

A most befejeződött második ciklusban négy év alatt 448 programot támogatott a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA). A civileknek szánt pénzkeret a „nagy” norvég alapnak (amelynek fejében Norvégia tagja lehet az EU egységes belső piacának) csak egy kis töredéke. A társadalmi szerveztek számára azonban ez a legfontosabb, hiszen civil programokat pénzelnek belőle, és a pénzosztást is a civilek végzik. Éppen ennek kívánt véget vetni az Orbán-kormány, amikor már a 2014-es választások után támadni kezdte a norvég alap civil keretét, többek között LMP-s pártkötődéssel vádolva a pénzosztókat. Az adószámok felfüggesztésével, házkutatásokkal, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal bekapcsolódásával és (a kormányzat részéről) súlyos vádakkal tarkított offenzíva végül teljesen eredménytelenül végződött, mivel semmilyen érdemi szabálytalanságra illetve politikai részrehajlásra nem találtak bizonyítékot. Mára az összes eljárás lezárult, ám az Orbán-kabinet továbbra sem hajlandó beletörődni abba, hogy legyenek olyan társadalmi szervezetek Magyarországon, amelyeknek a finanszírozásába a kormány nem szólhat vele. Úgy tudjuk – és ezt a tegnapi budapesti NCTA-konferencián közvetve Olav Berstad norvég nagykövet is megerősítette –, hogy a magyar és a norvég kormány között továbbra is komoly véleménykülönbség van a civil pénzek felhasználását illetően.

Ahogyan Móra Veronika, a pénzosztó konzorciumot vezető Ökotárs Alapítvány igazgatója a Népszava kérdésére megfogalmazta, a civilek támogatása írásban rögzített prioritása a Norvég Alapnak, vagyis a társadalmi szervezetek elkülönített dotálása nélkül az alap működése nem képzelhető el. Hogy a pénzt ki osztja szét (pályázati úton) a civilek között, azt alapesetben a Brüsszelben működő finanszírozási iroda dönti el (és a szervezet mindig a civilekre bízza a pályáztatást), de ettől a sémától kivételes esetben el lehet térni. Az Orbán-kormány most erre hivatkozik, de a saját akaratán kívül semmivel sem indokolja, hogy mitől lenne kivételes a helyzet – a norvég fél pedig ragaszkodik hozzá, hogy továbbra is a civilek kezeljék az NCTA-t. A konferencián Olav Berstad utalt rá, hogy ha a civil alap ügyében nincs megállapodás, akkor a teljes Norvég Alap működése megkérdőjeleződhet, vagyis a kormány politikai szempontjainak erőltetett érvényesítése miatt kérdéses a következő támogatási ciklusra biztosított 200 millió euró (mintegy 60 milliárd forint) sorsa. A nagykövet a civil törvény tervezett kormányoldali módosítása miatt is aggodalmát fejezte ki, jelezve, hogy a külföldi támogatást kapó civilek megbélyegzése (ami az NCTA kedvezményezettjeit is érintené) szintén kihatással lehet az alap jövőjére.

A konferencia kormányzati és civil résztvevői egyébként egyöntetűen eredményesnek nevezték a most lezárult második finanszírozási ciklust, kifejtve, hogy a norvég pénzből támogatott 448 projekt túlnyomó többsége sikeres volt, a vállalásokat és a sikerparamétereket jellemzően túlteljesítették, több százezer emberhez juttatva el a programokat. Különösen hasznosnak nevezték azokat a kezdeményezéseket, amelyekben a civilek állami szereplőkkel működtek együtt (például a büntetés-végrehajtás területén, ahol a fogvatartottak és családtagjaik közötti kapcsolatépítésben, a börtönrádiók létrehozásában, illetve a fiatalkorú fogvatartottak részvételével színpadra állított produkciók tető alá hozásában segített az NCTA – utóbbiak közül az egyik a Pécsi Nemzeti Színház műsorára is fölkerült).

Kérdésünkre Móra Veronika is megerősítette, hogy a folytatásra árnyékot vet a civil törvény tervezett módosítása: mint kifejtette, az alap működése rengeteg civil energiát szabadított fel, és attól tartanak, hogy az új szabályozás nem csak a kezdeményezőkészséget fogja korlátozni, de létükben is fenyegetheti az NCTA segítségével tevékenykedő szervezeteket.

Letiltotta a BKV a Jobbik plakátjait

Publikálás dátuma
2017.04.07. 07:04
A szocialisták 250 plakátot helyeznek ki FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az MSZP szerint a Jobbik lekoppintotta a szocialisták kampányát, a Jobbik a véletlen művének tartja a hasonlóságot. Közben politikai csatamezővé vált a plakáthelyek piaca: több cég elutasította az MSZP-s hirdetményeket, a BKV letiltotta a Jobbikot.

„Ti dolgoztok. Ők lopnak” – a miniszterelnököt és „fideszes oligarchákat” ábrázoló jobbikos plakátok várhatóan a hónap végéig lesznek kint az utcákon. Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója a Népszavának elmondta, hogy egész pontosan 2468 óriásplakát-helyet vásároltak a Publimont és a Mahír Cityposter Kft-től.

Mindkettő annak a Simicska Lajosnak a cége, akit az utóbbi időben gyakran (és egyre gyakrabban) hoznak hírbe a Jobbikkal. A pártigazgató közlése szerint olyan cégeket kerestek, amelyekről feltételezhették, hogy vállalják ellenzéki pártok plakátjainak kihelyezését, nem beleszólva annak tartalmi üzenetébe. A Jobbik attól tartott ugyanis, más plakátcégek olyannyira ki vannak szolgáltatva az állami megrendeléseknek, hogy meglátva a jobbikos plakátot, félve a fideszes bosszútól, felmondják a szerződéseket a helyfoglalásokra.

„A fő szempontunk az volt, hogy amit legyártunk, az ki is kerüljön az utcákra” – hangsúlyozta Szabó Gábor. A pártigazgató nem érti, „mi ez a nagy felhajtás”, mikor más ellenzéki pártok is (MSZP, Kétfarkú Kutyapárt, DK) hirdetnek vagy hirdettek már Simicska Lajos cégeinek felületein.

A szocialisták múlt hónapban indítottak kampányt Fizessenek a gazdagok! szlogennel. A jobbikos és MSZP-s akció között akadnak tartalmi átfedések. Ráadásul a Jobbik egyik plakátja, amelyen Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc szerepel, erősen emlékeztet a szocialisták honlapján is látható grafikai megoldásra.

Minden hasonlóság a véletlen műve – jelentette ki Szabó Gábor. A Jobbik még az MSZP-s kampány beindítása előtt, március első felében döntötte el, hogy elindítja a sajátját. „Egészen biztos, hogy a Jobbik nem másolta az MSZP-t, és szerintem az MSZP sem másolt minket” – mondta a pártigazgató.

A plakátkampány szerződésének részletei, költségei nem publikusak. Schön Péter, a Jobbik gazdasági igazgatója közlése szerint ez nem rajtuk múlik: a piaci szokásoknak megfelelően a plakátcégek szerződésbe foglalták, hogy a szerződés részletei üzleti titoknak minősülnek. Természetesen – folytatta – a párt gazdálkodásának ellenőrzése során az Állami Számvevőszék ellenőreinek rendelkezésére bocsátják az adatokat, így ők jogosultak lesznek megismerni a részleteket. A megállapodásról annyit el lehet mondani, hogy piaci alapú megállapodás, és ennek megfelelő az árazása is.

A gazdasági igazgató hozzátette, hogy terveik szerint nem csupán közterületeken jelennek meg a jobbikos üzenetek. Esetenként a párt szimpatizánsai felajánlották, hogy arra alkalmas helyeken magánterületen is kitesznek plakátokat. Schön Péter elmondta lapunknak, hogy nem kizárólag Simicskához kötődő cégeket kerestek, keresnek meg. Szerettek volna például a BKV járművein is politikai hirdetéseket elhelyezni, de a közlekedési vállalat – ahogyan a Jobbik gazdasági igazgatója fogalmazott – „ezt egész egyszerűen megtiltotta”. (Megkérdeztük a BKV-t, ahol későbbre ígértek választ.)

A Jobbik állításával szemben az MSZP-s Nyakó István szerint nem véletlen, hogy hasonlóságok mutatkoznak a két kampány között. „Dokumentálható, hogy a mi plakátjaink kerültek ki előbb, teljesen egyértelmű, hogy a Jobbik rólunk koppintott. Mi ennek örülünk” – nyilatkozta lapunknak a szocialista párt sajtófőnöke.

A szocialisták összesen 250 plakátot tesznek ki. A kampány költségeit Nyakó István mintegy 10-15 millió forintra becsülte. „Nekünk nincs dúsgazdag volt fideszes oligarchánk, akit megkereshettünk volna” – utalt Simicska Lajos szerepére a sajtófőnök. Az MSZP nem is próbálkozott Simicska cégeivel, Nyakó szerint kevés a valószínűsége annak, hogy sikerrel jártak volna.

Így is előfordult, hogy a plakáthelyek felett rendelkező cégek meghátráltak, amikor meglátták Orbán Viktort és Mészáros Lőrincet. A kényszerhelyzetben lévő MSZP ilyen esetekben is arra a plakátra váltott, amelyen Botka László miniszterelnök-jelölt és nagy betűkkel ez a szöveg szerepel: „Tegyünk igazságot!”.

Kísért a BKV-s múlt
Az előző Fidesz-kormány idején a Munka törvénykönyve tervezett módosítása ellen tiltakozó szakszervezetek akartak hirdetni a BKV járművein. Nem kaptak rá lehetőséget. Az elutasítás indoka: politikai hirdetések nem jelenhetnek meg tömegközlekedési járműveken. A kormánypárti Civil Összefogás Fórum (CÖF) vastagon politikai hirdetéseire azonban nem vonatkozott a tiltás.

Szerző

Magyar atomerőművet kaphat Irán - Semjén tárgyalt Teheránban

Nukleáris együttműködési megállapodást ír alá a magyar kormány április 8-án Teheránban, az Iráni Atomenergia Hivatallal - értesült a Népszava.

A közelmúltig a nukleáris latorállamok között számon tartott közel-keleti állammal kötendő egyezmény célja a helyi sajtó szerint egy új, mindössze 25 megawattos mini atomerőmű kifejlesztése. A Tehran Times arról ír, hogy Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes (aki a kereszténydemokrata minipártot képviseli a kormányban) Ali Akbar Salehivel, az iráni hatóság vezetőjével tárgyal a megállapodásról. Az együttműködés gyümölcse sajtóinformációk szerint egy olyan reaktortípus lenne, amelyet az afrikai országokban értékesíthetnénk.

Az elképzelés elsősorban azért tűnik abszurdnak, mert Irán – az USA-val kötött egyezség nyomán – csak 2016-ban került le a nemzetközi egyezményeket megkerülve atomfegyvert fejlesztő országok listájáról – ami egyúttal az atomipari exportot korlátozó szankciók feloldását is jelentette -, és a környező hatalmak arra gyanakodnak, hogy titokban továbbra is atombomba előállításán dolgozik. Irán jelenleg a nyolcadik a keresztényüldöző országok „toplistáján”.

Technikai értelemben ugyanakkor a projekt nem teljesen elképzelhetetlen, mivel Magyarországnak van némi (bár nem túl friss) gyakorlata minireaktorok kifejlesztésében: a BME kutatóreaktorát a '70-es években magyar szakértők tervezték, minimális orosz közreműködéssel.

Az Iránnal történő nukleáris együttműködést – tekintettel a régió súlyos konfliktusaira – nem mindenki tartja jó ötletnek. Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja közleményben reagált a hírre: szerinte a kormány nukleáris ügyekben elveszítette a mérlegelési képességét, és a kockázatos ötleteivel „Magyarországot minden egyes nap távolabb sodorja attól a szövetségtől, amelyhez tartozik”. Ungár azt is előrevetítette, hogy Irán várhatóan Oroszországgal is nukleáris együttműködést kezd. "Az Orbán-kormány kifelé kormányozza Magyarországot a nyugati szövetségi rendszerből azért, hogy hazánkat Oroszországhoz és Oroszország szövetségeseihez kösse. Ez ellentétes a magyar emberek akaratával és érdekeivel, és a folyamat új, aggasztó állomása a Semjén Zsolt által Iránnal megkötendő nukleáris megegyezés" – hangsúlyozta lapunk kérdésére a politikus.

Szerző