Főállású MOB-elnök jöhet

Titkosnak tervezett egyeztetés volt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hétfői rendkívüli közgyűlése előtt. A tanácskozáson a januárban elfogadott, ám hibáktól hemzsegő alapszabályt kell módosítani a május 2-i tisztújítást megelőzően. A vitáktól sem mentes találkozón abban maradtak, egyelőre nem változik a közgyűlés közel 200 fős létszáma.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnöke kezdeményezte a megbeszélést, melyen részt vett többek között Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportügyekért felelős államtitkára, Bartha Csaba, a MOB főtitkára és több sportági szövetség vezetője.

A MOB januárban elfogadott alapszabálya harminchat olyan hibát tartalmaz, amely lehetetlenné teszi, hogy a szervezet a sporttörvény előírásait betartva működjön. A megbeszélésen világosan kirajzolódtak az erőviszonyok: Bartha védte a felettesét, Borkai Zsoltot, a MOB elnökét, aki mindent megtesz pozíciója megőrzéséért, míg a másik oldalon ültek a változást sürgetők.

Az egyeztetésen több érdekes kérdés is felmerült: az atlétikai szövetség azt javasolta, hogy kerüljön be az alapszabályba: a MOB elnöke a jövőben főállásban lássa el feladatát. Ha ez megtörténik, akkor Borkai győri polgármesterként nem maradhat tovább elnök. Másrészt ezzel a szabályozással „szépen távozhatna” a vezető, akinek egyre kisebb a politikai támogatottsága. Erről a javaslatról komoly vita alakult ki, de végül Bartha egyelőre meg tudta védeni főnökét. Igaz, ha a hétfői közgyűlésen valaki fölveti ezt a módosító javaslatot és a küldöttek megszavazzák, akkor bekerülhet az alapszabályba.

Szintén vita bontakozott ki a közgyűlés létszámáról: miután a sporttörvény módosítását követően a korábbi tagozatok immár önálló sportági szövetségként működnek saját közgyűléssel, jogosnak tűnik az igény a közel kétszázas létszám csökkentésére. A változtatást szorgalmazók száz körül határoznák meg a résztvevők létszámát. Ebben az esetben azok az önkormányzati vezetők, illetve képviselők maradnának ki a közgyűlésből, akik Borkait ott tudják tartani szavazataikkal az elnöki pozícióban. A módosító javaslatot benyújtják, de kevés esély van arra, hogy az önkormányzati képviselők megszavazzák a csökkentést és ezzel saját távozásukat a közgyűlésről. Jelenlétük azonban felvet egy másik aggályt is: a nemzeti olimpiai bizottságok működését szabályozó Olimpiai Charta megtiltja a politikai beavatkozást a sportági szervezetek életébe. Az önkormányzati képviselők jelenlétére viszont nem lehet azt mondani, hogy a politikától függetlenül működik a MOB. Bartha azt javasolta az egyeztetésen, hogy a tisztújítás után a megválasztott vezetőség döntsön a közgyűlés létszámáról. Egyrészt logikus ez a felvetés és érthető, másrészt viszont visszás helyzetet teremt, hiszen május 2-n öt évre választanak elnököt és elnökséget, előfordulhat, hogy olyanok, akiknek a későbbiekben semmilyen szerep sem jut az olimpiai mozgalomban.

Szabó Bence és Kulcsár Krisztián a két kihívó

Eddig Szabó Bence, a MOB korábbi főtitkára és Kulcsár Krisztián, a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) technikai igazgatója vállalta fel nyíltan, hogy szeretne pályázni a MOB elnöki pozíciójára. Szabó főtitkár volt Borkai idején, ezért ő sem teljesen vétlen abban, hogy az olimpiai bizottság az elmúlt négy évben nem tudta a kiemelt állami támogatás ellenére sem az elvárható szinten végezni a munkáját. A fő felelős azonban Borkai, aki engedte Szabónak a sok utazást (például együttműködési megállapodás a vietnami olimpiai bizottsággal, aminek a volt főtitkár ázsiai útján kívül nincs más kézzel fogható, konkrét eredménye), és az elnök hibája az elszámoltatás hiánya, jutalmat viszont mindketten folyamatosan vettek fel. A MOB különböző bizottságai nem számoltak be sem az elnökségnek, sem a közgyűlésnek az év közben végzett munkájukról. Kulcsár jelenleg Svájcban él, a MOB elnöki tisztségét minden bizonnyal csak főállásban, fizetett alkalmazottként vállalná el.