Persze a parlamentben már lezajlott a munkaidő-elszámolással kapcsolatos módosítás általános vitája, a kormánynak mégis csak most jutott eszébe, hogy tárgyalna róla. A javaslat elfogadásának lassításában a szakszervezeti tiltakozások mellett Lázár János keze is benne lehet, különben a kancelláriaminiszter nem mondta volna szokásos heti tájékoztatóján, hogy vannak fenntartásai a módosítással kapcsolatban és osztja a szakszervezetek egyes aggályait.
Rég látott elemi felháborodást váltott ki ugyanis a szakszervezetek körében a parlament gazdasági bizottságának a Mt. módosítására tett javaslata. Ennek alapján - ha a dolgozót nem hagyományos formában, hanem úgynevezett munkaidő keretben foglalkoztatják, akkor július 1-jét követően a munkáltatóknak elég lenne 36 hónap után elszámolni a dolgozóval, hogy a túlmunkák után mennyi szabadidő vagy pénz jár neki. Az elszámolásnál azt is figyelembe kell venni, ha nincs elég megrendelés, és ezért a dolgozók kényszer-szabadságon töltenek heteket. Az ilyen módon kiegyenlített elszámolás a kormány szerint a munkavállalók érdeke, az érdekvédők szerint azonban teljesen kiszolgáltatottá tenné a dolgozókat, magyarul: rabszolgasorsba taszítaná őket.
A módosítás terve váratlanul, érdekegyeztetés, sőt, a szakszervezetek előzetes tájékoztatása nélkül bukkant fel a gazdasági bizottságban, általános vitáját már meg is tartotta a parlament, amikor a szakszervezeti tiltakozások hatására a kormány mégis kénytelen volt azt mondani, hogy az Országgyűlésen kívül is hajlandó tárgyalni a kérdésről. A Munkástanácsok elnöke a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy a Liga Szakszervezeteket vezető Mészáros Melindával időpontot kértek Cseresnyés Péter munkaerő-piacért és képzésért felelős államtitkártól, akivel abban állapodtak meg, hogy a kérdést megvitathatják a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) május 3-ra összehívott ülésén. A meghívókat már meg is kapták a szakszervezeti vezetők.
A Liga és a Munkástanácsok lapunk birtokában lévő szakértői véleménye hangsúlyozza, hogy a szabályozás terve sok szempontból életszerűtlen. A munkaidőkeret 3 évre emelése a jelenlegi egy évről irreális, mert az érintett ágazatokban jellemzően ennél rövidebb időt töltenek munkaviszonyban a dolgozók, ami elszámolási és adminisztrációs viták sorozatát hozhatja. A szövegjavaslat azt mondja: ha csak vállalati kollektív szerződés van egy munkahelyen, ott továbbra is egy év maradjon a munkaidőkeret, s csak akkor lehessen ezt három évre növelni, ha ágazati kollektív szerződés született.
Nem sokan bíznak azonban abban, hogy az Orbán-kormány tényleg meghátrálna, s visszakozna a rabszolgatörvény ügyében, azaz abban a tervben, hogy a hosszú heteken át pihenőnap nélkül foglalkoztatott dolgozókkal csak három év után legyen köteles elszámolni a munkáltató. A Munka törvénykönyve (Mt.) módosításának vitájáról a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre lapunknak úgy fogalmazott: a többi tömörüléssel együtt ők sem értenek egyet a javaslattal, de ha a kormány nem tágít és el akarja fogadtatni a módosítást, legalább finomítani próbálnak a szövegen.
Ezért tegnap délutánra szakértőik már véleményezték és ahol szükségesnek tartották, ott módosították is az indítvány szövegét. Az új változatot elküldik a többi konföderációnak, így Kordás Lászlónak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) vezetőjének is, valamint eljuttatják a nemzetgazdasági tárcához. A Munkástanácsok vezetője hangsúlyozta, csak ágazati kollektív szerződések mellett tartja elképzelhetőnek, hogy a dolgozókat hosszú időn át pihenőnapok nélkül foglalkoztassák, ráadásul úgy, hogy a szabadnapok átcsoportosítása átláthatatlan és így állandó konfliktusok forrása lenne. Ezzel a javaslattal a dolgozók mindenképpen csak rosszul járhatnak - hangsúlyozta Palkovics Imre.
Megkerestük az egyeztetésből eddig kihagyott (MASZSZ) elnökét is, mit gondol a kormány módszeréről és elnöktársai különutas egyeztetéséről. A versenyszféra legnagyobb tömörülését vezető Kordás László a megoldásra csak annyit reagált a Népszavának, hogy nem meglepő, ha a kormány csak a hozzá közel álló szakszervezetekkel hajlandó tárgyalni ilyen kényes kérdésekről, de természetesen ők is bármikor bekapcsolódnak az egyeztetésbe a dolgozók érdekében. Ugyanakkor Palkovicshoz hasonlóan ő is azt hangsúlyozta: a Munka törvénykönyve 2012-es szövegének teljes felülvizsgálatára lenne szükség, ez a munka ráadásul meg is kezdődött, már csak ezért is érthetetlen a Fidesz-kormány váratlan próbálkozása egy ilyen részletkérdés kiemelésével, méghozzá a munkavállalók hátrányára.
Ugyanakkor Lázár János tegnapi kormányinfón elmondott fenntartásai adnak még némi reményt arra, hogy érdemi tárgyalásokat kezd a kabinet. Amennyiben mégis hihető a kormány visszakozása, de legalábbis a lassítás, az ugyanakkor azzal is összefüggésben lehet, hogy a május elsejére szokás szerint majálisokon összegyűlő szervezett dolgozókat nem akarták tovább hergelni. A mostani utcai tiltakozások után a Fidesz-KDNP vélhetően nem vállalná be, hogy a parkokban és ligetekben is forró legyen a hangulat a munka ünnepén.
- Balogh Béla, a MASZSZ elnökségi tagja, a Vasasszakszervezet elnöke lapunknak hangsúlyozta, hogy a terv drasztikus változást hozna a munkavállalók és családjuk számára is. Szerinte a javaslat, hogy a hosszú heteken át pihenőnap nélkül foglalkoztatott dolgozókkal csak három év után legyen köteles elszámolni a munkáltató, a cégvezetők tehetetlenségét mutatja, mert nem tudnak folyamatos munkavégzést biztosítani például a járműiparban. Ráadásul a lépéssel megfosztják a túlterhelt dolgozókat attól, hogy a pluszmunkákkal kicsivel többet keressenek - hangsúlyozta a vasasok vezetője.
- Az Audi Hungária Független Szakszervezet is kifakadt az Mt. tervezett módosítása miatt. Közleményükben azt írták: "nem hagyjuk, hogy tovább zsigereljék munkatársainkat".
- Az autóipari ágazat meghatározó cégeinek munkavállalóit képviselő Lear Munkavállalók Szakszervezete is közleményben tiltakozott a tervezett változtatások ellen, mondván: a hosszú elszámolási időszak csökkenti az ágazat dolgozóinak munkajövedelmét. Hozzátették: a hetekig pihenés nélkül végzett munka aláássa a dolgozók egészségét, a három év utáni elszámolás pedig átláthatatlan.
- A Fidesz eddigi legaljasabb munkaügyi húzásának nevezte a javaslatot Székely Tamás. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének vezetője közölte: az előterjesztés csak a multinacionális cégeknek kedvez. Előrevetítve az elszámolási vitákat azt is megemlítette, hogy a 3 éves elszámolások pontos rögzítését nem lehet majd ellenőrizni, hiszen nincs ennyi munkaügyi ellenőr az országban.
- A kizsákmányolás és a melós-nyúzás újabb szintjére lépett a kormány ezzel a javaslattal - emelte ki a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület közleménye. Vezetőjük, Komjáthi Imre úgy fogalmazott: család- és életellenes módosítás készül, amivel akkor és olyan módon lesznek terhelhetők a dolgozók gyakorlatilag ingyen, amikor és ahogy azt a munkaadó kedve diktálja.
- A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete szerint a tárgyalás nélküli lépés ismét megmutatta, hogy a kormány nem számol érdemben a VKF-fel, az indoklást pedig, hogy a lépés a munkahelyek megtartását segítené és egyenletes kereseti lehetőséget biztosítana, egyszerűen álságosnak nevezték.
- Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetője a Népszavának úgy nyilatkozott, sokszor elhangzik, hogy a multik kizsákmányolják a munkatársaikat, ami igaz, de ki kell mondani, hogy az állam sokkal alattomosabban és kegyetlenebbül teszi ugyanezt. Kuti László szerint ráadásul a piaci cégeknél van lehetőség alkudni, de a közszférában jogszabályokat hoznak és kész. Az elnök úgy látja, a jövő menekül kifelé az országból, s ez felerősödik, ha ilyen szörnyű jogszabályokkal is elriasztjuk a fiatalokat.
