A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Magyarországon évente mintegy 40 ezren kapnak szélütést, azonban mindössze 5-7 százalékuk kerül idejében kórházba. Az elmúlt években nem egy fiatal és középkorú felnőtt esett a stroke áldozatául, sőt ez a betegség gyerekkorban is egyre gyakrabban fordul elő. A statisztikai adatok szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka küzd a depresszióval. Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él.
A stroke hátterében legtöbbször az agyat ellátó ér elzáródása áll, csak az esetek kb. 15 %-ában beszélhetünk agyvérzésről, mint kiváltó okról. Ma már széles körben ismert, hogy a stroke kezelése azért is sürgős, mert a szélütés minden órájában kb. 700 km idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el.
Dr. Szapáry László a Magyar Stroke Társaság elnöke szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ha valaki a stroke tüneteit észleli – hirtelen beszédzavar, egyensúlyvesztés, féloldali végtag bénulás vagy zsibbadás – nem szabad várni a háziorvosra, vagy arra, hogy másnapra kialussza a betegséget, hanem rögtön tárcsázni kell a 104-es számot, ugyanis a mentők jól tudják, hol kaphatják meg 3-4 órán belül a betegek azt a vérrögoldó kezelést, amellyel nem csak a túlélés esélyét lehet növelni, hanem elkerülhető a maradandó károsodás is.
Nagyon fontos tudni, hogy a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. Akár már egyetlen jel megléte is figyelmeztethet a stroke kialakulására. A múló tünetek esetén a beteg stroke esélye igen magas, ilyenkor is azonnal orvoshoz kell fordulni. A tünetek viszonylag hirtelen jelentkeznek: pl. ébredéskor, vagy pár perc alatt. Senkit ne tévesszen meg, ha a tünetek gyors javulást mutatnak, mert visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak.
