Előfizetés

Washington szankciókra készül Szíria ellen

Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy Washington szankciók foganatosítására készül Szíria ellen.

A floridai Mar-a-Lagóban újságírókkal folytatott beszélgetésén Rex Tillerson külügyminiszter csalódottságának adott hangot amiatt, ahogyan Oroszország reagált a Szíriára mért amerikai légicsapásokra. Az amerikai diplomácia vezetője szerint ez azért is kiábrándító, mert azt jelzi, hogy Moszkva változatlanul támogatja Bassár el-Aszad szír elnököt és rendszerét.

A szintén Mar-a-Lagóban tartózkodó Steve Mnuchin bejelentette, hogy Washington a közeljövőben gazdasági szankciókat hoz Szíria ellen az idlíbi gáztámadás megtorlásaként. "Arra számítunk, hogy ezeknek a szankcióknak döntő következményeik lesznek" - fogalmazott a pénzügyi tárca irányítója, hozzátéve, hogy a szankciókkal mindenkit el akarnak rettenteni attól, hogy Szíriával üzleteljen.

Közben Washingtonban a törvényhozók - mindkét pártból - támogatásukról biztosították Trump elnök döntését a Szíria elleni légicsapásokról, ám egyúttal azt is kérték, hogy a Fehér Ház terjessze elő stratégiáját a konfliktus átfogó megoldására, és a következő lépéseknél az elnök konzultáljon a kongresszussal. Nancy Pelosi, a képviselőház kisebbségben lévő demokrata párti frakciójának vezetője például Paul Ryan házelnökhöz címzett levelében hívta fel a figyelmet arra, hogy "egy szuverén nemzet elleni katonai erő alkalmazásához az alkotmány értelmében a kongresszus felhatalmazására van szükség".

A republikánusok szenátusi frakciójának vezetője leszögezte: "a légicsapások jól eltervezettek és jól végrehajtottak voltak". Mitch McConnell szerint az amerikai lépés "üzenet volt Aszad elnöknek, hogy nem tehet meg büntetés nélkül bármit". A szenátor azt is elmondta, hogy a légicsapások megindítása előtt Mike Pence alelnök telefonon tájékoztatta őt Trump elnök döntéséről.

Az amerikai kormányzat tagjai más kongresszusi politikusokat is előzetesen - telefonon - tájékoztattak a várható légicsapásokról. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke például arról tájékoztatta az újságírókat, hogy őt személyesen Donald Trump elnök és Rex Tillerson külügyminiszter hívta fel. Corker több amerikai televíziónak is interjút adott, s elmondta, hogy a hír hallatán kifejezetten elfogták az érzelmek, ugyanis ő személyesen járt Szíriában, és látogatást tett menekülttáborokban is, jól látta a pusztítást. "Amikor csütörtök este az elnök felhívott, hogy tájékoztasson a várható légicsapásokról, azt mondtam neki, hogy büszke vagyok az országomra. És rá is" - fogalmazott.

A kormányzat tagjai nemcsak republikánus, hanem demokrata párti törvényhozókat is előzetesen értesítettek Trump döntéséről.

Októberben választ Csehország

Október 20-án és 21-én rendezik meg a cseh parlamenti választást. Ezt Milos Zeman elnök közölte a TV Barrandov kereskedelmi televízióban. Az államfő kijelentette, a pártokkal folytatott konzultációit követően döntött úgy, hogy a lehető legkésőbbi időpontra írja ki a voksolást. Az alkotmány szerint a parlamenti választást a parlament négy éves mandátuma lejárta előtt legalább 30 nappal kell megrendezni. A pártoknak augusztus 15-ig kell közzétenniük jelöltjeik listáját. Felmérések szerint az Andrej Babis pénzügyminiszter-vezette ANO a legnépszerűbb politikai erő, amely mintegy 10 százalékkal előzi meg a szociáldemokratákat.

Megtorló rakétacsapás Szíriára

Publikálás dátuma
2017.04.08. 07:39
Két amerikai romboló fedélzetéről indították a Tomahawk-rakétákat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/US NAVY
Az Egyesült Államok péntekre virradóra rakétacsapást mért Szíriára, megtorlásképpen a kedden Homsz városánál végrehajtott vegyifegyver-támadásért, amelyben több mint nyolcvan ember, köztük gyermekek veszítették életüket. Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai harci gépek közvetlenül a szíriai kormányerők ellenőrzése alatt álló objektumot támadtak. Oroszország agressziónak minősítette az amerikai légicsapást, a válság ügyében összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Donald Trump Floridában, az amerikai-kínai csúcs margóján jelentette be, hogy parancsot adott a légitámadásra. Két amerikai romboló, a Földközi-tengeren állomásozó USS Porter és a USS Ross fedélzetéről 59 Tomahawk manőverező robotrepülőgépet lőttek ki, a célpont a Homsz közelében lévő aj-Sarjat szíriai légibázis volt, az amerikai rakéták a bázis kifutópályáját, repülőit, hangárjait, légvédelmi rendszerét vették célba. Helyi idő szerint hajnali háromnegyed öt körül indították a rakétákat, hogy minimalizálják az áldozatok számát. Szíriai közlés szerint legalább hét ember életét veszítette, kilencen megsérültek a rakétacsapásban.

A bázison vegyi fegyvereket is tárolnak, ezt is tekintetbe vették a légicsapásnál, jelentette a CNN. Amerikai információk szerint erről a bázisról indították a szíriai kormányerők azokat a MiG 24-es harci gépeket, amelyek a lázadók ellenőrzése alatt álló Hán Sejkun falu elleni keddi vegyifegyver-támadást végrehajtották. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a világszervezet Biztonsági Tanácsában szerdán megdöbbentő képeket mutatott be az áldozatokról, s Trump maga is felháborodását fejezte ki csütörtökön, II. Abdalláh jordániai királlyal tartott sajtóértekezletén. A Pentagon többféle válaszlehetőséget tárt az amerikai elnök elé. Trump James Mattis védelmi miniszterrel, HR McMaster nemzetbiztonsági tanácsadóval és más illetékesekkel folytatott konzultációk után döntött a manőverező repülőgépek bevetése mellett. Floridai beszédében nemzetbiztonsági érdeknek nevezte a légicsapást, s ezúttal is bírálta elődjét, az Aszad-rezsim elleni korábbi fellépés elmaradását.

Vlagyimir Putyin szóvivője útján egy szuverén állam elleni agressziónak minősítette a szíriai légicsapást, Dmitrij Peszkov szóvivő közölte, az orosz elnök úgy véli, a támadás árt az orosz-amerikai kapcsolatoknak, s a terrorizmus elleni harc ügyének egyaránt. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter provokációnak nevezte az amerikai támadást, Dmitrij Medvegyev kormányfő is elítélte az egyoldalú amerikai fellépést. Oroszország annak ellenére tiltakozott, hogy a Pentagon tájékoztatása szerint az amerikaiak előzetesen tájékoztatták az orosz felet a légicsapás végrehajtásáról az Iszlám Állam elleni légitámadások koordinálására kialakított biztosított kommunikációs csatornán. Orosz forrásból azt tették közzé, hogy az 59 amerikai Tomahawk rakéta közül csak 23 talált célba, orosz katonák nem sérültek meg. Moszkvában bejelentették,hogy felfüggesztik a szíriai légtérben bekövetkező incidensek kiküszöbölésére létrejött orosz-amerikai memorandum hatályát az amerikai légicsapás miatt.

Az Egyesült Államok szövetségesei támogatták az amerikai lépést. Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök telefonon egyeztetett a légicsapás után kialakult helyzetről, Berlint és Párizst is előzetesen értesítették az amerikai akcióról. Merkel és Hollande közleményben hangsúlyozta, hogy teljes mértékben a szíriai elnököt terheli a felelősség a helyzet kialakulásáért. Már nem először vetett be vegyi fegyvert, s egyéb háborús bűnöket is elkövetett, ezek nem hagyhatók válasz nélkül. A brit kormány is támogatásáról biztosította Trump fellépését, mondván a „barbár vegyi támadásra adott megfelelő válasz” volt a légicsapás.

A szíriai válság ügyében ismét összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország a szíriai vegyifegyver-bevetés nyomán közös határozat-tervezetet köröztetett, de Oroszország vétója miatt esély sem volt rá, hogy Szíriát elítélő határozatot tudjanak elfogadni.

„Egyszeri, elrettentő lépés lehetett"
„Úgy vélem, ez direkt válasz volt arra, hogy az Aszad-rezsim vegyi fegyvereket vetett be a héten. Nem hiszem, hogy ez egy hosszú távú katonai kampány része” – elemezte a helyzetet lapunknak Ian Lesser, a German Marshall Fund külügyi programjának elnökhelyettese. A szakértő hozzátette, hogy bár most úgy tűnik, a támadás egyszeri alkalom volt Washington részéről, ez változhat az esetben, „ha a szíriai kormányerők továbbra is bevetnek vegyi fegyvereket”. Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő szintén azt mondta a Népszavának, hogy „egyszeri, elrettentő lépés” lehetett a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt légitámadás. „Mióta Trumpot beiktatták, azt lehetett látni, hogy együttműködésre törekszik mindenkivel, aki a polgárháborúban az Iszlám Állam elleni harcban érdekelt… Az amerikai ENSZ-nagykövet továbbá a múlt héten kijelentette, hogy az Aszad-rezsim eltávolítása nem céljuk többé. Az történhetett, hogy az Aszad-rezsim úgy értékelte: szabad kezet kaptak, vagy egyszerűen csak tesztelni akarták a hipotézisüket, hogy meddig mehetnek el” – mondta az előzményekről Wagner. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: egyelőre még nem látni, hogy a történtek milyen hatással lesznek az orosz-amerikai viszonyra, de Moszkva sem érdekelt abban, hogy konfliktusos legyen a viszonya az Egyesült Államokkal, hiszen a Szíria feletti légtérben mindkét félnek elemi érdeke, hogy a két ország repülőgépei még véletlenül se ütközzenek össze, vagy nyissanak egymásra tüzet. Ráadásul az Iszlám Állam közös ellenségük, akárcsak az al-Kaida Idlíb tartományban. „Szíria nem ér annyit, hogy a két ország elkezdjen egymással háborúzni” – mondta Wagner Péter. K.I.