Egyelőre nem lesz nagypéntek szabadnap Ausztriában, az osztrák legfelső bíróság ugyanis – hétfői határozatában - a döntést átengedte az Európai Bíróságnak. Az ötvenes évek elejétől kezdve csak az evangélikusoknak jár a nagypénteki szabadnap, abban az időben Ausztria még mélyen vallásos ország volt. Az evangélikusok azon az alapon választhatták a fizetett szünnapot vagy a külön megfizetett munkát, hogy a nagykoalíciós kormány elismerte a protestánsok történelmi üldözöttségét. Ezen a címen jár mindmáig szabadnap a legnagyobb zsidó vallási ünnepen, Jom Kippurkor is.
A nagypénteki szabadnap kiterjesztése a teljes munkavállalói körre úgy merült most fel, hogy egy magát vallástalannak minősítő dolgozó bíróságon próbált érvényt szerezni követelésének: nagypénteken dolgozott a munkahelyén, fizessenek neki ünnepnapra járó pótlékot. Az elsőfokú bíróság elutasította beadványát, de felsőfokon a bécsi tartományi bíróság megszavazta az igényét az uniós egyenlő elbánás elvére hivatkozva. A legfelső jogi fórum most azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az osztrák pihenő munkanapokra vonatkozó törvény sérti-e az uniós egyenlő elbánás szabályát. Ha az európai jogi szakértők úgy döntenek, hogy jár a szabadság a nem evangélikus munkavállalóknak is, akkor ők három évre visszamenőleg számíthatnak szabad munkanapi pótlékra.
Ha az evangélikus ünnepet mindenkire kiterjesztik, akkor ez lesz a helyzet a Jom Kipurra járó szabadnappal is. Amitől az osztrák gazdasági kamara retteg, egyetlen extra szabadnap ugyanis 600 millió eurójába kerül a gazdaságnak. Ráadásul a második legnagyobb vallási közösséget Ausztriában ma már a muzulmánok jelentik, akik jóval vallásosabbak a többieknél, de extra szabadnapot eddig nem kaptak. Ausztria amúgy tele van fizetett szabadnapokkal, évente 13 ünnepnappal, aminél többet, 14 napot csak Málta jegyez.
