A francia elnökválasztás első fordulójának komoly tanulsága, hogy a tradicionális pártok egyre kevésbé képesek megszólítani a választókat. A voksoláson ijesztően rosszul szerepeltek a szocialisták és a Republikánusok. Előbbi párt jelöltje, Benoit Hamon alig kapott hat százaléknál több voksot, de Francois Fillon volt miniszterelnök sem büszkélkedhet mindössze 20,01 százalékos eredményével. Ketten együtt tehát alig kaptak többet 26 százaléknál. Soha ilyen rossz eredményt nem értek el, s olyanra sem volt még példa az Ötödik Köztársaság történetében, hogy egyik tradicionális párt jelöltje se kerüljön be az elnökválasztás második fordulójába.
Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek a szocialisták. Francois Hollande még hivatalban lévő elnök személyes népszerűtlensége pártjára is átragadt, aminek az lehet a következménye, hogy a júniusban esedékes parlamenti választáson ismét történelmien gyenge eredményt ér el a párt. A történetük során számos alkalommal átkeresztelt, gaullistáknak is nevezett Republikánusok ugyan jobb pozícióból indulnak, de nekik sem lesz könnyű felállni a padlóról.
Francois Fillon távozik a politikából FOTÓ: GETTY IMAGES
Ami azonban mindenképpen új jelenség, hogy a tradicionális pártok válságával a választók nem feltétlenül a szélsőségek felé fordultak, hiszen a hercegnek nevezett szociálliberális Emmanuel Macron majdnem három százalékkal előzte meg az első fordulóban a szélsőjobboldali Le Pent. A júniusi parlamenti választás nagy kérdése az lesz, hogy Macron mozgalmából, az En marche-ból számottevő politikai erő válik-e majd, s a politikus – ha május 7-én valóban államfővé választják majd – képes lesz-e együttműködni a törvényhozással. Mindenesetre egyre több illusztris személyiség válik – ahogy a francia sajtó nevezi – „macronistává”. Köztük az ismert közgazdász, Jacques Attali, Francois Mitterrand néhai elnök tanácsadója, továbbá Bernard Kouchner, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) egyik alapítója, s számos vállalkozó, például Pierre Berge, az Yves Saint Laurent divatház társalapítója. Sőt, a párizsi parlamentben 50 képviselő is csatlakozott Macron mozgalmához.
Nem Párizs az első, ahol visszaestek a hagyományos pártok
Görögország - A tradicionális pártok válsága először Athénban rajzolta át a politikai térképet. 2010 előtt két párt, a baloldali szocialisták és a konzervatív Új Demokrácia határozta meg a belpolitikát, e két tömörülésen kívül más pártnak nem lehetett esélye a győzelemre. Az országban kialakult súlyos gazdasági krízis miatt azonban a szocialisták szinte eltűntek a süllyesztően, helyüket Alekszisz Ciprasz pártja, a Sziriza vette át. Miután Ciprasz is kiegyezett a hitelezőkkel, az Új Demokrácia ismét egyre népszerűbb lett, a párt jelenleg 15-20 százalékkal vezet a Sziriza előtt, s abszolút többséget szerezne.
Olaszország - Paolo Gentiloni nem tudott új lendületet adni a kormánypártnak, a Demokrata Pártnak (PD), amelyre már csak 28-30 százalék voksolna. A balközép tömörülés számára az sem jelenthet vigaszt, hogy a másik tradicionálisnak nevezhető párt, a Forza Italia 2015 januárja óta egyetlen közvélemény-kutatásnál sem érte el a 15 százalékot. Jelenleg 11-13 százalékra számíthat. A voksolás nagy esélyese a populista Öt Csillag Mozgalom, amely az irodák többsége szerint megelőzi a PD-t, igaz, csak hajszállal. Ugyanakkor az IPR iroda nyolc százalékkal látja jobbnak a demokratáknál.
Ausztria - A menekültválság nagyon kapóra jött az Osztrák Szabadságpártnak (FPÖ). Heinz-Christian Strache populista, bevándorlásellenes tömörülése tavaly áprilisban és májusban a Gallup akkori közvélemény-kutatása szerint már 12 százalékkal előzte meg a szociáldemokratákat. Ekkor választották meg kancellárnak Christian Kernt, aki jobbra vezette a szociáldemokratákat, s egy sor témát akart elcsenni az SPÖ-től. Ennek eredményeként Strache pártja már csak 1-2 százalékkal vezet az SPÖ előtt, sőt a GfK április elején készített felmérése azt mutatta ki, hogy már a szociáldemokraták állnak az élen. A másik tradicionális párt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) azonban megrekedt a 20-22 százalékos szinten. Hogy egy személy mennyit lendíthet egy párt megítélésén nemcsak Kern példája mutatja: Ha Sebastian Kurz lenne az ÖVP listavezetője, a párt felzárkózna a többiekhez.
Németország - Tavaly, a menekültválság tetőzésekor nagyon gyászos közvélemény-kutatási adatok érkeztek Németországból. Szeptemberen, de decemberben is volt olyan felmérés, amely 15 százalék felett mérte a populista Alternatívát (AfD). A nagykoalíció két pártja, az CDU és az SPD együttesen pedig már csak 55-57 százalékon állt. Azóta, Martin Schulz SPD-elnökké választásával helyreállt a világ rendje: a nagykoalíció pártjai összesen 64-66 százalékot szereznének.
