Monica Hesse amerikai újságírót egy amszterdami utazása arra késztetett, hogy utánajárjon a nácizmus hiteles történetének. A kutatásból úgynevezett young adult fikciós történelmi regény született - A kék kabátos lány. Évek óta szakmai vita zajlik arról, hogy gyerekek és kamaszok kezébe adható-e holokauszt témájú fikciós mű, még mielőtt az iskolai tanulmányaik keretében pontosan megtudnák a tényeket. Anne Frank naplóján kívül alig mernek a pedagógusok a témában mit ajánlani tanítványaiknak, ezért is számít bátornak a Tilos az Á Könyvek szerkesztői döntése. "A kiadó indulásától keresünk történelmi regényeket, sőt kifejezetten holokauszt témájú könyveket, de sokáig nem találtunk. Önmagában a műfaj vagy a téma nem elég, az is fontos, hogy mint regény jó legyen. Nagy öngólt rúg egy kiadó, ha a számára fontos témában egy kevésbé jó könyvet jelentet meg." - tudtuk meg Péczeli Dórától, a kiadó főszerkesztőjétől.
Monica Hesse fiatal amerikai szerző regénye 1943-ban játszódik Hollandiában, és nagyon következetesen viszi végig eredeti célját, hogy kamaszoknak segítsen végiggondolni a történteket történeti, emberi, morális oldalról egyaránt. "Számomra az összes történelmi dráma legfontosabb kérdése az, én vajon hogy döntöttem volna abban a helyzetben. Remélem, sikerül az olvasóimnak támpontokat adnom, hogy ők megtalálhassák a saját válaszaikat." - nyilatkozta Hesse egy holland magazin számára. Hesse felteszi az összes kérdést arról, mitől ember az ember, és hogyan őrizheti meg emberségét. De azt is bemutatja, hogy embernek maradni bizonyos helyzetekben rendkívüli nehézségekbe és áldozatokba ütközik. A magyar fordítás kapcsán felmerül a kérdés, hogy kellett-e, lehetett-e magyar utalásokat is beletenni a műbe. Hiszen bár a felelősség, az emberség, a barátság, a háború szörnyűségei kapcsán ugyanazok a kérdések vetődtek fel Hollandiában és Magyarországon is, mégsem elhanyagolható szempont, hogy Európa legtöbb áldozatát éppen Magyarországon követelte a holokauszt, tehát itt él a legtöbb érintett középiskolás. A hiány is érintettséget szül, ahogy arra a témával foglalkozó szakértők minden alkalommal rávilágítanak. Péczely Dóra is azt válaszolta kérdésünkre, hogy nagyon szeretnék, ha születne egy kortárs magyar young adult regény is, magyar helyszíneken és magyar szereplőkkel.
Hogyan kell beszélnünk a holokausztról középiskolások számára? - újra és újra ennél a problémánál találjuk magunkat. "Monica Hesse regényét sok okból lehet szeretni, de ezek közül is kiemelkedik a beszédmódja. Nincs benne semmi nehézkesség, semmi körülményesség, semmi ítélkezés. Az elbeszélő igazi történelmi regényt írt, 14 éves kor felett bárki elolvashatja. A szereplőknek van életük, véleményük, kapcsolatuk a világgal, és számtalan dilemmájuk. Ez a higgadt, okos, mélyre menő és sok szempontot felvető hozzáállás lenne az alapja annak, hogy minél jobban tudjunk beszélni és beszélgetni a nácizmusról, a holokausztról és a háborúról." - próbálja megtalálni a választ a kiadó képviselője. Arra a felvetésünkre, hogy félnek-e a támadásoktól, így reagált: "Nem vagyunk félősek. Ez egy nagyon jó regény, de ha valaki bele akar kötni, bele is fog kötni. Ilyenek vagyunk mi, emberek. Reméljük, többen lesznek, akik szeretni fogják."
Anne Frank vándorkiállítás
1997 óta járja a világot a kifejezetten középiskolások számára összeállított vándorkiállítás. Eddig több mint 40 országban mutatták be, tízmilliónál is többen látták. A Frank család sorsát fotók, naplórészletek, szemtanúk beszámolói és történelmi tablók segítségével bemutató gyűjteményt az alapkoncepció szerint minden állomásán kortárs (Anna Frankkal egykorú) diák-tárlatvezetők mutatják be a jórészt szintén velük egyidős látogatóknak. Magyarországon hat évvel ezelőtt járt először a kiállítás, egy kétnapos tréningen sajátították el az Anna Frank-kiállítás szakszerű tárlatvezetésének fortélyait az önkéntes diákok, azóta már Budapest mellett több vidéki helyszínen, például Veszprémben is járt.
Háborús napló
A Móra Kiadó legnagyobb kuriózuma ezen a fesztiválon Astrid Lindgren Háborús napló 1939–1945 című könyve. Már a napló svéd megjelenését komoly nemzetközi sajtóvisszhang övezte. A főként gyerekkönyveiről ismert írónőről kevesen tudták, hogy a II. világháború alatt titkosszolgálati munkát vállalt, és sokkal többet tudott a kor politikai-katonai eseményeiről, mint egy egyszerű háziasszony. A műfajteremtő „női hadinapló” magyarországi bemutatóját a Svéd Nagykövetség szervezésében tartja a kiadó. A vasárnap estig tartó könyvfesztiválon a gyermekeknek kialakított külön szekció, a Gyerek(b)irodalom a gyermekkönyvek népszerűsítése mellett színes programokkal várja a családosan kilátogatókat.
Új helyzet a könyvszakmában
Közös megegyezéssel távozik a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének éléről Keresztury Tibor. Az könyvszakmát karácsony óta alapjaiban rázta meg az Alexandra könyvhálózat bedőlése, néhány kiadó nem is jelenik meg újdonsággal a fesztiválon. Öt hazai könyvkiadó megalakította a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségét, az MKÉSZ-t, amely pertársaságot alapított, hogy visszaszerezzék az Alexandra könyvhálózattól az eladott könyvek után járó jutalékot. A Millenárisban zajló fesztiválon idén a visegrádi négyek közelgő magyar elnökségének apropóján Csehország, Lengyelország és Szlovákia közösen mutatja be kortárs irodalmát és kultúráját.Tizenhetedik alkalommal rendezik meg az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit bemutató Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. Idén is mintegy 60 ezer látogatót várnak az építkezések miatt kissé átalakított helyszínen, ahol közel 50000 kötet és több száz újdonság közül válogathatnak.
