Talpalatnyi hely sincs a Gutenberg-galaxisban

Orhan Pamuk volt a díszvendég, a legnagyobbat Nádas Péter új könyve szólt, verseket is kell olvasni (szerencsére van is mit), a kelet-európai női írók elég jók, a fantasztikus világokban pedig igen is lehet találni politikát. Vasárnap véget ért a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.

A halott emlékezik

A Népszabadság október 8-i felfüggesztése – mára kiderült, végleges bezárása – óta négy olyan könyv jelent meg, amely az újsághoz kapcsolódik. Már az október 22-i szolidaritási koncerten feltűnt a tömegben a „Felfüggesztettek” című antológia, amelybe a kortárs magyar irodalom 44 jelentős alakja – köztük Bartis Attila, Bódis Kriszta, Háy János, Kiss Noémi, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Röhrig Géza, Takács Zsuzsa, Térey János, Tompa Andrea, Závada Pál – adott erre az alkalomra írt vagy aktuális régebbi műveikből a Népszabadság Egyesület javára. A másfél hét alatt készült kötet nem került könyvesboltba, csak a szerkesztőség Facebook-oldalán keresztül lehet megrendelni. December elején jelent meg a Noran Libro kiadónál a Lapzárta. „A Népszabadság-sztori” című kötetben a szerkesztőség tagjai írták le, hogyan és miért történhetett meg, hogy gazdasági okokra hivatkozva, de politikai megrendelésre eltüntették a lapot a piacról. A könyv a lap volt olvasói és kerülői számára is bemutatja, mi is volt tulajdonképpen a Népszabadság-jelenség. N. Kósa Judit „Elveszített névjegyek. Lelőhely – újratöltve” címmel április elején a Városháza Kiadónál megjelent kötete azt bizonyította be, hogy nemcsak az újság politikai hírei-elemzései hiányoznak a piacról, hanem a lap különleges műveltségi-kulturális felfogása is. A jeles szerző „talált tárgyai”, azaz dokumentumok, fényképek, könyvek, képzőművészeti és építészeti objektumok elemzésével a magyar múlt jellegzetességeit hozza közelebb rendkívül élvezetesen.

A szerkesztőség által összeállított könyv szerzői közül feltűnően hiányzott Murányi András főszerkesztő. A tegnap zárult könyvfesztiválra a Corvina kiadásában megjelent „A Népszabadság kivégzése. Az utolsó főszerkesztő” vallomása című könyv feltárta az okot: saját szempontjából akarta feldolgozni az eseményeket. A kötet azért is érdekes, mert azon kívül, hogy háttértörténetekkel pontosabbá tesz néhány, már ismert tényt, nem egészen úgy láttatja a történetet, ahogy volt kollégáinak könyve.

Király István halálában is kultúraformáló

A hétvége egyik legnagyobb vitát kiváltó eseménye a Magvető kiadásában megjelent Király István napló bemutatója volt. A Tények és Tanúk sorozat új kötete az egyetemi tanár 1956 és 1989 közötti naplóbejegyzéseit tartalmazza. A rendszerváltás előtti kultúrpolitika és irodalomtudomány alakítója csaknem negyven füzetet írt tele személyes megjegyzéseivel, töprengéseivel, ezeket a füzeteket lányai találták. A kötet bemutatóját a kisebbik lány, Király Júlia vezette. A naplót és a naplóíró személyét övező vitát hamarosan ismertetjük olvasóinkkal.

Tóth Kingáé az egymilliós Hazai díj

A szakmai zsűri döntése szerint ebben az évben Tóth Kinga veheti át a Hazai Attila Irodalmi Díjat. A magyar kulturális életben rendhagyóan, egy magát megnevezni nem kívánó támogató jóvoltából évente egymillió forint pénzjutalommal járó elismerésben részesítenek egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. Az alapítvány elnöke Garaczi László, a kuratórium tagja az alapító Hazai Éva. A döntésben közreműködött a kuratórium és az általuk felkért zsűri, melynek tagjai: a 2016-ban díjazott Bartók Imre, valamint Berta Ádám, Nagy Gabriella, Parti Nagy Lajos, Szegő János és Szilasi László. A díj átadására 2017. április 29-én, szombaton a Nyitott Műhelyben rendezett irodalmi esten kerül sor. Az 1983-as születésű Tóth Kinga vizuális hangköltő és performer, angol és német nyelvű hangköltészeti és videoművészeti projekteket mutat be Európa-szerte.

Háy János és Mucsi Zoltán spontán attrakciója

Az Európa Kiadó gondozásában jelent meg Háy János Az öregtó felé című verseskötete. Akiknek sikerült a szombat esti kötetbemutatóra beférniük, azok különös hangzó élménynek voltak részesei. Háy János megfogalmazásában "akusztikai burokban" ültek az érdeklődők, a költő zenekarvezetőként adta a ritmust két zenészbarátjának, egyikük gitározott, másikuk egyedül helyettesített egy komplett ütős szekciót - testzenével megspékelve a produkciót. Háy közben felolvasott az új kötetből, mialatt szemmel és apró térdmozdulatokkal vezényelte a zenészeket. Lebilincselő volt a minimalista gesztusokra épülő együttműködés, az igazi feszültséget mégis az adta, hogy Háy új verseinek is éppen ez a témája - az életet behálózó ismétlődő vagy elmaradó rutinpillanatok drámája. A szerző egyszer csak felállt és kiment a teremből, és mielőtt bárki azt hihette, hogy ezzel a teátrális megoldással zárta le estjét, bejött Mucsi Zoltán és felolvasott egy verset, majd helyet cserélt a szerzővel, aki folytatta az olvasást. Mint később kiderült, Mucsi a tömeges érdeklődés miatt nem jutott tovább a küszöbnél, onnan hallgatta a felolvasást. Ezt vette észre az író, és spontán - suttogva - felkérte a színészt, aki azonnal vállalta a játékot. Mucsi állandó szereplője Háy János drámáinak.

Bizakodó szakma

Több, mint hatvan ezren látogattak el a könyvfesztiválra, a kiadók szerint az elmúlt évek legnagyobb forgalmú napjait zárták mind a látogatók számát, mind az eladott könyveket tekintve. A négy napot - de főleg a hétvégét - a sorban állás jellemezte, Orhan Pamuk, Nádas Péter, az Erzsi macska történetét író Homonnay Gergely, Háy János, Grecsó Krisztián hosszan dedikáltak. A könyvszakma bizakodó, hiszen a legnagyobb érdeklődés idén is a gyerekkönyves épületszárnyban volt, a jövő rendíthetetlen olvasói azonnal belevetették magukat új szerzeményeikbe. A kultúraszervezők is elégedettek lehetnek, hiszen néhány rendezvényen még a földön is ültek. A nagy érdeklődéshez talán az is hozzájárult, hogy idén ingyenes volt a belépés, bár az előző évek 500 forintos belépőárát is le lehetett vásárolni.

Nemzetközi díjat kapott a Petőfi-könyv

Újabb nemzetközi könyvtervezői sikert ért el a Koppenhágában élő grafikusművész, Borzák Márton. Az A'Desig Avard and Competition a világ legnagyobb formatervezői díjátadója, ahol 110 kategóriában értékelik a legjobb terveket, ötleteket, termékeket és szolgáltatásokat. A Rokonom, Petőfi című könyv – mely a grafikus édesapja, Borzák Tibor családtörténeti munkája – a nyomtatott média kategóriában az A'Desig Award ezüst fokozatát kapta meg. Borzák Márton korábban három egymás utáni évben vehette át a tervezőgrafikusok Oscarjának számító Red Dot-díjat Borzák Tibor P. S. – Titkok a barguzini csontváz körül és Farkas Gábor Örömvonalak című könyveiért, illetve egy grafika-sorozatáért.