hírszerzés;mágnesszalagok;adatbázis;kutatók;ügynöklista;

2017-04-13 07:03:00

Ügynökakták - 2018-ig titkolják, mi van a mágnesszalagokon

A jövő évi választásokig már biztosan nem fognak hozzá a történészek a mágnesszalagokon tárolt kommunista titkosszolgálati múlt feltárásához. A kormány ugyanis 2018. júniusig adott határidőt a Nemzeti Emlékezés Bizottságának (NEB) koordinálni a katonai és polgári titkosszolgálatokat abban, hogy felülvizsgálják: pontosan mely adatállományok titkosítását lehet feloldani és átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) kutatásra.

Dacára, hogy egyes szakmai vélekedések szerint a szalagokon rögzített titkosszolgálati adatokból viszonylag könnyen, mindössze néhány nap alatt leszűrhetőek lennének azok az információk, amelyek a ma is szolgálatban lévő nemzetbiztonsági tisztekre, hálózati személyekre vonatkoznak - vagyis államérdek, hogy a nevük és a rájuk vonatkozó adatok továbbra is titokban maradjanak. Érdeklődésünkre ezt a felvetést a NEB nem kommentálta, csupán leszögezte, hogy a határidőt a kormány szabta számukra.

A NEB arra a kérdésünkre sem adott választ, hogy ez a koordináció pontosan mit jelent. Így azt sem tudtuk meg, hogy a 2013-ban a kormány kezdeményezésére létrejött testületnek milyen eszköze lesz arra, hogy egyes, konkrét ügyekben akár az titkosítást fenntartani akaró szolgálatokkal szembeszálljanak. A NEB lapunknak küldött válaszában csak annyit írt, hogy a rájuk vonatkozó törvény szerint ők kezdeményezhetik a titkosítás feloldását. Ugyanakkor kérdés, hogy keresztül is tudják-e vinni az akaratukat a szolgálatokkal szemben. Az ugyanis az állambiztonsági iratok feltárásáról szóló, 2008-as Kenedi-jelentésből (is) kiderült, hogy a titkosszolgálatok igen gyakran túl tágan értelmezik a nemzetbiztonsági érdekből titkosság fogalmát. A Kenedi-bizottság szúrópróbaszerűen áttanulmányozott több, titkosnak minősített iratot és jó részüknél nem látott semmilyen indokot a minősítés fenntartására. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy a NEB kielégítőnek tartja-e a jelenleg titkosítás alóli feloldásra javasolt adatállományok körét? A most közzétett kormányhatározat szerint az egykori belügy három - a "G" jelzetű, a rendszer ellenségeire vonatkozó operatív adatokat tartalmazó, a "H" jelzetű, beszervezett hálózati személyek, illetve ügyeik adatbázisát felölelő és a "K" jelzetű, kémelhárításra vonatkozó - adattárat vizsgálnák át a szolgálatok. Ugyanakkor ebből a körből kapásból kimaradt az "I" jelzetű, szintén mágnesszalagon tárolt, a hírszerzésre vonatkozó adattár, vagy a történész szakmai berkekben ismert, ám senki által nem látott, a hálózati ügynökök teljes személyiségprofilját tartalmazó, papíron vezetett „Saturnus” fedőnevű nyilvántartás.

A titkosszolgálatoknál tárolt "G" jelzetű adatállomány mintegy 58 ezer megfigyelt, illetve rendszer-ellenzékinek tartott célszemélyről tartalmaz kódolt formában adatokat, a "H" jelzetű operatív adatbázisban 83 ezer 700 hálózati személy – társadalmi kapcsolat, ügynök - nevei és egyes adatai szerepelnek, míg a „K”, kémelhárítási adatbázis 4896 ügyet tart számon. A NEB korábbi összesítése szerint a mágnesszalagokon tárolt információk már így sem tekinthetőek a pártállam titkosszolgálati múlt teljes adatbázisának, mivel számos adatállományt a szolgálatok már jóval korábban törölték az elektronikus adathordozókról.