Rabszolgatörvényt akarnak?

Publikálás dátuma
2017.04.21. 07:00
Hiába a kemény, sokszor fizikailag is erőt próbáló munka, a kormányt nem érdeklik a dolgozók - Fotó: Christopher Furlong/Getty
Meghátrálásra kényszerült a kormány a Munka Törvénykönyve (Mt.) tervezett módosításakor. Szakszervezeti kérésre kénytelen volt legalább lelassítani a munkaidőkeret 3 évre emelését tartalmazó javaslat parlamenti elfogadását. Május 3-án érdekegyeztetést tartanak a kérdésről, a Liga és a Munkástanácsok már szöveges javaslatot is készített, de a munkába nem vonták be a versenyszféra legnagyobb tömörülését, a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MASZSZ).

Persze a parlamentben már lezajlott a munkaidő-elszámolással kapcsolatos módosítás általános vitája, a kormánynak mégis csak most jutott eszébe, hogy tárgyalna róla. A javaslat elfogadásának lassításában a szakszervezeti tiltakozások mellett Lázár János keze is benne lehet, különben a kancelláriaminiszter nem mondta volna szokásos heti tájékoztatóján, hogy vannak fenntartásai a módosítással kapcsolatban és osztja a szakszervezetek egyes aggályait.

Rég látott elemi felháborodást váltott ki ugyanis a szakszervezetek körében a parlament gazdasági bizottságának a Mt. módosítására tett javaslata. Ennek alapján - ha a dolgozót nem hagyományos formában, hanem úgynevezett munkaidő keretben foglalkoztatják, akkor július 1-jét követően a munkáltatóknak elég lenne 36 hónap után elszámolni a dolgozóval, hogy a túlmunkák után mennyi szabadidő vagy pénz jár neki. Az elszámolásnál azt is figyelembe kell venni, ha nincs elég megrendelés, és ezért a dolgozók kényszer-szabadságon töltenek heteket. Az ilyen módon kiegyenlített elszámolás a kormány szerint a munkavállalók érdeke, az érdekvédők szerint azonban teljesen kiszolgáltatottá tenné a dolgozókat, magyarul: rabszolgasorsba taszítaná őket.

A módosítás terve váratlanul, érdekegyeztetés, sőt, a szakszervezetek előzetes tájékoztatása nélkül bukkant fel a gazdasági bizottságban, általános vitáját már meg is tartotta a parlament, amikor a szakszervezeti tiltakozások hatására a kormány mégis kénytelen volt azt mondani, hogy az Országgyűlésen kívül is hajlandó tárgyalni a kérdésről. A Munkástanácsok elnöke a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy a Liga Szakszervezeteket vezető Mészáros Melindával időpontot kértek Cseresnyés Péter munkaerő-piacért és képzésért felelős államtitkártól, akivel abban állapodtak meg, hogy a kérdést megvitathatják a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) május 3-ra összehívott ülésén. A meghívókat már meg is kapták a szakszervezeti vezetők.

A Liga és a Munkástanácsok lapunk birtokában lévő szakértői véleménye hangsúlyozza, hogy a szabályozás terve sok szempontból életszerűtlen. A munkaidőkeret 3 évre emelése a jelenlegi egy évről irreális, mert az érintett ágazatokban jellemzően ennél rövidebb időt töltenek munkaviszonyban a dolgozók, ami elszámolási és adminisztrációs viták sorozatát hozhatja. A szövegjavaslat azt mondja: ha csak vállalati kollektív szerződés van egy munkahelyen, ott továbbra is egy év maradjon a munkaidőkeret, s csak akkor lehessen ezt három évre növelni, ha ágazati kollektív szerződés született.

Nem sokan bíznak azonban abban, hogy az Orbán-kormány tényleg meghátrálna, s visszakozna a rabszolgatörvény ügyében, azaz abban a tervben, hogy a hosszú heteken át pihenőnap nélkül foglalkoztatott dolgozókkal csak három év után legyen köteles elszámolni a munkáltató. A Munka törvénykönyve (Mt.) módosításának vitájáról a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre lapunknak úgy fogalmazott: a többi tömörüléssel együtt ők sem értenek egyet a javaslattal, de ha a kormány nem tágít és el akarja fogadtatni a módosítást, legalább finomítani próbálnak a szövegen.

Ezért tegnap délutánra szakértőik már véleményezték és ahol szükségesnek tartották, ott módosították is az indítvány szövegét. Az új változatot elküldik a többi konföderációnak, így Kordás Lászlónak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) vezetőjének is, valamint eljuttatják a nemzetgazdasági tárcához. A Munkástanácsok vezetője hangsúlyozta, csak ágazati kollektív szerződések mellett tartja elképzelhetőnek, hogy a dolgozókat hosszú időn át pihenőnapok nélkül foglalkoztassák, ráadásul úgy, hogy a szabadnapok átcsoportosítása átláthatatlan és így állandó konfliktusok forrása lenne. Ezzel a javaslattal a dolgozók mindenképpen csak rosszul járhatnak - hangsúlyozta Palkovics Imre.

Megkerestük az egyeztetésből eddig kihagyott (MASZSZ) elnökét is, mit gondol a kormány módszeréről és elnöktársai különutas egyeztetéséről. A versenyszféra legnagyobb tömörülését vezető Kordás László a megoldásra csak annyit reagált a Népszavának, hogy nem meglepő, ha a kormány csak a hozzá közel álló szakszervezetekkel hajlandó tárgyalni ilyen kényes kérdésekről, de természetesen ők is bármikor bekapcsolódnak az egyeztetésbe a dolgozók érdekében. Ugyanakkor Palkovicshoz hasonlóan ő is azt hangsúlyozta: a Munka törvénykönyve 2012-es szövegének teljes felülvizsgálatára lenne szükség, ez a munka ráadásul meg is kezdődött, már csak ezért is érthetetlen a Fidesz-kormány váratlan próbálkozása egy ilyen részletkérdés kiemelésével, méghozzá a munkavállalók hátrányára.

Ugyanakkor Lázár János tegnapi kormányinfón elmondott fenntartásai adnak még némi reményt arra, hogy érdemi tárgyalásokat kezd a kabinet. Amennyiben mégis hihető a kormány visszakozása, de legalábbis a lassítás, az ugyanakkor azzal is összefüggésben lehet, hogy a május elsejére szokás szerint majálisokon összegyűlő szervezett dolgozókat nem akarták tovább hergelni. A mostani utcai tiltakozások után a Fidesz-KDNP vélhetően nem vállalná be, hogy a parkokban és ligetekben is forró legyen a hangulat a munka ünnepén.

Tiltakozás-dömping

- Balogh Béla, a MASZSZ elnökségi tagja, a Vasasszakszervezet elnöke lapunknak hangsúlyozta, hogy a terv drasztikus változást hozna a munkavállalók és családjuk számára is. Szerinte a javaslat, hogy a hosszú heteken át pihenőnap nélkül foglalkoztatott dolgozókkal csak három év után legyen köteles elszámolni a munkáltató, a cégvezetők tehetetlenségét mutatja, mert nem tudnak folyamatos munkavégzést biztosítani például a járműiparban. Ráadásul a lépéssel megfosztják a túlterhelt dolgozókat attól, hogy a pluszmunkákkal kicsivel többet keressenek - hangsúlyozta a vasasok vezetője.

- Az Audi Hungária Független Szakszervezet is kifakadt az Mt. tervezett módosítása miatt. Közleményükben azt írták: "nem hagyjuk, hogy tovább zsigereljék munkatársainkat".

- Az autóipari ágazat meghatározó cégeinek munkavállalóit képviselő Lear Munkavállalók Szakszervezete is közleményben tiltakozott a tervezett változtatások ellen, mondván: a hosszú elszámolási időszak csökkenti az ágazat dolgozóinak munkajövedelmét. Hozzátették: a hetekig pihenés nélkül végzett munka aláássa a dolgozók egészségét, a három év utáni elszámolás pedig átláthatatlan.

- A Fidesz eddigi legaljasabb munkaügyi húzásának nevezte a javaslatot Székely Tamás. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének vezetője közölte: az előterjesztés csak a multinacionális cégeknek kedvez. Előrevetítve az elszámolási vitákat azt is megemlítette, hogy a 3 éves elszámolások pontos rögzítését nem lehet majd ellenőrizni, hiszen nincs ennyi munkaügyi ellenőr az országban.

- A kizsákmányolás és a melós-nyúzás újabb szintjére lépett a kormány ezzel a javaslattal - emelte ki a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület közleménye. Vezetőjük, Komjáthi Imre úgy fogalmazott: család- és életellenes módosítás készül, amivel akkor és olyan módon lesznek terhelhetők a dolgozók gyakorlatilag ingyen, amikor és ahogy azt a munkaadó kedve diktálja.

- A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete szerint a tárgyalás nélküli lépés ismét megmutatta, hogy a kormány nem számol érdemben a VKF-fel, az indoklást pedig, hogy a lépés a munkahelyek megtartását segítené és egyenletes kereseti lehetőséget biztosítana, egyszerűen álságosnak nevezték.

- Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetője a Népszavának úgy nyilatkozott, sokszor elhangzik, hogy a multik kizsákmányolják a munkatársaikat, ami igaz, de ki kell mondani, hogy az állam sokkal alattomosabban és kegyetlenebbül teszi ugyanezt. Kuti László szerint ráadásul a piaci cégeknél van lehetőség alkudni, de a közszférában jogszabályokat hoznak és kész. Az elnök úgy látja, a jövő menekül kifelé az országból, s ez felerősödik, ha ilyen szörnyű jogszabályokkal is elriasztjuk a fiatalokat.

CEU - Tiltakozik a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium is

Mi, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium alulírott dolgozói megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a parlament által 2017. április 4-én, gyorsított eljárásban elfogadott - a CEU működését ellehetetlenítő - törvénymódosítást aláírta Áder János köztársasági elnök - írta az intézmény felhívásában.

Meggyőződésünk, hogy az általunk választott képviselők nem fogadhatnak el olyan törvényt, amely egyetemek bezárásához, az egyetemi autonómiának, a gondolkodás szabadságának felszámolásához, fiataljaink továbbtanulási lehetőségeinek beszűküléséhez vezet.

Meggyőződésünk, hogy az oktatás egyik szintje sem válhat politikai játszmák eszközévé.

Tanítványaink és országunk jövője miatti felelősségérzetünk azt diktálja, hogy tiltakozzunk a törvénymódosítás ellen, és követeljük annak azonnali visszavonását.

Tiszteletünket fejezzük ki minden kollégánknak (Fazekas, Kölcsey, Apáczai tanárai), akik már nyilvánosan tiltakoztak, és kérjük, várjuk valamennyi pedagógustársunk szolidaritását, csatlakozását ehhez a tiltakozáshoz - írták a felhívásban a gimnázium dolgozói, név szerint:

Arató Andrea Ibolya

Heitzmann Ildikó

Somogyi Zsófia

Árendás Péter

Héjja Ágnes

Spányik József

Árendás Tamás

Hulé Brigitta

Sulina László

Balogh Emma Anna

Inges Zsófia

Süket Erzsébet

Becz György

Jordán Helén

Szakálné Gulyás Katalin

Bene Tünde

Karlik Zsuzsanna

Székely Györgyi

Bernáth Szilárd

Károly Ildikó Erzsébet

Szép Adrienn

Borbély Mária

Kövesdi Zsófia

Szunyogh Sándor

Borku Istvánné

Lantos Mária

Szücs Edina Anna

Both Réka

Lukácsiné Lehota Edit

Takács Annamária

Bothné Faragó Zsuzsanna

Magyar Fruzsina

Tímár András

Demszki Anna

Márton Ágnes

Tollner József

Domináné Kiss Enikő

Meinczinger Szilvia

Tolnai-Barity Bianka

Deák Margit Gyöngy

Németh Eszter

Tóth Béla

Eördögh Ilona

Patrovits Tamás

Vadász András

Fehér Klára

Pelényi Rita

Vajda Péter

Gruberné Szilágyi Ágota

Péter László János

Verebélyi Marianna Ágnes

Gyeskó Ágnes

Péter Sára

Vereckei Noémi

Győrffy Andrea

Péterffy Zsófia

Zsolnainé Harczi Ildikó

Halasné Dávid Irén

Petruska Magdolna

 

Haraszti Klára

Schafferné Varga Judit

 

Szerző

Kisüt a nap, de erős lesz a szél

Publikálás dátuma
2017.04.20. 22:50
FOTÓ: Thinkstock
Péntek hajnalban az Északi-középhegység területén és a Dunántúli tájakon még 0 fok alá csökkenhet a hőmérséklet. Délutánra 9-13 fokig melegszik a levegő. A szél valamelyest veszít erejéből, de még lehetnek élénk, erős lökések. Csapadékra már nem kell számítani, országszerte hosszabb időre kisüt majd a nap. Frontmentes idő.

Szombaton újra valamivel szelesebb időre számíthatunk, néhol kialakulhat egy-egy zápor is. Hajnalban 1-6, napközben 14-19 fokos hőmérsékleti értékek várhatóak. 

Vasárnap előreláthatólag egy hidegfront éri el térségünket, így továbbra is szeles időre van kilátás. Záporok többfelé előfordulhatnak, délutánra 10-14 fokig melegszik a levegő.

Hétfőn szárazabb, kissé melegebb, de még szeles időre készülhetünk. Napközben 14-18 fokig emelkedhet a hőmérséklet. Kedden további melegedés várható. A szél ismét jellemző lesz, emellett záporokra is számíthatunk - írja az Időkép.

Szerző