Előfizetés

Szövetkezeti Gólya a Józsefvárosban

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.04.15. 07:04
Birtalan Gergő: itt dolgozni kell - Fotók: Tóth Gergő
Aki dolgozik, az tulajdonos, aki tulajdonos, annak dolgoznia kell. A tagok közösen birtokolnak és közösen viselik a felelősséget – foglalja össze Birtalan Gergő, milyen elvek szerint működik a józsefvárosi Gólya Szövetkezeti Presszó és Közösségi Ház.

A 23 éves Birtalan Gergő nem szereti, ha a Gólyát besorolják a romkocsmák közé. „Nem divatból vannak szakadt bútoraink, hanem egyszerűen azért, mert nem volt pénzünk rá, hogy jobbat vegyünk” – szúr oda egyet a trendet meglovagoló drága belvárosi mulatóknak.

Más kérdés, hogy a Gólya elődje, a Frisco is felkapott környéken született 2011-ben: nem messze a Ráday utca éttermekkel és turistákkal zsúfolt részétől. Amikor már szűknek bizonyult a pincehelyiség, a „friszkósok” új bázist kerestek maguknak. A VIII. kerületi Bókay János utca egyik földszintes épületét találták meg, a Corvin negyed szélén.

A kiszemelt józsefvárosi ház eredetileg is kocsmának és vendéglőnek épült az 1880-as években. Úgy hívták, ahogyan ma: Gólya. „Híres hely volt. Száz évvel ezelőtt még a Népszava is írt róla” – meséli Birtalan Gergő. A városnak ebben az amúgy is lepukkant részében a rendszerváltás gazdasági mélyrepülést hozott. Az addigi szerény megélhetést a túlélésért folyó küzdelem váltotta fel, a munkajövedelmet a munkanélküli segély. A Gólya elvesztette fizetőképes közönségét, bezárt, és mostani formájában csak 2013 őszén nyitott meg újra.

Birtalan Gergő szociológusnak készült, de az egyetemen nem azt kapta, amire számított. A mesterképzésbe már bele se vágott. A Gólyát fenntartó szövetkezetnek pillanatnyilag hét tagja van: ő az egyik.

A szövetkezeti modell lépésről-lépésre épült fel, a gyakorlati tapasztalatok alapján folyamatosan csiszolódott. A szervezet működésének részleteit ma már terjedelmes alapszabály rögzíti. A szövetkezet tagjainak szellemi és fizikai munkát egyaránt végezniük kell. Kiszolgálás a pultnál, programszervezés, takarítás, grafikai munka, irodai ügyintézés – sorolja Birtalan Gergő, mennyi mindennel foglalkozik.

A különféle tevékenységekre munkacsoportok alakultak. A kisebb horderejű kérdések a munkacsoportok saját hatáskörébe tartoznak, de a tagfelvételhez például kollektív, egyöntetű döntés kell.

A másik oldalon
Sok arca van a Gólyának. Napközben kávézó, hétvégi esténként alternatív szórakozóhely. Dél körül leginkább a szomszédos irodaházak dolgozói járnak át ebédelni, a bolhapiacos csere-bere rendezvényeken főleg „nyóckeres” lakókat látni. A Gólya közösségi teret biztosít a szövetségesének tekintett civil szervezeteknek: A Város Mindenkié csoportnak, az Artemisszió Alapítványnak, a Helyzet Műhelynek, a Heti Betevő Egyesületnek, a Közélet Iskolájának, a Menedék Egyesületnek és másoknak. Rendszeresek a vitafórumok és a kulturális események. A teremben például, ahol Birtalan Gergővel beszélgetünk, székeket és asztalokat tologatnak. Átrendezik a terepet, nemsokára filmklub kezdődik. Fatih Akin németországi török rendező filmjét vetítik majd, a címe: A másik oldalon.

A felvételi folyamat elég komplikált. Sima dolgozói státuszban maximum öt hónapot lehet eltölteni a Gólyában. Ennek leteltekor az illető válaszút elé érkezik. Ha nem szeretne a szövetkezet tagjává válni, akkor elköszönnek egymástól. Ha viszont igen, akkor újabb hat hónap próbaidő következik, mikor is fix óraszámú önkéntes munkát kell a „helybe fektetnie”. Ha végül mégsem jön össze a szövetkezeti tagság, ezeket az órákat utólag kifizetik neki. A tagnak a befektetett munkán felül bizonyos összeggel is be kell szállnia a szövetkezetbe. Ebben nem csupán anyagi szempontok játszanak szerepet, a pénz befizetése a tulajdonossá válás érzetének erősítését is szolgálja. Ha a jelentkező szociális helyzete indokolja, a szövetkezet lehetővé teszi a részletfizetést.

A szövetkezetben amúgy nincs sem főnök–beosztott, sem tulajdonos–alkalmazott viszony. Mindenki egyszerre főnök és beosztott, egyszerre tulajdonos és alkalmazott. A tagoktól elvárják, hogy legyenek szabad lelkű, kreatív, önmagukért kiállni képes emberek, de elvárják azt is, hogy figyeljenek másokra, alkalmazkodjanak a közösséghez.

Sokan nem tudják levetkőzni a túlzott individualizmusukat, vagy éppen ellenkezőleg, nem tudnak kitörni a megszokott alkalmazotti létből – magyarázza Birtalan Gergő, miért van szükség a bonyolult felvételi procedúrára.

Más buktatók is vannak. A szövetkezet stabil és kiszámítható körülményeket teremt: ez egyfelől csábító lehet, de nem való azoknak, akik irtóznak attól, hogy hosszú időre lecövekeljenek valahol. Nem való azoknak sem, akik szeretnének meggazdagodni. A formailag gazdasági vállalkozásként (kft.-ként) bejegyzett szövetkezet bármennyire igyekszik is nyereséget termelni, nem a profit hajtja. Társadalompolitikai küldetését fontosabbnak tartja a haszonnál.

A misszió, amit a Gólya vállalt, nem mentes az idealizmustól. A szervezet honlapját idézzük: „víziónk egy olyan társadalom, aminek alapja a testvériség, és a fenntarthatóságát a hatalmat közösen birtokló, egymással szeretetben és elfogadásban élő emberek biztosítják”. Kacérkodunk a gondolattal, hogy megkérdezzük, milyen távolságra vagyunk a megvalósítástól. Aztán mégse tesszük. Nem lenne jó hallani a választ.

„Az első néhány év kemény volt. Rengeteget dolgoztunk és keveset kerestünk” – idézi fel a kezdeti nehézségeket Birtalan Gergő. Mostanra konszolidálódott a helyzet. Alapelv, hogy a tagok egyenlő elvárások alapján, egyenlő mértékben járulnak hozzá a szövetkezet boldogulásához, cserébe egyenlő arányban részesülnek a javakból. Mármint a bevételből.

A tagok keresete a magyar átlagfizetés körül mozog. Korábban akadtak gyengébb és erősebb hónapok, mára nem annyira drasztikus a hullámzás. Birtalan állítja, hogy sikerült olyan szövetkezeti modellt létrehozniuk, amely gazdasági értelemben működőképes, és szélesebb körben is alkalmazható. Furcsa: nem a történelmi előzményeket másolták, nagyjából mégis oda jutottak, ahonnan hajdan a klasszikus „mozgalmi” szövetkezetek elindultak.

A Gólyának még nincsenek követői Magyarországon. Birtalan Gergő elmondása szerint eddig minden erejüket lekötötte a saját működésük. Most jön el az ideje annak, hogy népszerűsítsék a bevált szövetkezeti formát: szeretnék minél több embernek átadni a tudásukat.

Nyomul a Corvin-projekt
A Gólya környéke építési terület. Sokemeletes monstrumok, iroda- és lakóházak nőnek ki a földből. Hatalmas étvággyal, megállíthatatlanul terjeszkedik műköves sétányaival a Corvin-projekt, sorra tűnnek el az ódon épületek és utcák. A valamikori Józsefváros egyre zsugorodik. Az ingatlanárak emelkedése lakosságcseréhez is vezetett, Birtalan Gergő szerint a néhány év alatt bekövetkezett változás szemmel látható. A szegények túladnak felértékelődött lakásukon, olcsóbb peremkerületekbe vagy az agglomerációba vándorolnak. Helyükre tehetősebb rétegek költöznek. A szociológia ezt a jelenséget nevezi dzsentrifikációnak.
A Gólya épülete magántulajdonban van, a szövetkezet bérli azt. Bizonytalan, hogy meddig tudnak maradni, mikor bontják le ezt a házat is az építkezések miatt. A Gólyának nincs elég ereje ahhoz, hogy alternatív városfejlesztési stratégiákat dolgozzon ki, vagy a dzsentrifikáció folyamata helyett valódi fejlesztést támogasson. Azt a célját, hogy szerves részévé váljon az „őslakók” életének, a Gólya a Corvin-projekt miatt sem érheti el. „Ha mennünk kell, akkor olyan helyre költözünk, amely nem az ingatlanfejlesztők harci zónájában fekszik” – mondja Birtalan Gergő.



Plakátokat javít a Momentum

Nem polgári engedetlenségnek, hanem jogszerű tiltakozó akciónak tekinti a Momentum Mozgalom a kormányplakátok átragasztását. A Társaság a Szabadságjogokért hasonló ügyekben többeket sikerrel képviselt már a bíróságon: az eljárások felmentéssel végződtek.

Folytatjuk a plakátjavítást! – jelentette be a Momentum Mozgalom. A szervezet aktivistái péntek hajnalban országszerte 14 városban „javította ki” a kormány konzultációs plakátjait: a Brüsszel szót kicserélve annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy inkább Moszkvát és Orbánt kell megállítani. Bár az orosz tankokat már elvitték, az oroszok visszakúsztak a gázvezetékeken, az álhírportálokon és a politikai eliten keresztül. A kormány úgy hazudja magát szabadságharcosnak, hogy közben évek óta hagyja, Putyin egyre szorosabbra húzza a rabláncot Magyarországon – indokolta a mozgalom a kormányplakátok átragasztását. A Népszava kérdésére, hogy a Momentum polgári engedetlenségnek tekinti-e az akciót, Gerencsér Mária sajtóreferens közölte: se nem bűncselekmény, se nem szabályszegés a plakátátragasztás. Hiszen a matricák nyom nélkül eltávolíthatók a plakátról , illetve a plakátok leragasztását a véleménynyilvánítás szabadsága védi. „Tehát az akciót jogszerűnek tekintjük” – hangsúlyozta. A korábban átjavított plakátok között sok olyan van, amelyről már eltávolították a matricát – tette hozzá. A szegedi rendőrök amúgy nem osztják a Momentum jogi álláspontját, és ismeretlen tettessel szemben eljárást indítottak.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2015 nyarán adott ki állásfoglalást arról, hogy a bevándorlóellenes kormányzati plakátok megrongálása a polgári engedetlenség egy fajtája. Polgári engedetlenségről akkor beszélünk, ha valaki azért követ el törvénysértést, hogy felhívja a figyelmet az igazságtalan, méltánytalan szabályozásra vagy hatósági gyakorlatra. A TASZ szerint ilyen tettre akkor kerülhet sor, ha nincs más eszköz az elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására. A polgári engedetlenség nem jár értelmetlen erőszakkal, rongálással, és nem sérti mások alapvető jogait, de jogi felelősségre vonással járhat, amiért vállalni kell a következményeket. Ezzel együtt a TASZ sikeresen képviselt a bíróságon olyanokat, akik a menekültellenes kampány beindulásakor megrongáltak vagy letéptek kormányplakátokat. Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója blogbejegyzésében azzal érvelt, hogy az aktivistákat azért nem szabad megbüntetni, mert a plakátok letépése vagy átmázolása, kiegészítése újabb szövegekkel arányos lépés a kormányzati kommunikációval szemben. A plakátrongálás miatti felelősség megállapításakor értékelni kell, hogy a magyar kormány több száz millió forintból – mindannyiunk pénzéből – erőszakolt a lakosságra a menekültekkel szemben egyértelműen ellenséges üzeneteket. Ez ellen fellépni semmiféle jogi lehetőség nem volt.

Másodsorban a TASZ úgy ítélte meg, hogy a plakátok átfestése vagy letépése nem volt veszélyes a társadalomra. A plakátrongálók (plakátjavítók) az emberi jogokkal nem összeegyeztethető, morálisan vállalhatatlan, ráadásul az állam alkotmányos alapértékeivel is ellentétes üzenetet tettek olvashatatlanná: formálisan valóban rongáltak, azonban tettüknek a társadalomra káros következménye nem volt, ezért nem is voltak büntethetőek. A TASZ azzal is érvelt, hogy a plakátot átírók és leszaggatók politikai véleményüket nyilvánították ki, e véleménynyilvánításnak pedig alkotmányos védelmet kell élveznie. A kérdés csak az, hogy a Brüsszel elleni kormányplakátok átragasztására is ugyanez érvényes-e. Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa lapunknak elmondta: mindenképpen érdemes a TASZ érvei alapján most is azt kérni a bíróságtól, hogy ne állapítson meg büntetőjogi vagy szabálysértési felelősséget, hiszen ez korábban sikerre vezetett.

Találkozó a Szabadság téren - Fogy az Európai Unió türelme is

Publikálás dátuma
2017.04.14. 22:37
Nem csökken a feszültség: ma megint tüntetnek a Szabadság téren - FOTÓ: TÓTH GERGŐ
"Nem maradunk csendben! - Legyen ez Magyarország leghangosabb tüntetése" - ez áll a szombati esemény Facebook-oldalán jelezvén: aznap sem maradunk demonstráció nélkül a fővárosban. A szervezők délután fél 6-ra várják a tüntetőket a Szabadság térre. "Nem maradunk csendben, mert a szabad sajtó felszámolása után most a szabad oktatáson és azokon szervezeteken a sor, amelyek nem félnek kiállni mások és saját jogaikért!" - írják. Az utóbbi napok eseményei után szinte biztosra vehető, hogy a demonstráció után sok fiatal ismét nem hazafelé tart majd.
A szabad sajtó után a szabad oktatáson a sor? - FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

A szabad sajtó után a szabad oktatáson a sor? - FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Közben Michael Ignatieff rektor levélben tájékoztatta egyetemének polgárait a Közép-európai Egyetem (CEU) ellehetetlenítését célzó törvényről, a vezetőség válaszáról és külföldi tárgyalásairól. Hadd nyugtassalak meg benneteket: ez az egyetem soha nem fog bezárni. Továbbra is eltökéltek vagyunk: Budapesten maradunk, ez az otthonunk - írta. A rektor szerint a nemzetközi nyomás hatására változik a hozzáállás is, egy hete Balog Zoltán miniszter azt mondta, a kormány célja, hogy a CEU elhagyja Budapestet, most viszont államtitkára, Palkovics László arról beszél, hogy a CEU maradását szeretnék. Múlt héten még a miniszterelnök azt mondta, hogy a CEU csalást követ el, most az államtitkár már azt mondja, hogy a CEU az előírásoknak megfelelően működik. Palkovics László a hét közepén már arról beszél, működési engedély nélkül is adhatna ki diplomát a CEU, az egyetemen a fejüket vakarják a nyilatkozat miatt, és nem is látják igazi megoldásnak vagy járható útnak a felvetést. Javasolnám ezért a kormánynak – üzente Ignatieff –, hogy alakítsák ki végre az egységes álláspontjukat. Egy kegyetlen küzdelem közepén vagyunk, és Budapesten fogunk maradni - hangsúlyozta a rektor. A kormánynak üzenem, szólítsanak a nevünkön. Ez nem a Soros-egyetem, hanem a Közép-európai Egyetem. Az egyik ok, amiért ilyen jelentős védelmet tudtunk szerezni maguknak, hogy függetlenek vagyunk - fogalmazott Ignatieff. Egy felsőoktatási intézménynek függetlennek kell lennie nem csak a kormánytól, de az alapítójától is.

Enyedi Zsolt rektorhelyettes a Mandinernek elmondta, még soha nem beszélt Soros Györggyel, bár "egyszer ültem mellette a pódiumon, mikor tavaly itt járt". Elmondta azt is, Soros egyáltalán nem szól bele, milyen szakok vagy kurzusok induljanak, milyen intézetek legyenek a CEU-n. Arra a kérdésre, hogy a megoldási javaslattal előállt oktatási államtitkárral, vagy bárki mással a kormányból tárgyaltak-e már, Enyedi azt válaszolta, nem. "Úgy értelmezzük a helyzetet, hogy a köztársasági elnök úr felkérte a kormányt, kezdje meg az érdemi tárgyalásokat velünk, most erre várunk. Mi a korábbiakban számos levelet intéztünk hozzájuk, telefonon is próbáltuk hívni őket. Az utolsó elutasító levél, amit kaptunk, Balog Zoltántól néhány nappal ezelőtt érkezett meg. Ebben azt mondja, hogy nem szeretne velünk tárgyalni, ő Amerikával szeretne tárgyalni."

Civilek és a Debreceni Egyetem elismert munkatársai szólaltak fel körülbelül 150 ember előtt csütörtökön Debrecen főterén a CEU mellett. A tüntetésen a gimnazistáktól kezdve az egyetemistákon át a nyugdíjasokig minden korosztály képviseltette magát.

Miközben számos területen egyre feszültebbé válik a viszony Magyarországgal, az Európai Bizottság eddig nem tudott hatékony válaszokat adni Orbán Viktor politikájára, a magyar kormányfő ugyanis mestere a macska-egér játéknak az uniós testülettel - olvasható a Politico brüsszeli hírportál csütörtöki cikkében. Mint írták, ez jelentős különbség az ugyancsak "nagy bajkeverőnek" számító, gyakran Brüsszelt támadó lengyel kormányhoz képest, amelyet végül sarokba szorítottak Donald Tusk újraválasztásának ügyében, aminek nyomán csak fokozódott Varsó elszigeteltsége. A Politico szerint az Európai Bizottság szerdai bejelentése, miszerint politikai párbeszédet kezd a jogállamiság magyarországi helyzetéről, ismételten a testület tehetetlenségét mutatja a szabályszegő tagállamokkal szemben. Néhány eszköz azért rendelkezésére áll az Európai Uniónak a Magyarországhoz hasonló tagállamok "megrendszabályozására". Elképzelhető, hogy az Egyesült Királyság uniós kilépésével egyes, szintén nettó befizetőknek számító országok lehetővé akarják majd tenni a költségvetési források csökkentését a jogállamiság értékeit vagy az EU migráció politikáját elutasító tagállamok számára - emelte ki a hírportál.

Mint a Politico hírlevele hozzáteszi: fogytán van Jean-Claude Juncker türelme Orbánnal szemben. Az általában jól értesült Ryan Heath szerint az Európai Bizottság elnöke új frontot nyitott, és már maga is azon dolgozik, hogy a Fideszt kiszorítsák az Európai Néppártból (EPP). "Nyomást gyakorol, hogy komoly vita kezdődjön Orbánék tagságáról" - írja Heath. Politicós riportertársa, Florian Eder értesülései szerint Juncker az EPP április 29-i kongresszusát jelölte meg "az igazság pillanataként". Heath elemzése szerint ugyan nem valószínű, hogy a Fideszt kirakják az EPP-ből. De ha mégis, szerinte Orbán valószínűleg az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójához csatlakozhat. Ebben a frakcióban ülnek például Orbán lengyel szövetségesei, a Jog és Igazság EP-képviselői, akiket riaszthat Orbán Putyin-pártisága, ami amúgy törésvonal a Jog és Igazsággal szemben.

Ugyaancsak a Politico hírlevelében jelent meg az a kiszivárogtatott levél, amit Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő csütörtökön írt Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) vezetőjének – írja a 444. A szocialista képviselő többek között azt írta: „Bizonyára látja, hogy Orbán megtestesít mindent, ami ellen az EPP és személyesen ön is harcol – egy trójai faló, akit nem tud irányítani, és aki elégedetlenséget kelt a kollégái között az EPP-ben.” Hozzátette:már 8 napja nem tudjuk, hogy az EPP továbbra is védi-e „az európai és keresztény értékeket nyíltan tagadó” Orbánt és a pártját. „Itt az ideje felszólalni, és kizárni azokat az EP-frakcióból, akik elárulják az európai közösséget.

Hekkelés és képhamisítás?
Csütörtökre virradó éjszaka kommentek ezrei jelentek meg az Origo összes cikke alatt. A kormányzati propaganda egyik legerőszakosabb szócsövévé vált portál valamennyi írása alá a következő szöveg került: "Nem tágítunk innen, amíg az Origo ki nem vonszolja magát a kormánypártok végbeléből, és az egész putyinista propagandaoldal be nem zárja kapuit. Köszönjük, hogy szerdán velünk vonultatok, itt minden olyat megtaláltok a tüntetésről, amit az origo elhallgat: –>http://bit.ly/2p8IA61 <- És ne feledjétek, együtt nagyon erősek vagyunk! Még találkozunk! ;)" Az Origo időközben letiltotta a cikkek alatt a kommentelést, de ez nem volt elég ahhoz, hogy ne a kormánymédia botrányaitól legyen hangos az elmúlt pár nap: kiderült, a Fidesz-székházból sikerült képeket készítenie egy rejtélyes fotósnak a civilek és CEU-melleti szerda esti demonstrációról. Noha a Lendvay utcába aznap este senki nem jutott be, hiszen óriási rendőri készültség védte az épületet, az Origo szerző nélküli, hétképes galériája a fotóriportereiktől szokatlan stílusban készült. A cikkben bemutatott kép volt a csütörtöki Magyar Idők címlapképe is egyben. A két fotó teljesen megegyezik, azonos pillanatban készültek, a tömegből mindenkit ugyanabban a mozgásfázisban elkapva, a fotósok neve viszont különbözik. Ugyanezek a képek megjelentek később a 888.hu oldalán is, egy harmadik fotós nevével a fotók alatt - írta meg az Index. Egy olvasójuk azt is felfedezte, hogy ugyanezek a képek szerepelnek a kormányközelinek mondható Lokálban is.