A közös közleményben kiemelték: az elnöki rendszer bevezetését előirányzó alkotmánymódosításról tartott népszavazás "szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdogan elnök számára".
A német kormány elvárja, hogy a török kormány "a kemény népszavazási választási kampány után tiszteleten alapuló párbeszédet kezd az ország valamennyi politikai és társadalmi erejével" - tette hozzá Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
A szövetségi kormány köszönetet mond az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelő missziójának a munkájáért, és "különleges jelentőséget" tulajdonít értékelésének.
Ez az értékelés még nem készült el, így nem lehet véleményt formálni róla - közölte a kancellár és a külügyminiszter. Ugyanakkor hozzátették, hogy Michael Link, az EBESZ keretében működő Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) vezetője már az előző héten hangot adott a népszavazás fair, méltányos körülményeinek biztosításával kapcsolatos kétségeinek.
A szövetségi kormány "emlékeztet" arra is, hogy az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság "súlyos kételyeket" fogalmazott meg az alkotmányreform eljárásával és tartalmával kapcsolatban.
Törökország az ET és az EBESZ tagjaként, valamint európai uniós tagjelöltként a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételéül szabott koppenhágai kritériumokban a demokratikus intézményrendszerről és az alapvető jogok védelméről lefektetett előírások alapján "köteles" figyelembe venni ezeket a kételyeket.
Mindezen kételyekről a "lehető leggyorsabban" politikai megbeszéléseket kell kezdeni Törökországgal kétoldalú, bilaterális szinten, illetve az uniós intézmények és Törökország közötti kapcsolatok szintjén - közölte Angela Merkel és Sigmar Gabriel.
Az előzetes adatok szerint a vasárnapi referendumon 86 százalékos részvételi arány mellett a szavazók 51,34 százaléka igennel, 48,66 százaléka nemmel voksolt a 18 pontból álló alkotmánymódosításra, amelynek révén megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalapításakor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a mindenkori köztársasági elnökre szállnának át. A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) vitatja az eredményt.