Kétségbe vonják a török szavazás eredményét

Recep Tayyip Erdogan nagyon szűk eredménnyel, de megkapta a felhatalmazást az elnöki rendszer bevezetéséhez. Az Anadolu hírügynökség közölte, a voksok majdnem teljes feldolgozása után 51,4 százalék szavazott igennel, 48,6 százalék elutasította a török államfőnek gyakorlatilag teljhatalmat adó alkotmánymódosítást. A törökországi ellenzéki pártok kétségbe vonják az eredményt, a választási folyamatban történt szabálytalanságok miatt.

A nagyvárosokban – Ankarában, Isztambulban, Izmírben - a többség nemmel szavazott a 18 alkotmánymódosításra. Az ellenzék kifogásolja, hogy számos helyen olyan szavazólapokat is elfogadtak, amelyekről hiányzott a hivatalos pecsét. Összesen 47,5 millió ember járult az urnákhoz. Isztambulban már vasárnap este tüntettek, ma több városban kezdődnek tiltakozó megmozdulások.

A Köztársasági Néppárt (CHP) a szabálytalanságok miatt a voksok 60 százalékának újraszámlálását követeli. A nemzeti választási hatóság (YSK) kezdetben úgy nyilatkozott, hogy nem fogadják el a pecsét nélküli szavazatokat, de utóbb megváltoztatták a döntést. Több városban eltávolították az ellenzéki pártok megfigyelőit. Hírek szerint a szavazóurnák 90 százalékát látnivalóan felnyitották. „Súlyos manipulációk történtek” – nyilatkozta a CHP vezetője. A kurd HDP ugyancsak közölte, hogy nem fogadják el a népszavazás eredményét, szerintük a voksok 3-4 százalékát megmásították.

A hivatalos végeredményt tíz nap múlva teszik közzé, közölte a választási hatóság. A nemzetközi megfigyelők ma hozzák nyilvánosságra jelentésüket.

Az alkotmánymódosítások szerint megszűnik a kormányfői poszt, az államfő látja el a miniszterelnöki teendőket is, ő nevezheti ki, bocsáthatja el a minisztereket, rendkívüli állapotot hirdethet ki, beleavatkozhat a bíróságok működésébe. Az államfői mandátumot kétszer öt évre emelik, s jóllehet Recep Tayyip Erdogan már 2014 óta államfő, a 2019 novemberre tervezett elnökválasztáson tiszta lappal indulhat, azaz 2029-ig ő maradhat Törökország elnöke.