A hirtelen jött tavaszi meleg sokakat csalogat ki a természetbe, de hogy a szabadban töltött időszak ne rossz emlékkel érjen véget, a kullancs által okozott vírusos agyvelőgyulladás, azaz a kullancsencephalitis elleni védekezésre időben és megfelelően érdemes felkészülni. A már kialakult vírusos agyvelőgyulladás ellen ugyanis nincsen gyógyszer, de oltással védekezhetünk ellene.
A paraziták jelenlétére a külföldi nyaralás előtt is érdemes felkészülni: az itthon népszerű nyári úti célok, például Ausztria, Szlovénia és Szlovákia, illetve Horvátország egyes északi régiói is fertőzöttek.
Ráadásul az elmúlt évtizedekben egyes uniós országokban drámaian megnőtt a kullancsencephalitis előfordulása, Németországban például az ezredforduló után megduplázódott az esetszám. Hollandiában feltűnést okozott, hogy 2016-ban kullancsencephalitisban betegedett meg egy férfi az ország keleti részén, ahol a kór mindaddig ismeretlen volt.
“Már most is késében vannak azok, akik nem adatták be az első védőoltást, hiszen a védettséget jelző antitestek megjelenéséhez a második oltás után még két hétre van szüksége a szervezetnek” – mondta el Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. „Felesleges kockáztatni azzal, hogy későn kezdjük el az immunizálást, hiszen addigra már bőségesen lehetőséget adtunk a kullancsoknak arra, hogy megfertőzzenek minket.”
A kullancsencephalitis előfordulása gyakoribb a középkorú-idősebb korosztályban. Az idősebbeknél a betegség lefolyása is súlyosabb lehet, ezért számukra különösen hasznos a védőoltás.
A vérszívók nem csupán ránk veszélyesek, de minden emlősállatra, így a kutyákra is. A gazdák és az ebek azonban annyival szerencsésebb helyzetben vannak, hogy kutyák számára sikerült védőoltást kifejleszteni a Lyme-kór ellen.[8] Az emberek csak a csípés elkerülésével tudnak védekezni a Lyme-kór ellen.
„Sok gazdi a kutyáját természetesen beoltatja a súlyos fertőzések ellen, de önmagát vagy a gyermekeit nem. A kutya is családtag, de ezt a gondoskodást ne sajnáljuk családunk többi tagjától sem” – tette hozzá a gyermekorvos.
Kullancsencephalitis fertőzésből éves szinten mintegy 10-12 ezer esetet regisztrálnak világszerte, de a valós esetszám ennél jóval magasabb, hiszen orvoshoz általában csak azok kerülnek, akiknél kialakul a betegség központi idegrendszeri tünetekkel járó második fázisa is. Míg az első fázis nem specifikus tünetekkel, lázzal, izomfájdalommal járhat, a betegek egyharmadánál kialakuló második szakaszban súlyos tünetek jelentkeznek: tarkómerevség, magas láz, koordinációs zavarok, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés.
A betegség általában 2 hét alatt lezajlik, ám a maradványtünetek a páciensek egy részénél a fizikai, illetve szellemi teljesítőképesség enyhébb vagy kifejezetten jelentős csökkenését okozzák. Az izombénulás és az egyéb súlyos maradványtünetek olyannyira életre szólóak lehetnek, hogy a kórházból távozott betegek harmada-fele kénytelen feladni tanulmányait, addigi munkahelyét.
A kullancsencephalitis elleni védőoltás egyéves kortól adható. Már ebben az életkorban érdemes gondolni a védekezésre, hiszen miután a gyermek járni kezd, egyre nagyobb esélye lesz arra, hogy a szabadban megtalálják a kullancsok. A második oltást az első után 1-3 hónap elteltével kell beadatni, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, illetve 9-12 hónap elteltével a harmadikat. A megfelelő védelem érdekében a teljes alapimmunizálási sort be kell adni, önmagában egy oltás nem elegendő. Az alapimmunizálást követően emlékeztető oltásokkal tartható fenn a védettségünk, amelyet a harmadik oltást követően 3 év múlva kell először beadatni
