A Pulitzer-díjas író, Isabel Wilkerson Szolgaságra születtünk? című bestseller dokumentumregényéből Ava DuVernay forgatott filmet. Az Oscar-jelölt rendező a Zoomon adott interjút a Népszavának.
A cím talán megtévesztő. Nem rabszolgatartó társadalmakról, rabszolgatartó országokról vagy birodalmakról lesz szó. Hanem arról a néhány esetről, amikor a fellázadt rabszolgák államalapítással kísérleteztek. De az elején kell kezdenünk.
Télen csak az állatok hője adott neki meleget, tisztálkodni egy kerti kútból tudott.
Hollandia az egyik utolsó európai országként 1863. július 1-jén tiltotta meg a rabszolgaságot.
Mark Rutte szerint a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban.
A világbajnokság vasárnapi rajtjához közeledve nemhogy csitulna: fokozódik a katari rendezőket ért kritikák hangja. Az emberi jogok földbe tiprásával a héten az Európai Parlamentben is foglalkoztak.
Az amszterdami Rijksmuseum úttörő feladatra vállalkozott: a társadalom által alig ismert rabszolgaság időszakát kívánja megismertetni az emberekkel, különféle sorsokon keresztül.
Akiknek tulajdona egy emberi lény, bármit tehetnek vele. Akár jót is. Gazdaggá varázsolhatják, taníttathatják, kinevezhetik miniszternek. Ha olyan kedvük van, fel is szabadíthatják. De nem ez volt a jellemző.
Az európai útjáról hazaérő Joe Biden csütörtökön este aláírta a rabszolga-felszabadítás évfordulójáról szóló törvényt, így pénteken a szövetségi hivatalok már zárva is maradtak.
Az 52 éves L. Ienő emberkereskedelem és kényszermunka, míg a 32 éves P. Erika pénzmosás elkövetéséért felelhet.
Erre hívta fel a figyelmet az ENSZ főtitkára. Eközben a COVID-19 járvány a szegénység és egyenlőtlenség új hullámát indítja el.
Egy áldozatát 70 ezer forintért vette, két másikat "lakhatásért" cserébe dolgoztatott a 21 éves férfi.
A munkások konténerekben laktak, alig kaptak enni, fizetés híján haza sem tudtak utazni.
Az emberkereskedő csoport felszámolásán már április eleje óta dolgozott az Interpol a benini és a nigériai hatóságokkal közösen.
13 embert vettek őrizetbe, fegyvereket is lefoglaltak a hatóságok. A bűnözők a legkiszolgáltatottabb emberekre utaztak Ukrajna-szerte, vonaton szólították le áldozataikat.
Egyre nagyobb problémát jelent a munkára kényszerítés Európában, a kontinens több országában is ez vette át a szexuális kizsákmányolás helyét az emberkereskedelem leggyakoribb formájaként - derült ki az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni szakértői csoportjának (GRETA) kedden közzétett jelentéséből.
Meghátrálásra kényszerült a kormány a Munka Törvénykönyve (Mt.) tervezett módosításakor. Szakszervezeti kérésre kénytelen volt legalább lelassítani a munkaidőkeret 3 évre emelését tartalmazó javaslat parlamenti elfogadását. Május 3-án érdekegyeztetést tartanak a kérdésről, a Liga és a Munkástanácsok már szöveges javaslatot is készített, de a munkába nem vonták be a versenyszféra legnagyobb tömörülését, a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MASZSZ).
Rabszolgákat megjelenítő fiatalok tartottak figyelemfelkeltő akciót a budapesti Blaha Lujza téren 2015. december 20-án. Az Időtlen rabszolgaság? című, az Anthropolis Egyesület által szervezett flashmobon a modernkori rabszolgaság ellen tiltakoztak.
Csaknem ötszáz levelet és 220 verset küldött a szomszédban élő fiatalembernek az egyik, rabszolgaként tartott nő, akit a múlt héten szabadított ki a rendőrség egy dél-londoni lakásból - számol be Blikk.
Az Európai Unióban csaknem egymillióan élnek rabszolgasorban az Európai Parlament (EP) szervezett bűnözéssel, pénzmosással és korrupcióval foglalkozó különbizottságának (CRIM) jelentése szerint, amelyről a Der Spiegel című német hírmagazin írt a vasárnap megjelent számában.
