Előfizetés

Erdogan visszafogja magát?

Törökország csaknem fele nem ért egyet az elnöki rendszer bevezetésével, tehát Recep Tayyip Erdogan elnök nem érezhet nagy támogatást a háta mögött - fejtette ki Tarik Demirkan Törökország-szakértő vasárnap, a török népszavazás eredményét értékelve.

A még nem hivatalos eredmények szerint az alkotmánymódosítást támogató igen szavazatok kerültek 51,34 százalékos többségbe.

Tarik Demirkan, a Türkinfo portál főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy a jelek szerint a török nagyvárosokban csökkent az Erdogan elnököt támogatók aránya, a kurd területeken a nem szavazatok kerültek többségbe, ugyanakkor a külföldön leadott szavazatok segíthették az igen szavazatok győzelmét.

Hangsúlyozta: az elmúlt egy-két hónapban, az állam anyagi erejét is mozgósítva, olyan kampány folyt, amelyben "egészpályás letámadással" próbálták lehengerelni az ellenzéki pártok álláspontját, ennek ellenére csak egy százalék a különbség.

A szakértő szerint ez a kis különbség Erdogan elnök számára figyelmeztetés lesz, Tarik Demirkan úgy véli, az elnök vissza fog venni konfliktusokat gerjesztő politikájából - főleg Európával szemben -, és békülékenyebb politikát fog folytatni.

Francia elnökválasztás - Megerősített biztonsági intézkedések

Több mint 50 ezer rendőrt mozgósítanak a most is járőröző katonák mellett Franciaországban az elnökválasztás biztosítására: a hatóságok mind a 67 ezer választóhelyiséget és a jelölteket külön is biztosítják - jelentette be Matthias Fekl francia belügyminiszter a Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő hetilapnak adott interjúban.

A terrorveszélyen túl a hatóságok a politikai szélsőségesek esetleges rendbontására is felkészülnek az április 23-án esedékes első és a május 7-i második fordulóban. 

"Semmilyen veszély nem zárható ki. Az a célunk, hogy szabadon és nyugalomban lehessen megtartani a választásokat" - mondta a belügyminiszter. Matthias Fekl szerint a terrorfenyegetettség továbbra is "állandó és magas szintű, ahogy azt a Londonban, Stockholmban és máshol történt merényletek sorozata bizonyítja". Elmondta, hogy márciusban "19 terrorelhárítási előállítást" foganatosítottak országszerte.

Franciaországban a 2015 novemberi párizsi iszlamista merényletsorozat óta - amelyben 130-an veszítették életüket és több mint háromszázan megsebesültek - rendkívüli állapot van érvényben, amely különleges jogköröket biztosít a rendőrségnek azokkal szemben, akiknél felmerül a közrend megzavarásának gyanúja. A mintegy 67 ezer választókörzet biztosítására több mint 50 ezer rendőrt és csendőrt mozgósít a belügyminiszter a jelenleg is járőröző mintegy hétezer katona mellett.

A Le Journal du Dimanche értesülése szerint a titkosszolgálatok konkrét fenyegetésekre figyelmeztették a legfőbb elnökjelölteket, ezek a politikusok személyes biztonságát és a kampányszékhelyeket is érintették. A jelöltek védelmét ellátó biztonsági szervek részletes tájékoztatást kaptak a fenyegetésekről. A maximális terrorveszélyt bizonyítja a belügyminiszter szerint, hogy Francois Fillon konzervatív jelölt egyik kampányrendezvénye április 14-én a dél-franciaországi Montpellier-ben kiemelt biztosítást kapott, az elitalakulatok egyik kommandós egysége és mesterlövészek is jelen voltak a nagygyűlés körül.

Emmanuel Macron centrista jelölt kampánystábja megerősítette a lapnak, hogy a rendőri készültséget a kampányközpontban is megerősítették. A lap azon feltételezésére, hogy Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökének esetleges továbbjutása a második fordulóba utcai megmozdulásokat válthat ki, a belügyminiszter elmondta: "bárhogy alakul is, a köztársaság nem fogja tűrni a közrend megzavarását. Bármelyik politikai oldal szélsőségeseinél lehetségesek rendzavarások. De számítunk a jelentős őszinte állampolgári megmozdulásokra is, s azok zavartalan lefolyását is biztosítanunk kell" - tette hozzá.

Eldől: tényleges diktátorrá válik-e a már most is nagyhatalmú elnök

Publikálás dátuma
2017.04.16. 14:10
Fotó: Chris McGrath / Getty Images
A törökök vasárnap meghatározó fontosságú ügyben járulnak az urnákhoz, írja a BIRN hírügynökség. A népszavazás arról határoz, hogy a már most is nagy hatalmú elnök tényleges diktátorrá válik-e vagy sem.

A népszavazás várható eredménye ma is megjósolhatatlan, mivel a legutóbbi közvélemény-kutatások nagyon szoros és bizonytalan helyzetről tanúskodnak.

„A török köztársaság megalapítása óta nem került sor ilyen fontosságú eseményre, amely át fogja formálni az ország jövőjét” mondta a BIRN hírügynökségnek egy, biztonsági okokból nevének elhallgatását kérő török politológus. „Az eredmény alapvető változást hozhat Törökország külpolitikájában és elősegítheti az illiberális demokráciák, illetve az autoriter vezetők megerősödését Európában és a világ többi részén”.

A népszavazáson, amelyet 172,687 szavazóhelyiségben bonyolítanak le, mintegy 53,76 millió regisztrált szavazó vehet részt Törökországban. A szavazókat arra kérik, hogy az elnöknek nagyobb ellenőrzési lehetőséget adjanak az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a parlament és a hadsereg felett. A miniszterelnöki feladatkör megszűnne. A szavazás már a külföldön élő, több millió török számára már be is fejeződött. A török diplomáciai képviseleteken, határállomásokon és repülőtereken az 54 különböző országban élő, körülbelül 2,86 millió török március 27. és április 9. között élhetett szavazati jogával. Szavazataikat lepecsételt dobozokban szállították Törökországba és a népszavazás éjszakáján kerülnek összesítésre.  

Lezárták az urnákat

Bezártak a szavazóhelyiségek vasárnap délután Törökországban az elnöki rendszer bevezetéséről szóló népszavazás végeztével. Az ország 32 keleti tartományában reggel 7 és délután 16 óra, míg 49 nyugati tartományában reggel 8 és délután 17 óra között lehetett voksolni. Valamennyi tartományban elkezdték összeszámolni a szavazatokat.

A referendum egy incidenstől eltekintve nyugalomban folyt. A Dogan török hírügynökség jelentése szerint a tragédia a főként kurdok lakta délkeleti Diyarbakir tartomány Cermik körzetének egy kis falusi szavazóhelyiségénél történt. Az iskola udvarán politikai nézeteltérés miatt két rokoni kapcsolatban álló csoport összeszólalkozott, és a vitában szúró-, illetve lőfegyverek is előkerültek. A csetepatéban szerzett sérüléseik következtében hárman életüket vesztették. A csendőrség teremtett rendet a helyszínen. Az esettel kapcsolatban két embert őrizetbe vettek. A népszavazás biztonságáért országszerte 380 ezer rendőr és csendőr felelt. (MTI)

Recep Tayyip Erdogan győzelme valószínűleg azt eredményezi majd, hogy folyatódnak vagy erősödnek a más véleményt vallók elleni elnyomó intézkedések. Könnyen lehet, hogy tovább romlik a Törökország és az EU, illetve a Törökország és a NATO közötti, már ma is feszült viszony. A vereség súlyosan aláásná Recep Tayyip Erdogan tekintélyét és erősítené a személyére háruló belső-és külső nyomást legalább arra, hogy idő előtti választásokat írjon ki.

A győzelemhez 50 százaléknyi + 1 leadott szavazatra van szüksége. Az elmúlt két hónapban számos közvélemény-kutatást végeztek Törökországban, az eredmények azonban megosztottak voltak. Kiderült az is, hogy sok szavazó még nem határozott.

Az elnöki rendszert támogató voksok állnak győzelemre a végeredményhez közel

Az elnöki rendszer bevezetését támogató igen szavazatok 51,9 százalékon, a változtatást ellenző nem voksok 48,1 százalékon állnak a szavazatok 94 százalékos feldolgozottságánál a vasárnapi referendumon Törökországban - jelentette a török média. A török nagyvárosok közül Isztambulban és Ankarában is előnyre tettek szert a nem szavazatok. A Boszporusz-parti metropoliszban 50,9, a fővárosban pedig 50,1 százalékon állnak az elnöki rendszer bevezetése elleni voksok. (MTI)