Előfizetés

Forrong a düh a Néppártban

Publikálás dátuma
2017.04.07. 22:22
Leszerelés vagy sem FORRÁS: CEU/VÉGEL DÁNIEL
Minden lehetőség az asztalon van, még a súlyos szankciókkal fenyegető 7. cikkely szerinti eljárás is - nyilatkozta lapunk brüsszeli tudósítójának a kontinens kereszténydemokrata pártjait tömörítő Európai Néppárt (EPP) szóvivője, a román nemzetiségű Siegfried Muresan. A politikus kifejtette: a néppárt fenntartás nélkül támogatni fogja az Európai Bizottság vizsgálatának a következtetéseit.

Mint ismeretes, az uniós testület jövő szerdán tűzi napirendjére a vitát arról, hogy a magyarországi felsőoktatási törvény módosítása megfelel-e az EU normáinak. “Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy maradéktalanul eleget tegyen a bizottsági elvárásoknak” - közölte Muresan, hozzátéve, hogy a pártcsalád elnöksége április 29-én politikai vitát tart a "legfrissebb magyarországi törvénykezésről." (Az Európai Néppártban pártok foglalnak helyet, az EPP parlamenti frakciójában az e pártokhoz tartozó képviselők.) A nemzeti konzultáció még a felsőoktatási törvénynél is nagyobb felháborodást válthat ki a Fidesz pártcsaládjában. Az Európai Néppárt parlamenti csoportjához tartozó forrásokból lapunk úgy értesült, hogy Manfred Weber frakcióelnök a politikai csoport strasbourgi ülésén azt mondta: “Az állítsuk meg Brüsszelt!” egy EU-ellenes politikai kampány, ami nem fér össze a néppárt értékrendjével. Sok EP-képviselő ezt a hadjáratot sérelmesebbnek tartja, mint a CEU ellehetetlenítését célzó törvénymódosítást. Az EPP parlamenti csoportjában egyre többen és hangosabban emelnek szót az orbáni politika ellen, de úgy tudjuk, hogy egyelőre tanácstalanság uralkodik, hogy mit és mikor kéne lépni.

Értesülésünk szerint a német néppárti delegációban is téma volt a magyarországi helyzet, de döntésre nem jutottak. "Amíg a németek nem határoznak a következő lépésekről, addig semmi sem fog történni" - hallottuk néppárti körökből. A Politico című angol nyelvű hírportál szerint belga, holland, luxemburgi és skandináv képviselők vetették fel, hogy Orbánéktól meg kellene szabadulni, de sokan inkább óvatosságra intenek.

A Fidesz EP-képviselői kör e-mailekkel és személyes elbeszélgetésekkel igyekeznek visszaverni a "Magyarország elleni támadásokat", de úgy tudjuk, őket is meglepte, hogy még a brüsszeli és strasbourgi propagandakampányt is közvetlenül Budapestről irányítják. Közben kiderült, hogy a felsőoktatásért felelős államtitkár, Palkovics László kedden Brüsszelbe utazik, és az Európai Bizottság első alelnökével, Frans Timmermans-szal, továbbá az oktatási biztossal, Navracsics Tiborra tárgyal majd a lex CEU-ról.

Megkerestük az Európai Néppárt parlamenti frakciójának szóvivőjét, hogy a pártcsoporton belül zajló fejleményekről érdeklődjünk, de Weber twitter bejegyzéseinél többet nem akart elárulni Pedro López de Pablo. Twitter üzeneteiben a frakcióvezető az Európai Bizottságra testálta a CEU-törvény elemzését és a következtetések levonását. A testület szerdai ülésén várhatóan Frans Timmermans alelnök vezeti majd a vitát a magyar jogszabályról, de nem tudni, hogy döntés is születik-e róla.

Lapunk információi szerint április végén Soros György Brüsszelbe látogat és találkozik az Európai Bizottság képviselőivel is. A magyar származású üzletember és filantróp évente többször megfordul az EU fővárosában, ahol a Nyílt Társadalom Alapítványának európai központja található.

Halmai Katalin (Brüsszel)

Ujhelyi: "ilyen még nem volt"
A Brexit mellett persze, de ismét Magyarország volt az Európai Parlament (EP) fő témája ezen a plenáris üléshéten - számolt be Ujhelyi István. A szocialista uniós képviselő szerint ez nem örömhír, hiszen régóta érezni lehetett, hogy a magyar ügyek miatt egyszer betelik a pohár, de valahogy senki sem hittel, hogy be is következik ez a túlcsordulás. "Most bekövetkezett, ilyen még nem volt" - fogalmazott, majd felmutatott egy plakátot, melyen a következő szöveg olvasható: "Sokszor kerültünk abba a helyzetbe, hogy a magyar polgárok érdekeit Brüsszel képviselte a megválasztott kormányával szemben". Ujhelyi szerint ez a szituáció valójában ma áll fenn, holott az idézett a Fidesz uniós kampányprogramjából származik. Az MSZP alelnöke szerint a Néppárt a héten nagyon látványosan fordult el Orbán Viktortól, amit nem csupán a néppárti felszólalók, hanem az is egyértelművé tesz: Manfred Weber Twitter-üzenetben tette egyértelművé, hogy a kereszténydemokrata pártcsalád számára semmiféle lex CEU nem fogadható el, ez már több a soknál. Ujhelyi úgy látja, nemcsak állandó kritikusai - így Frank Engel luxemburgi néppárti képviselő, aki kilépésre szólította fel a Fideszt - bírálták a magyar kormányt, de azok is, akik eddig hallgattak: több tagállam delegációvezetője tette egyértelművé: jelenlegi politikájával Orbán nem maradhat a Néppárt tagja. "Nincs már mögötte a Néppárt, sőt, április 29-én saját napirendjére is tűzi az Orbán-aktát". Az EP plenáris ülése is tárgyalni fog erről, s miután ez egy új szakasz, könnyen előfordulhat, hogy néppárti támogatással indítják majd meg a magyar demokratikus rendszer átfogó reformját érintő monitoring eljárást. "Az EU nem engedheti meg tovább, hogy egy tagállam kormányfője belülről bomlassza, rohassza az egységet."

 

Merkel ismét népszerűbb Schulznál

Publikálás dátuma
2017.04.07. 21:31
Schulz és Merkel FOTÓ: Michele Tantussi/Getty Images
Németországban ismét többen támogatják Angela Merkel kancellárt, mint szociáldemokrata párti (SPD) kihívóját, Martin Schulzot - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF országos köztelevízió Politbarometer című kutatásának adatai szerint a németek 48 százaléka azt szeretné, hogy az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után is Angela Merkel - a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke - maradjon a kormányfő, míg Martin Schulzot 40 százalék látná szívesebben a kancellári tisztségben. Egy hónappal korábban, március elején még mindkét politikus 44 százalékon állt. 

Angela Merkel pártja és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 35 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, ami 1 százalékpontos emelkedés a legutóbbi Politbarometer-felméréshez képest. A CDU/CSU jelenlegi koalíciós társa, a Martin Schulz vezette SPD 32 százalékon stagnál.

A Bundestag ellenzéki oldalán sincs változás, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 8 százalékon áll, a Zöldek támogatottsága 7 százalékos. Bejutna a Bundestagba a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) is, amelynek támogatottsága továbbra is 9 százalékos, és a liberális FPD, amely változatlanul a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll. 

Martin Schulz - az Európai Parlament korábbi elnöke - január végén lépett színre a német belpolitikában. Megjelenése révén az SPD alig néhány hét alatt csaknem teljesen ledolgozta 15 százalékpont körüli lemaradását a CDU/CSU-hoz képest, országos választói támogatottsága a 20-23 százalékos szintről 30 százalék fölé emelkedett, miközben a kisebb pártok visszaestek, a CDU/CSU népszerűségének növekedése pedig megállt. 

Azonban a legutóbbi mérések alapján az úgynevezett Schulz-hatás gyengülni látszik. A Politbarometer-kutatás mellett erre utalnak a Stern-RTL-Wahltrend nevű kutatássorozat új, szerdán megjelent adatai is, amelyek szerint a CDU fölényes győzelmével és az SPD várt áttörésének elmaradásával zárult március végi Saar-vidéki tartományi törvényhozási (Landtag-) választás óta az SPD támogatottsága számottevően csökkent, 32 százalékról 29 százalékra süllyedt, míg a CDU/CSU 34 százalékról 36 százalékra erősödött.

A ZDF felmérését a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette április 4. és 6. között, 1384 ember megkérdezésével. A Stern-RTL-Wahltrend felmérést a Forsa közvélemény-kutató intézet készítette március 27. és 31. között 2504 ember megkérdezésével. Mindkét kutatás adatai a választókorú népességet tekintve reprezentatívak.

Merkel ismét népszerűbb Schulznál

Publikálás dátuma
2017.04.07. 21:31
Schulz és Merkel FOTÓ: Michele Tantussi/Getty Images
Németországban ismét többen támogatják Angela Merkel kancellárt, mint szociáldemokrata párti (SPD) kihívóját, Martin Schulzot - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF országos köztelevízió Politbarometer című kutatásának adatai szerint a németek 48 százaléka azt szeretné, hogy az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után is Angela Merkel - a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke - maradjon a kormányfő, míg Martin Schulzot 40 százalék látná szívesebben a kancellári tisztségben. Egy hónappal korábban, március elején még mindkét politikus 44 százalékon állt. 

Angela Merkel pártja és a bajor testvérpárt, a CSU szövetsége a szavazatok 35 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, ami 1 százalékpontos emelkedés a legutóbbi Politbarometer-felméréshez képest. A CDU/CSU jelenlegi koalíciós társa, a Martin Schulz vezette SPD 32 százalékon stagnál.

A Bundestag ellenzéki oldalán sincs változás, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 8 százalékon áll, a Zöldek támogatottsága 7 százalékos. Bejutna a Bundestagba a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) is, amelynek támogatottsága továbbra is 9 százalékos, és a liberális FPD, amely változatlanul a bejutási küszöbön, 5 százalékon áll. 

Martin Schulz - az Európai Parlament korábbi elnöke - január végén lépett színre a német belpolitikában. Megjelenése révén az SPD alig néhány hét alatt csaknem teljesen ledolgozta 15 százalékpont körüli lemaradását a CDU/CSU-hoz képest, országos választói támogatottsága a 20-23 százalékos szintről 30 százalék fölé emelkedett, miközben a kisebb pártok visszaestek, a CDU/CSU népszerűségének növekedése pedig megállt. 

Azonban a legutóbbi mérések alapján az úgynevezett Schulz-hatás gyengülni látszik. A Politbarometer-kutatás mellett erre utalnak a Stern-RTL-Wahltrend nevű kutatássorozat új, szerdán megjelent adatai is, amelyek szerint a CDU fölényes győzelmével és az SPD várt áttörésének elmaradásával zárult március végi Saar-vidéki tartományi törvényhozási (Landtag-) választás óta az SPD támogatottsága számottevően csökkent, 32 százalékról 29 százalékra süllyedt, míg a CDU/CSU 34 százalékról 36 százalékra erősödött.

A ZDF felmérését a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette április 4. és 6. között, 1384 ember megkérdezésével. A Stern-RTL-Wahltrend felmérést a Forsa közvélemény-kutató intézet készítette március 27. és 31. között 2504 ember megkérdezésével. Mindkét kutatás adatai a választókorú népességet tekintve reprezentatívak.