Tokaj borkedvelőknek és mindenkinek

Publikálás dátuma
2017.04.10. 07:49

Van, aki a hegyek szerelmese, másokat a széles síkság tágassága ejt rabul. Aki mindkettőben gyönyörködne - ráadásul még a jóféle magyar borokat is kedveli -, annak Tokaj tökéletes úti cél. Ha Észak felé fordulunk, akkor Zemplén és a Mátra hegyei néznek ránk, ha pedig Délre, akkor az Alföld tágassága vár.

Tokaj-hegyalja névadó városa ma már egyre kedveltebb kirándulási célpont. Aki magyar, az ismeri a Tokaj szót és talán szeretné egyszer látni ezt a hangulatos helységet. És nemcsak szüret idején érdemes kalandozni errefelé, hiszen a város környéke minden évszakban kínál különleges túrázási lehetőséget. Tavasszal a benépesülő gólya- és fecskefészkek, nyári estéken a megnyugtató csend, a folyó a közeli csobbanása és halszaga, a Tisza andalító hullámzása, vagy máskor a különleges tiszavirágzás vár. Ősszel a szüret hangulata, a szőlő illata, a must zamata csalogató. Télen pedig a földalatti boltívek alatt érlelődő „hegyleve" miatt is érdemes eltölteni itt pár napot. Tokaj a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál, a Tisza Rakamazzal szemközti oldalán fekszik. Ez volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A helyi mesék szerint a Tiszában, a Bodrogban, a Nagykopasz-hegyen és a Várhegyen tündérek élnek, akik segítik az itt élőket, s megbüntetik azokat, akik nem tisztelik és óvják kellőképpen a környezetüket.

Elbódít a szerelem pincesora

A kisváros természeti környezete ma is lenyűgözi a turistát. A Tisza-híddal szemben visz fel a lépcsősor a Finánc-dombi kilátóba, ahonnan meseszép a látvány. A látogató úgy érzi, az Alföld a lába előtt hever, hiszen tiszta időben akár 15 kilométerre is el lehet látni. Északra a Bodrogzug, illetve a Zemplén vonulatai láthatók, miközben az ember hátra fordulva tokaji szőlőskertekben gyönyörködhet.

A Nagykopasz-hegy Tokaj felől két úton is megközelíthető. A Borostyán tanösvény a vasútállomással szemközti táblával kezdődik. Érdemes sorait figyelmesen végig olvasni, mert érdekes információkat tudhatunk meg a hegy geológiai adottságairól, növény- és állatvilágáról. A hegy legkiemelkedőbb értékei közé tartozik a hazánk területén ma már csak itt előforduló gyapjas Őszirózsa. Az utat a szerelmi-pincesor mentén lehet folytatni, ahol érdemes rövid kitérőt tenni valamelyik útba eső pincébe, s megízlelni a hegy levét. A pincesor után jobbra fordulva a Lencsés-völgyi bánya irányában folytatódik az út, majd a bányaudvar mellett, jobb oldalon a kék jelzést kell követni. A belvárosból a temetőn keresztül, a piros jelzést követve visz fel az út a Szeles-tetőre, itt találkozik a két útvonal.

Tokaj-Hegyalja számos lehetőséget nyújt a természet kedvelőinek: az Erdőbénye felől megközelíthető Aranyosi-völgyben kijelölt területek családi piknikekre hívnak, Mád, Rátka környékén pedig birtoklátogatások keretében dűlőtúrákon lehet részt venni.

Az ösvény, ahol nemcsak tanulni lehet

Többféle tanösvényen is bebarangolhatjuk a környéket, de ha már Tokaj, akkor a Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok tanösvénye kihagyhatatlan, kivételes fekvése, jó megközelíthetősége, a kialakított jelzett útvonalak, valamint a gondos szőlőművelés, tökéletes arra, hogy mindenki felfedezze magának egy történelmi birtok mindennapjait.

A Tokaj-Hétszőlő ma Magyarország egyik legszebb ültetvénye. Az idelátogatók a terület bejárásával megismerkedhetnek a legfontosabb fajtákkal, az éppen folyó szőlőtermesztési munkákkal, valamint a túra végén a tokaji Rákóczi Pincében a birtokon készült borokkal. Ha pedig nemcsak a testnek, hanem a lékeknek is szeretnénk élményeket nyújtani, akkor irány Abaújszántó, mely nyolc egyház székhelye volt a XX. század első éveiben. Híres volt bortermeléséről, iskoláiról, kereskedelméről, iparosságáról. A településen keresztül haladt, még a rómaiak idején a Nagy Hadiút, amely Kassán keresztül Észak felé tartott. Ezen az úton mentek a borkereskedők, a Rákócziak idején is, akik nemcsak tölgyfából készült hordókban, hanem sötétzöld színű, szögletes üvegekbe töltve szállították szekereken a borvidék különleges nedűit és vitték egészen Vilniusig.

Iránytű helyett telefont a kézbe

Hogy ne kelljen keresgélni a látnivalókat, érdemes letölteni Tokaj-Hegyalja és Zemplén teljes turisztikai kínálatát bemutató ingyenes Apple és Android telefonokra készült mobil applikációt. Ezzel több mint 100 látnivaló, étterem, borászat és szállás adatai érhetőek el akkor is, ha nincs internet kapcsolat. Az offline térképek száma folyamatosan bővül. Ráadásul a turisztikai szolgáltatókon és látnivalókon túl elérhetőek a frekventált utakhoz kapcsolódó vezetett túrák, valamint több településen a látnivalókat bemutató hangos kalauzok, illetve egy kattintással hozzáférhetővé válnak a gyógyszertárak, orvosi ügyeletek, templomok, pénzváltók, ATM automaták.

Szerző

Kávézónyitás és népszavalás a költészet napján

Arany-maraton, vidéken is nézhető

Kétszáz Arany János-verset adnak elő szünet nélkül délután 4-től éjfélig a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói az Ódry Színpad padlásán. Az SZFE és az Ódry Facebook-oldalán is élőadásban lehet majd követni holnap a nyolc órás maratont. A verseket Győrei Zsolt költő és Bódi Zsófia dramaturg-hallgató válogatta, a rendező Hegedüs D. Géza. Arany versfordításaiból is elhangzik néhány. A lírai életmű végtelen sokszínűségére és gazdagságára öt nagy fejezetben keresnek példákat a fiatal művészek.

Hegyi Gyula könyvbemutatója

A Népszava-olvasók előtt elsősorban európai parlamenti képviselőként és uniós tisztviselőként ismert Hegyi Gyula kezdő újságíróként több ismert gyilkossági per tárgyalásáról tudósított. Kedden délután 5-kor Dési János mutatja be a budapesti Örkény István könyvesboltban a Gyilkosság a templomlépcsőn című bűnügyi regényt. A Kossuth Kiadó ajánlása szerint Hegyi bűnügyi történetében a mai magyar közélet jó néhány tipikus figurájával találkozhatunk. Az áldozat egy női kórus tagja, a gyilkos pedig lehet a férj is, de akár egy politikus is.

Schein, Peer, Tolnai

A Jelenkor Kiadó Költészet Napi estjén Peer Krisztián 42, Schein Gábor Üdvözlet a kontinens belsejéből és Tolnai Ottó Nem könnyű című verseskötetét mutatják be ma este 7-kor Budapesten az Üllői úti Kultcaféban. A költőkkel Deres Kornélia beszélget. Alázenél: Prieger Zsolt (Anima Sound System).

A vers mindenkié Szegeden is

Vendégül hívják egy teára vagy egy pohár borra a nézőket a Zöld Teraszon, miközben Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Petri Csathó Ferenc verseit adja elő Németh János a Költők Szegeden című rendezvényen.

Kávézónyitással ünneplik a verseket

A Magvető Café ünnepélyes megnyitóját összekötötték a költészet napjára megjelenő öt új verseskönyv bemutatásával kedden 5-től Budapesten, a Dohány utcában. Az Eleven 11 című rendezvényen fellépő és megidézett költők: Balog Judit, Bognár Péter, Erdős Virág, Fehér Renátó, G. István László, Hevesi Judit, Horváth Viktor, Kántor Péter, Kemény István, Nádasdy Ádám, Nyáry Krisztián, Parti Nagy Lajos, Pál Sándor Attila, Tóth Krisztina, Turi Tímea, Zilahi Anna.

Szabó Lőrinc Szentendrén

A Különbéke című esten Adorjányi Bálint válogat és szaval Szabó Lőrinctől kedd este 7-től a szentendrei Offline Centerben. A költő élete során több ezer verset ültetett át magyar nyelvre. Baudelaire, Verlaine és Villon költészete többek között neki köszönhetően vált a hazai irodalmi kultúra részévé.

Népszavalás a Gödörben

Saját és mások verseinek szavalására biztatják a civileket a belvárosi Gödör Klubszervezői kedd este 8-tól. „Kedves költők, színészek, tanárok, diákok! Kedves munkások, parasztok, dolgozó értelmiségiek! Kedves koldusok és királyfiak! Kedves munkanélküliek, közmunkások, turisták és járókelők! Gyertek el április 11-én a Király utcába a nyolcadik (!) Népszavalásra! Szavaljatok József Attila születésnapján! Szavaljon a nép! Versében él a nemzet!” Az akciót Ujj Zsuzsi és Darvas Kristóf koncertje zárja.

Versért nyakkendőt

A Mr.Sale férfiruházati üzlet az ÉS-ben közzétett hirdetésben és hírlevélben tudatta vásárlóival, hogy a költészet napján nyakkendővel jutalmazzák azokat, akik verset visznek hozzájuk Budapesten, a Weiner Leó utcai boltjukba. Gombóc Artúr csokihimnuszához hasonlóan fogalmazták meg a lírához fűződő viszonyukat. „Szeretjük a verseket. Főleg a jó verseket, a frappáns rövideket, a mélyen szántó hosszabbakat, az egyszerű, könnyen érthetőket, a bonyolult, nehezen megfejthető, izgalmas nyelvezetűeket. A rímelőket és a szabadverseket, az időmértékes klasszikusokat és bármit, amit költészetnek hívunk. Majdnem mindenki próbálkozott már versírással. Van, aki már az óvodában, amikor még le se tudta írni, van, aki az iskolában kapott rá kedvet, van, aki akkor, amikor szerelmes lett, és van, aki idős korában jött rá, hogy ilyen formában szeretné megosztani tapasztalatait. Nem kell, hogy saját költemény legyen, bármilyen magyar vers lehet, csak az a fontos, hogy aki hozza, saját kézírásában tegye ezt. Miért nyakkendőt adunk cserébe? Tóth Árpád versében egy kirakatban lila dalra kelt egy nyakkendő, mi viszont a nyakkendők mellé a kirakatunkba szeretnénk kitenni a nekünk hozott verseket.”

Szerző

Fél disznót a versekért

Publikálás dátuma
2017.04.10. 07:46
A semmi színben összegzem az eddigi gondolataimat a világról FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A holnapi magyar költészet napja apropóján Kabai Lóránt költőt, a Miskolcon megjelenő Műút folyóirat szerkesztőjét kérdeztük a tavaly átvett Csáth Géza-díjáról, mely rendhagyó módon egy fél disznó volt. Emellett szóba kerültek Kabai kedvenc poétái, a fiatal költők tehetséggondozása és a kormány által tavaly alapított Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.

- Örültem, és nagyon büszke voltam, amikor tavaly nyáron megtudtam, hogy én kapom a Csáth Géza-díjat, vagyis a fél disznót. Persze először azt hittem ez vicc. De ők nagyon is komolyan gondolták - meséli Kabai Lóránt, aki tavaly decemberben vehette át a Fiatal Írók Szövetségétől a Csáth Géza-díjat, ráadásul egy rendhagyó helyen.

- A díjat a Klinikáknál, a Bókay utcában vettem át, azon a helyen, ahol Csáth Géza agya van eltemetve a saját rendelkezése szerint. A feladat az lett volna, hogy a fél disznót a vállamon cipeljem át a közeli Gólya Presszóba, ahol éppen a Fiatal Írók Szövetsége közgyűlése majd kötetbemutatója zajlott. Én tettem pár botorkáló és tétova léptet, de már előre tudtam, hogy a feladat kivitelezhetetlen. Eleve egy barátommal érkeztünk autóval, majd a disznót bedobtuk a csomagtartóba. Hazavitt, kölcsönadott egy bárdot, majd onnan rám bízta mi legyen a sertéssel. Ongai gyerek vagyok, így tudom, hogyan kell szakszerűen szétbontani egy sertést. Jó része még mindig fagyasztómban van.

Arra a kérdésre, hogyan ünnepli a magyar költészet napját, ezt mondta, nem szokta külön megünnepelni, dátumtól függetlenül is elég sokat olvas verset. De mégis ünnepel minden évben, így idén is a Deákpoézis nevű középiskolai verspályázat díjátadóján Miskolcon.

Évente a Műút folyóirat szervez íróműhelyt Miskolcon, melynek keretében 16-19 éves fiatalokat vezetnek be a költészet világába. Nyaranta összegyűlnek a Miskolci Vasgyárban, ebben az elhagyott ipari zónában. Pályázat alapján tíz-tizenöt középiskolás korú fiatalt választanak ki. A műhelyben vendégelőadók beszélnek adott témákról, és kreatív feladatokat hoznak a táborozóknak. De ami a táborunkban igazán az unikális, az a kéziratfal. A beérkezett verseket a projektszoba egy falára kiragasztják A3-as méretben. A fiatalok és a táborvezetők pedig egyaránt jegyzeteket készítenek a szövegekhez úgymint „ez a sor tetszik”, „ide erősebb jelző kellene” vagy „ezt a pár sort gondold át”, stb..

A tábor végeztével mindenki hazaviszi a maga versét, a kritikák alapján átírja azt, és visszaküldi nekem. A Műút folyóirat portálán aztán egy tematikus hétvégén mutatják be a táborozók írásait. Majd a Műút digitális mellékletében, a Dűlőben megjelennek a művek.

Azzal kapcsolatban, hogy 2015 decemberében kormányhatározat alapján és 150 millió forintos állami támogatással indult el a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KTMG), melynek célja a fiatal tehetségek támogatása és tavaly decemberben a szervezet újabb 400 milliós támogatást kapott Kabai Lóránt megjegyezte: a KMTG támogatása aránytalan, ugyanis a négy legfontosabb írószervezet, az Írószövetség, a Szépírók Társasága, a József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetsége együtt körülbelül feleennyi pénzt kap. Már a tavalyi 150 milliós támogatásuk is botrányos volt. Próbálta megtudni, hogy milyen beszámolók, szakmai munkák előzték meg az idei hatalmas támogatást. Van arról dokumentuma, hogy semmilyen előkészítő munka nem volt. Nemrég pedig kiderült, hogy a 400 mellé még 300 milliót forint állami támogatást kapnak. A KTMG aránytalanul nagy támogatása ellen független írók és költők létrehozták a Független Mentorhálózatot. Ezzel kapcsolatban hozzátette: a mentorhálózat Ijjas Tamás költő kezdeményezéséből indult ki, aki úgy döntött, egy fiatalt egy éven át ingyenesen mentorálni fog. Ekkor Nemes Z. Márió költő javasolta, hogy szálljon be ebbe a kezdeményezésbe minél több író, költő és kritikus. Így jött létre a Független Mentorhálózat. Van olyan mentor, aki négy-öt ember képzését is elvállalta, én például csak egyet tudtam. A lényeg, hogy a mentoráltak egy éven át elküldik nekünk a verseiket, novelláikat, a mentorok pedig e-mailen és személyesen javaslatokat adnak nekik.

Legutóbbi, semmi szín című kötetének verseiben megjelenik a motiválatlanság, céltalanság érzése.

- Kitartóan keresgélem a dolgokban az értelmet, a jelentést és még Istent is. A keresésem viszont nem járt sikerrel. A semmi szín arra a sivárságra, kietlenségre és szürkeségre utal, amit e keresés közben éreztem. A semmi színben összegzem az eddigi gondolataimat a világról. Egészen biztos vagyok, abban hogy a világgal baj van.

Kabai Lóránt arról is mesélt, hogy mely költők hatottak rá.

- Szapphó, a trubadúrok, Baudelaire, Cummings, T. S. Elliot, a magyarok közül Arany János, József Attila, Petri, Tandori és Kemény István. Meggyőződésem, hogy Arany a legnagyobb magyar költő. Nagy punknak tartom, mert olyan trükkös megoldásokkal élt a verseiben, melyekhez kellett száz év, hogy felfedezzük. A volt professzorom, Szili József irodalomtörténész például megírta az „Arany hogy istenül. Arany-líra posztmodernsége” című kötetet. Szeretem Szapphó verseinek tiszta, olykor pajzán hangját és a töredékességét. Utóbbiról persze nem ő tehet, a versei így maradtak ránk. A trubadúrok pedig nagy tehetséggel idealizáltak egy-egy nőt, de a vaskos, obszcén nyelvet is remekül használták.

Egy versében Iggy Popot is megidézi. Ezzel kapcsolatban kifejtette: szintén szerepel egy idézet a kötetben a Slayer nevű trash-metál zenekartól, és hatott rá a Tool nevű szintén metál együttes. "A maguk módján ők is költők."