Kétségbe vonják a török szavazás eredményét

Publikálás dátuma
2017.04.17. 11:15
"Igen"-pártiak demonstrálnak Isztambulban vasárnap este FOTÓ: Getty Images, Chris McGrath
Recep Tayyip Erdogan nagyon szűk eredménnyel, de megkapta a felhatalmazást az elnöki rendszer bevezetéséhez. Az Anadolu hírügynökség közölte, a voksok majdnem teljes feldolgozása után 51,4 százalék szavazott igennel, 48,6 százalék elutasította a török államfőnek gyakorlatilag teljhatalmat adó alkotmánymódosítást. A törökországi ellenzéki pártok kétségbe vonják az eredményt, a választási folyamatban történt szabálytalanságok miatt.

A nagyvárosokban – Ankarában, Isztambulban, Izmírben - a többség nemmel szavazott a 18 alkotmánymódosításra. Az ellenzék kifogásolja, hogy számos helyen olyan szavazólapokat is elfogadtak, amelyekről hiányzott a hivatalos pecsét. Összesen 47,5 millió ember járult az urnákhoz. Isztambulban már vasárnap este tüntettek, ma több városban kezdődnek tiltakozó megmozdulások.

A Köztársasági Néppárt (CHP) a szabálytalanságok miatt a voksok 60 százalékának újraszámlálását követeli. A nemzeti választási hatóság (YSK) kezdetben úgy nyilatkozott, hogy nem fogadják el a pecsét nélküli szavazatokat, de utóbb megváltoztatták a döntést. Több városban eltávolították az ellenzéki pártok megfigyelőit. Hírek szerint a szavazóurnák 90 százalékát látnivalóan felnyitották. „Súlyos manipulációk történtek” – nyilatkozta a CHP vezetője. A kurd HDP ugyancsak közölte, hogy nem fogadják el a népszavazás eredményét, szerintük a voksok 3-4 százalékát megmásították.

A hivatalos végeredményt tíz nap múlva teszik közzé, közölte a választási hatóság. A nemzetközi megfigyelők ma hozzák nyilvánosságra jelentésüket.

Az alkotmánymódosítások szerint megszűnik a kormányfői poszt, az államfő látja el a miniszterelnöki teendőket is, ő nevezheti ki, bocsáthatja el a minisztereket, rendkívüli állapotot hirdethet ki, beleavatkozhat a bíróságok működésébe. Az államfői mandátumot kétszer öt évre emelik, s jóllehet Recep Tayyip Erdogan már 2014 óta államfő, a 2019 novemberre tervezett elnökválasztáson tiszta lappal indulhat, azaz 2029-ig ő maradhat Törökország elnöke.

Szerző

Ki lehet Trump kihívója 2020-ban?

Miközben a 45. amerikai elnök még csak kevesebb mint száz napot töltött a Fehér Házban, s sokan kétségbe vonják, hogy Donald Trump képes lesz-e kitölteni hivatali idejét, a Demokrata Párt már azt keresi, ki lehet kihívója 2020-ban. Jelenleg ugyanis nincs az ellenzéki tábornak olyan vezéregyénisége, akire egyértelműen építhetnének. Sőt, még azt az alapkérdést sem válaszolták meg, hogy középutas vagy populista baloldali jelöltet indítanának-e inkább harcba a tavaly republikánus színekben indult, de voltaképp a pártberkeken kívül álló milliárdos ellen. 

A demokrata párti esélyesek között várhatóan ott lesz Elizabeth Warren massachusetts-i szenátor, aki 2016-ban nem lépett fel Hillary Clintonnal szemben, noha kétségkívül széles bázisa volt. Warrent azonban túl balosnak, s íly módon megválaszthatatlannak ítélték. Hasonló bázisról indult Bernie Sanders, s a vermonti szenátor végül szoros versenyben – a Wikileaks leleplező portál által kiszivárogtatott információk szerint „erős ellenszélben” – maradt alul Clintonnal szemben. Sanders ma is azt állítja, hogy ő képes lett volna legyőzni novemberben Donald Trumpot.

A két veterán szenátornál jóval fiatalabb, s a kevés afrikai-amerikai politikus egyike a karizmatikus Cory Booker, akinek beszédei nagy sikert aratnak, s a közösségi médiában is népszerű. Erős adományozói csoportok állnak mögötte. Újra próbálkozhat Martin O’Malley, Maryland volt kormányzója, aki 2016-ban csak azért maradt jó darabig versenyben, hogy országosan ismertté tegye a nevét, ő eleve 2020-ra tekintett előre az NBC News összeállítása szerint.

Úgy tűnik, még mindig játszik az indulás gondolatával Obama alelnöke. Joe Biden tavaly gálánsan maga elé engedte Clintont, de nyilatkozatai szerint utólag bánja, hogy nem szállt versenybe. 2020-ban azonban vélhetőleg már túl idős lehet egy kimerítő kampányhoz.

Andrew Cuomo, New York állam kormányzója sokak favoritja lenne, neki már édesapja is népszerű politikus volt. Sokan biztatnák az indulásra az 52 éves Kamala Harrist: a volt kaliforniai főügyésznő indiai-jamaikai családi gyökerekkel rendelkezik, bekerült a szenátusba, s a Washington Post egyszer azt írta róla, hogy ő lehetne „a következő Barack Obama”.

Szerző

Jogi csatározás Blair perbe fogása körül

Jeremy Wright brit főügyész megpróbálja leállítani a volt munkáspárti kormányfő perbe fogását – tudta meg a The Guardian. Tony Blair ellen az iraki háborúban elesett katonák szülei nyújtottak be magánkeresetet. A tavaly nyilvánosságra hozott Chilcot-jelentés nagymértékben felelőssé teszi a volt miniszterelnököt, amiért csatlakozott az Irak elleni 2003-as offenzívához, noha úgy fogalmaz, az Egyesült Királyság azért lépett be a háborúba, mivel „kimerítették Irak lefegyverzésének békés lehetőségeit”.

Wright főügyész szerint ugyanakkor a keresetnek nincs jogi alapja, mivel agressziónak minősíti a történteket, márpedig a brit jog – a nemzetközi joggal ellentétben – nem ismeri az „agresszió” fogalmát. A Guardian betekinthetett a dokumentumokba, amelyben a főügyész kéri, hogy csatlakozhasson a perhez, s szorgalmazza az eljárás leállítását. 2016 novemberében egy bíróság már elutasította a hozzátartozók hasonló keresetét, de ügyvédek továbbra is keresik a lehetőséget, hogy Blairt és egykori külügyminiszterét, Jack Straw-t a vádlottak padjára ültessék.

Tony Blair a Chilcot-jelentés nyilvánosságra hozatalát követően úgy nyilatkozott, hogy – akár egyetértettek az emberek a döntésével, akár nem – jóhiszeműen és Nagy-Britannia érdekeit szem előtt tartva cselekedett.

Szerző