DK: extrém módon túlterheltek a dolgozók

A Demokratikus Koalíció arra szólítja fel a kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat a szakszervezetekkel a munka törvénykönyvének tervezett módosításáról, és amíg nincs korrekt és méltányos megállapodás, addig se a parlament, se a kabinet ne foglalkozzon az előterjesztéssel - mondta Varju László, a DK országgyűlési képviselője pénteki sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus azt mondta, a gazdasági bizottság fideszes elnökének előterjesztése rugalmas munkaidőre és a termelési ciklusokra hivatkozik, de valójában arról szól, hogy a dolgozóknak ne fizessék ki, ami jár.

Hozzátette: a DK szerint a tervezett módosítás miatt az amúgy is "extrém módon" túlterhelt magyar dolgozók pluszjuttatás nélküli túlórája akár évi 400 órával is emelkedhet. Ráadásul a Fidesz a szociális partnerek megkérdezése nélkül tett olyan javaslatot, amely a tiltakozó szakszervezetek szerint egyértelműen a multiknak kedvez az alacsony keresetű munkavállalókkal szemben, különös tekintettel az ipari vállalatokra - jegyezte meg.

Varju László úgy vélte, a javaslat konfliktust gerjeszt a multik és a hazai kis- és közepes vállalkozások között is. Közölte: a DK szolidáris a szakszervezetekkel és a törvény megszavazása esetén esetlegesen létrejövő sztrájkokat is támogatják, kiállnak a munkavállalók és dolgozók mellett.

Szerző

Az utcákról eltüntetett címlappal tiltakoztak a HVG-sek a cenzúra ellen

Publikálás dátuma
2019.04.18 18:17

Fotó: HVG/ Reviczky Zsolt
A Széll Kálmán téren mutatták meg azt, amit plakáton már fogunk látni.
"A sajtószabadság kicsi szigetekbe vonult, szorult vissza, a hirdetési piacot teljes mértékben eltérítették a lakájmédia irányába, és most ezt a csatornát is el akarják zárni.”
Hozzátette, politikai megrendelésre bontották fel velük a szerződést, más érdemi magyarázata, oka nincs annak, hogy a HVG címlapjait nem tűrték el többé a kormányközeli kézbe került plakátcégnél. A Mahir amúgy azzal indokolta a szerződésbontást, hogy a cég nem képes garantálni a teljes darabszám megjelenítését, ezért a szerződés értelmében nem lesz jogosult hirdetési díjra, ez pedig az érdekeivel ellentétes.  Éppen ma jött ki egyébként a Riporterek Határok Nélkül friss sajtószabadság-rangsora, amelyen Magyarország tavalyhoz képest 14 helyet zuhanva már csak a 87. pozíciót foglalja el a 180 ország között.
Témák
HVG

Egészségügy: határozottan a halogatás mellett döntött a kormány

Publikálás dátuma
2019.04.18 17:57
Kihelyezett kormányülés 2018.május 18-án, a Klebersberg Kastélyban
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/ Szecsődi Balázs
Megvolt az egészségügyet érintő kormányvizit: a rendszert átalakító döntések nem születtek
Az egészségügyért felelős miniszter nem kért túl sokat az ágazatnak a kormánytól és a kabinet sem kötelezte el magát különösebben – derült ki Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Kormányinfóján. Kásler Miklós a szerdai kormányülésen jelezte minisztertársainak, tudja, hogy az ország teljesítőképességének hol vannak a határai, és „mi az az összeg, amiről lehet beszélni”. Azt ugyan nem hozták nyilvánosságra, hogy mit tartalmazott a miniszter régóta várt csomagja, ám az kiderült a Kormányinfón, hogy milyen döntéseket halasztott el a kabinet. Szabad utat kapott a szakdolgozók béremelésének folytatása. Eszerint idén júliustól nyolc százalékkal, 
jövőre 14 százalékkal, 2021-ben 20 százalékkal, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal nő az ápolók és a többi szakdolgozók bére.
 Folytatódik az Egészséges Budapest Program. Pontot tett a kormány a miskolci megyei kórház és a sugárterápiás központot üzemeltető vállalkozás közötti elszámolási vitára. Biztosítanak 1,8 milliárd forintot a vállalkozó tulajdonában lévő két lineáris gyorsító megvásárlására, s ezzel ismét ellátáshoz juthatnak a betegek. Lapunk úgy tudja: Kásler Miklós több száz oldalas indítvánnyal készült a kormány szerdai ülésére, és e csomag megvalósítására a ciklus végéig mintegy 1800 milliárdos forrásra lett volna szüksége. A csomag része volt az Egészséges Budapest Program, a Semmelweis Egyetem fejlesztési terve, négy egészségügyi program - alapellátási, népegészségügyi, humánerőforrás, valamint az intézmény finanszírozási és ellátásfejlesztési program -, az ezekhez kapcsolódó egészségfejlesztés, továbbá a sürgősségi-, és az alapellátás átalakítása. A miniszter által az ülésen részletezett előterjesztéseket egy szűk szakmai stábon kívül senki sem ismerte. Az egyeztetés hiánya ellenére is bízott a szakma Kásler csomagjának sikerében, és hogy a kormány még ebben a ciklusban belevág a rendszer szisztematikus átalakításába. Ehhez kiváló muníciót jelenthettek volna a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzügyminisztérium versenyképességi programjainak forrásteremtő javaslatai. Ezzel szemben Kásler Miklós - úgy tudjuk - csak a költségvetéstől remélte a pénzt. A szakma arra számított (és korábban arról is volt szó), hogy szerdán a teljes kormányülés az egészségügyről szól, ám ehelyett végül csak néhány óra jutott az ágazatnak. A miniszter két órás expozéja után mindössze néhány ügyben született konkrét döntés. A kormány rögzítette, hogy az Egészséges Budapestért Program megvalósítása 700 milliárdba kerülhet, a idén 49 milliárd van a feladatra, ám jövőre ennél lényegesen több pénzre, az azt követő években még többre lesz szükség. A Semmelweis Egyetem fejlesztési tervéről is esett szó a kormányülésen, de a komplex programról döntés nem született. A miniszter népegészségügyi programjának koncepcióját a kormány elfogadta, de az ahhoz szükséges költségvetési források biztosítása, ütemezése attól függ, hogy milyen lesz az idei gazdasági növekedés. A jövő évi költségvetési tételeket is érintő kérdésekre várhatóan májusban, a jövő évi költségvetési törvény júniusi parlamenti benyújtása előtt még visszatérnek.   
A kórházak eladósodásának okait az Emmi és a Pénzügyminisztérium közösen vizsgálja. Ha ez lezárul - mondta Gulyás Gergely – az eredmény függvényében dönt a kormány a szükséges forrásról. Kérdésünkre kiderült, hogy a fogorvosok praxisjövedelmének rendezéséről sem született döntés, mint Gulyás Gergely fogalmazott: az alapellátó fogorvosok követeléseiről tárgyalnak majd az érintettekkel. Az orvosok általános béremelésére pedig az év második felében térnek vissza. A miniszter beszélt a kormány törekvéséről, hogy az egészségügyben a magánszolgáltatók helyett az állam biztosítsa az eszközöket és megszüntesse az ezzel ellentétes konstrukciókat. Ezzel függ össze az a döntés is, hogy 1,8 milliárdot biztosítanak a miskolci kórháznak az onkológiai kezeléshez szükséges két sugárterápiás berendezés megvásárlásához.
Szerző
Frissítve: 2019.04.18 18:14