Több mint 55 millió, 18. életévét betöltött választópolgárt tartanak nyilván a perzsa államban, opcióikról azonban nem közölnek közvélemény-kutatási eredményeket. A tavaly februári parlamenti választáson kialakult erőviszonyok fényében azonban valószínűsíthető, hogy az elnökválasztás legnagyobb esélyese a hivatalban lévő államfő, a mérsékelt vonalat képviselő Haszan Roháni elnök. Egyelőre a jelentkezők teljes névsora még nem ismert, de a három legnagyobb támogatottsággal rendelkező jelölt mindenképpen Roháni, illetve a konzervatív egyházi vezető, az Ali Hamenei ajatollah egyik legközelebbi bizalmasaként ismert Ebrahim Raisi és a keményvonalas Hamid Baghaei. Raisi hétvégén jelentette be indulási szándékát, ami azért számított meglepetésként, mert őt Hamenei ajatollah egyik legvalószínűbb utódának számított. Elemzőt Raisit tartják a hivatalban lévő elnök legkomolyabb ellenfelének.
Roháni táborát a tavalyi parlamenti választáson nagyban segítette a 2015-ben tető alá hozott atomalku, ami az Irán elleni több évtizedes szankciók fokozatos megszüntetését is jelentik, illetve az a viszonylagos nyitottság, a nyugathoz való közeledési szándék, amelyet főképp a fiatalok igényelnének. Hogy mindennek lesz-e még voksokban mérhető ereje, abban valószínűleg az elnök sem bízik, mert kampányát elsősorban gazdasági eredményekre építi és azt hangoztatja, hogy 10 százalék alá szorult az infláció a korábbi 40 százalékhoz képest és több mint 6 százalékos gazdasági növekedést valósítottak meg mandátuma négy éve alatt. Csakhogy a legfrissebb teheráni hivatalos adatok szerint a munkanélküliség még mindig 12,7 százalék a teljes lakosság körében és 27 százalékos a fiatalok soraiban.
Irán Roháni vezetésével sem lett nyitott, nyugatbarát demokrácia, de az esélyes jelöltek közül még mindig ő a kisebbik rossz.
