A Bizottság környezetéből származó információt lapunk kérdésére megerősítette Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője: szerinte Michael Ignatieff, a CEU rektora EP-beli szerdai fellépése, a frakciók képviselőivel történő találkozása egy olyan gépezetet indít be, amelyet a mozgásba lendítése után nagyon nehéz lesz megállítani. A biztosi kollégium az európai szerződések (tágabban értelmezve az uniós joganyag) őrének szerepkörében várhatóan a szolgáltatás illetve vállalkozás jogának szabadsága felől közelítve készül elemezni a magyar jogszabályt, és – mint Jávor emlékeztetett rá – vannak olyan korábbi bizottsági döntések, amelyek az egyetemek működésére is érvényesnek tekintik az említett jogokat. (Mivel a CEU egy Magyarországon alapított és bejegyzett intézmény, amelynek a fenntartója egy magyar alapítvány, az amerikai háttérnek ebből a szempontból csekély a jelentősége.)
A magyar EP-képviselő szerint az eset világosan megmutatja, hogy a Bizottságnak vannak – és eddig is lettek volna – eszközei az Orbán-kormány antidemokratikus, az európai jogot sértő intézkedéseivel szembeni fellépésre. Ha akart volna, korábban is találhatott volna jogalapot, az érdemi reakciókhoz nem a felhatalmazás, hanem a politikai akarat hiányzott. Jávor Benedek felidézte, hogy a közelmúltban a paksi döntések kapcsán lényegesen egyértelműbb volt a jogi helyzet - brüsszeli értesülések szerint a bővítési projektnek végül zöld utat adó belső piaci főigazgatóság maga sem értett egyet azzal, hogy a beruházási tender elmaradása és az állami támogatás ellenére, az uniós versenyjog írott szabályainak megsértésével átengedjék a beruházást; ehhez Jean-Claude Juncker bizottsági elnök határozott szándéknyilvánítására volt szükség. - Most úgy tűnik, Orbán a CEU-ügyével falba ütközött, vagyis ebben a kérdésben a tagállamok egységes fellépése nyomán egyértelmű bizottsági akarattal találja szemben magát – fogalmazott Jávor.
Más forrásból lapunk úgy értesült, hogy a magyar kormány is a korábbiaknál határozottabb ellenállásra számít, és a más alkalmakkor bevált módszert elővéve ismét Németország jóindulatát igyekszik megnyerni az uniós álláspont felpuhításához – ennek része lehet az is, hogy a kereskedelmi cégeket megsarcoló, többségében német vállalkozásokat érintő törvényjavaslat ügyében váratlanul és magyarázat nélkül visszavonulót fújt.