Ha csak bizonyítási kísérletnek szánták, akkor elmondhatjuk, hogy jól sikerült. De ha valamelyik baloldali jelölt tényleg választást akart nyerni a józsefvárosi Magdolna negyedben, akkor érdemes leszögezni: amíg nem javul a helyzetfelismerési képességük, tán jobb is, hogy sem Bolba Márta, sem Pityinger László nem áll politikusnak.
256 meg 183 az pontosan 439. Sántha Péterné fideszes jelölt pedig, akiről a kampány időszakában azt az egyetlen fontos információt lehetett megtudni, hogy lényegében láthatatlan, 424 vokssal mosta le a színről a lelkészt és az MSZP által is támogatott előadóművészt. A dolognak persze valódi tétje nincs, Kocsis Máté kerületében a demokratikus erők győzelme esetén is maradt volna a masszív kormánypárti többség, de a pedagógiai tanulság nem mellékes. Quod erat demonstrandum: jövőre akár 106 helyen is meg lehet ismételni ezt a fiaskót, ha addig nem győz valami módon a józan ész.
Ha pedig Józsefváros nem volna elég, ott van Zugló, amely arra nyújtott jó példát, hogy ha a demokratikus oldal képes közös jelöltet találni, akkor akár kiütéses győzelmet is arathat a Fidesz fölött. Az ember tényleg csak azt nem érti, hogy miféle bizonyíték kell még, minek kell történnie, hogy a szétaprózott ellenzék megannyi messiásszindrómás és/vagy megélhetési patópálként ténykedő vezetője megértse: a választók konkrétan ezt akarják.
A Fidesz aljas és demagóg (olcsóbb parlamentet ígérő, de pusztán mindörökké fideszest eredményező) választásitörvény-reformja óta ezt a gittet rágjuk. Teljesen világos, hogy vagy ezekből a játékszabályokból vagy az élethosszig tartó NER-ből lehet választani. A játékszabályokból pedig az következik, hogy meg kell egyezni, el kell érni, hogy a listák és a körzetek is a lehető legtöbb mandátumot biztosítsák a fragmentált demokratikus ellenzék számára.
Zugló és Józsefváros bizonyított. Mostantól mindenki, aki üzengetéssel meg keménykedéssel akarja megoldani a helyzetet és nem a tárgyalóasztal mellett, az visszaél azoknak a százezreknek a bátorságával, akik hetek óta az utcán vannak. Ezek az emberek már csak a tetteknek hisznek.
