Hiába volt eredményes, egyelőre úgy tűnik egy évtizedbe is beletelhet mire az ország valamennyi polgáráig eljut az úgynevezett svájci alapellátási modell - derült ki a 3,5 éves, 24 háziorvosi körzetet érintő kísérleti program zárórendezvényén. A kormányzat jövőre ugyanis csak 100 új praxissal bővítené az ellátási formát.
A programra még 2012-ben a Svájci Alap adott Magyarországnak 3,7 milliárd forintot. Az újdonság az volt, hogy háziorvosok önállóságuk megtartása mellett olyan csoportot hoztak létre, amelyben munkájukat további szakemberekkel – gyógytornásszal, egészségpszichológussal, dietetikussal, egészségőrökkel - segítették. A közös munka célja a körzetben élők egészségének minél további megőrzése. Ehhez az érintettek személyre szabott egészségtervet – benne mozgásra vonatkozó és étkezési tanácsot, pszichés támogatást, életvezetési segítséget – is kapnak. Ezekben a modellkörzetekben gyakran fordul elő, hogy gyógyszer helyett napi húsz perc futást, vagy konkrét, személyre szóló diétát ír a receptre az orvos.
A kísérleti program egyelőre jórészt szegény településeken zajlik, ezekben a falvakban a lakosság fele, a gyerekeknek pedig a nyolcvan százaléka roma. A praxisok 500-550 ezer forintot kaptak az extra-feladatokra. A terepen zajló ellátási kísérletben 32 ezer ember egészségi állapotát mérték fel, s egyben föltérképezték az őket veszélyeztető kockázatokat is. A program egyik sikere, hogy a háziorvosok 12 százalékkal kevesebb beteget utaltak tovább. A megelőzést szolgáló foglalkozások – csoportos torna, étkezési tanácsadás, fogyi-klubok – segítették elkerülni az állapotromlást. A modellben gondozottak egészségproblémáinak túlnyomó részét már az alapellátás szintjén meg lehetett oldani. Nem mellékesen egy-egy team legalább 10–12 embernek teremtett új munkahelyet.
Bár a kormányzat az alapellátás legfontosabb, legígéretesebb hazai modelljeként kezelte a programot, most hogy a svájci finanszírozás véget ér, meglehetően akadozva sikerült forrásokat találniuk arra is, hogy legalább az év végéig működőképesek maradjanak az érintett praxis-közösségek. A célra az utolsó pillanatban talált 140-170 millió forintot az egészségügyért felelős államtitkárság. Emiatt például Hencidán egy háziorvos föl is mondta az együttműködést a praxisközösséggel.
Szerdán a budapesti zárórendezvényen Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár a jövőt illetően azt mondta: bízik benne, hogy országossá nőhet e modellprogram. Hiszen az kiderült, hogy hiába került az alapellátásba 48 százalékkal több pénz, csak ezzel nem lehetett változást elérni. A modellprogram megmutatta, hogy megfelelő ösztönzőkkel működhet a megelőzés. Szerinte körülbelül kétmillió krónikus betegségekkel küszködő ember hatékony gondozását oldhatja meg ez az ellátási forma. Hozzátette: a továbbiakban két uniós projektből 9,2 milliárdot fordítanak a praxisközösségek működtetésére és fejlesztésére. A jövő évi költségvetés tervezése során pedig további 2,5 milliárd forintot terveznek a modellek kiterjesztésére, ebből emelik száz fölé a kísérletben részt vevő praxisok számát. Hozzátette: bízik abban, hogy a következő tíz év egyik legfontosabb ügye lehet a svájci modell elterjesztése.
