Itt élünk - Pókeres vállalkozó bérli a pavilonokat a Városligetben

Publikálás dátuma
2017.04.26. 07:05
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az ismeretlen és alig működő WO-Europe Kft. három épület, az úgynevezett pavilonok működtetésére kapott megbízást a Városliget Zrt.-től. Számos vállalkozást jegyző tulajdonosa nem riad vissza az offshore megoldásoktól, de a pókerhez is ért és szerencsejáték-szervezésben is van tapasztalata.

Érdemi gazdasági tevékenységet alig folytató, szinte alvó cég, a 2013-ban alapított WO Europe Kft. működtetheti húsvéttól a városligeti pavilonokat. A Városliget Zrt. ugyanis a WO-t tartotta alkalmasnak arra, hogy a három, Feszl Frigyes tervei szerint újraépített árusítóhelyet üzemeltesse 2019. augusztusig. A Városliget Zrt. nem hozta nyilvánosságra, miért éppen ezt céget választotta, amelynek 3 éves működése során mindössze 980 ezer forint bevétele keletkezett. Eközben eredménye mindvégig negatív volt, mínusz 100-200 ezer forintos éveket produkált, ami nem egy prosperáló vállalkozást valószínűsít. A Városliget Zrt. értékelésének szempontjairól annyit lehetett tudni, a termékskála színvonala, s a megajánlott bérleti díj mértéke meghatározó volt.

2015 decemberében Baán László, a projekt miniszteri biztosa a három pavilon külön pályáztatásáról nyilatkozott. Ami logikusnak is tűnt, mivel eltérő profilú üzleteket adtak bérbe. Az egyikben cukrászda működik, a másikban a Liget márkanevet viselő ajándéktárgyakat, a harmadikban pedig szabadidős termékeket árusítanak az Állatkerti körúton.

Ami biztos, az épület bérbeadással, ruházati, textil és bőrárú-kereskedelemmel foglalkozó WO-t félmillió forintból alapította Bomnivest néven a gyulai illetőségű Bagyinszki Gábor. Hárommillió forintra akkor nőtt a törzstőkéje, amikor Bagyinszki Pozsonyba szervezte át a céget, majd 2014. szeptemberben Bagyinszki Alili s.r.o. nevű vállalkozása lett a tulajdonosa. Ez az állapot 2016. májusig megfelelőnek bizonyult gazdája számára, a ligeti pavilonok pályáztatása előtt három hónappal azonban jónak látta, hogy szlovák cégétől visszavásárolja. A szlovák kitérőt a Dobos Gerlai és Társai ügyvédi iroda intézte Budapesten. Az ügyvédi iroda egyik specialitása offshore cégek alapítása. "A nemzetközi adótervezés lehetőséget ad olyan cégstruktúrák, szerződéses megoldások alkalmazására, melyek adózási szempontból optimális feltételeket biztosítanak mind külföldi társaságok magyarországi befektetéseihez, mind a hazai vállalkozások külföldi terjeszkedéséhez, illetve egyéb adótervezési modellek kialakításához" - olvasható az iroda honlapján. A Meyer & Levinson hálózat magyar tagjának belvárosi irodája hozzávetőleg 400 vállalkozást képvisel a Deák téren.

Nemcsak tőlük, Bagyinszkitől sem állnak távol az offshore megoldások. A 2009-ben általa alapított Romnivest Kft. (nem ugyanaz, mint a későbbi Bomninvest - a szerk.) egy évet se működött Magyarországon, 2010-ben már Panamában kötött ki. Egész pontosan Dunaújvárosban, ahol a PBP Holding S.A. hazai képviselője lakik. A PBP Holding egyik érdekessége, hogy a magyar cégbíróság úgy jegyezte be a Romnivest tulajdonosának, hogy a panamai cég adószámmal nem rendelkezett. Ez pedig ellentétes a panamai joggyakorlattal. Az egyik panamai offshore cégalapítással kínáló szolgáltató tájékoztatójában arról ír, hogy a bejegyzés során a Panamai Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál be kell szerezni a működési engedélyt, majd regisztrálni a jövedelemadó bevalláshoz, csak így kapja meg a cég a panamai adóhivatalnál az adószámot. ez azonban a PBP Holding S. A. tulajdonosi bejegyzése során nem állt rendelkezésre. A PBP másik érdekessége, hogy panamai székhelye megtalálható a Panama-iratokban, mint a panamai offshore vállalkozások egyik lelőhelye.

Bagyinszki egy másik cégében is adóoptimalizálási megoldással találkozunk. Tavaly januárban vette át a Kis-Antillák déli részén, a Saint Vincent és a Grenadine-szigeteken bejegyzett offshore cég magyar vállalatának igazgatását egy másik gyulai üzletembertől. Ez a cég a volt brit gyarmaton székelő Avantador Holding Ltd., amely 2015-ben hozta létre a Win Invest Holding Kft.-t. Ebben a műveletben szintén a Dobos és Gerlai ügyvéd iroda segédkezett, jelenleg is ők látják el az Avantador képviseletét Magyarországon.

Bagyinszkiról tudni lehet azt is, hogy a póker avatott ismerője. A Dunakeszire bejegyzett Excalibur Pókerklub Kártya és Darts Szabadidő Sportegyesület elnöki tisztét is elnyerte. 2011-ben a World Championship of On­line Poker internetes pókertorna előtt a Blikk szakértőként szólaltatta meg. Pókeres elkötelezettségét jelzi, hogy az érdekeltségében lévő Win Online Hungary Kommunikációs Kft. referenciái között elsőként nevesíti a Pokerstars weboldal promócióját. Ez a vállalkozása kiemelkedik a vele összefüggésbe hozható 22 céggel: elképesztő növekedési pályát jelez: 2012-ben még csak 570 ezer forint bevétele volt, 2015-ben viszont már átlépte az 1 milliárd forintot, noha mindössze 2 főt foglalkoztat.

Bagyinszki a szerencsejáték-szervezésben is gyűjtött tapasztalatot. 2007-2008-ban a jelenleg felszámolás alatt álló 3 Joker Szerencsejátékszervező Kft. egyik ügyvezetőjeként tevékenykedett. Ez azért fontos év, mert a céget alapító Zilahi Gerárd annak a Playsystems Játékgyártó Kft.-nek volt a tulajdonosa, amely leánycégén keresztül a Szerencsejáték Zrt. önkiszolgáló terminálprojektjének egyik esélyese volt 2008-ban. A terminálokon Puttó és Tippmix játékokat abszolválhattak volna a fogadók. A Playsystem Kft. székhelye egyébként megegyezett a Bagyinszki által elnökölt dunakeszi pókerklub címével. A két játékcég életében nem véletlenül a Dobos és Gerlai ügyvédi iroda is megjelent: nekik köszönhetően került a 3 Joker Kft. 2007-ben egy Belize-ben, a Playsystems Kft.- 2010-ben egy ciprusi offhsore társaság érdekeltségébe. A városligeti pavilonokat működtető üzletember 2010-11-ben is észre vétette magát egy pókerjátékra utaló cégben, a világháló portál szolgáltatással foglalkozó Poker 4 all Kft. egyik vezető tisztségviselőjeként.

Nem tudni, mit terveznek a Vajdahunyad várával
Tavaly ősszel derült ki, hogy a következő három évben 3,7 milliárd forintot költenek a Vajdahunyad vára műemléki épületrekonstrukciójára a Liget Budapest projekt keretében.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a nemzetgazdasági miniszternek a nemzeti fejlesztési miniszter bevonásával a 2017 és 2019 közötti költségvetési időszakban kell biztosítania legfeljebb 3,7 milliárd forintos forrást a Vajdahunyad várára, a büdzsé állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetében. Az épületrekonstrukció beruházásának építtetői feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja el a kormányhatározat alapján. Mint írják, a munkálatok határidejét a Liget Budapest projekt megvalósításával összehangoltan állapítják meg. Csak azt nem tudni, végül mi lesz az épület sorsa.
A Liget-projekt indulásakor több forrásból is lehetett olyan pletykákat hallani, amelyek szerint Andy Vajna filmügyi kormánybiztos kaszinót nyitna az épületben, Baán László, a Liget-projektet felügyelő kormánybiztos azonban határozottan cáfolta ezt a tervet.

Szerző

Pengés kerítéssel akar befogadó országot a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.04.26. 07:03
Demeter Áron
Programokkal kell ösztönözni a kultúrák közötti párbeszédet, csökkenteni az előítéleteket, erősíteni a magyar lakosság befogadó szemléletét – többek között ez olvasható a kormány máig érvényes migrációs stratégiájában.

A Fidesz a jelek szerint három és fél éve még nem kalkulált azzal, hogy hatalma megtartásához szüksége lenne közpénzek milliárdjaiból gründolt, futószalagon gyártott menekültellenes kampányokra. Legalábbis a 2013 őszén készült migrációs stratégia, amelynek elfogadásáról – Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával – kormányhatározat tanúskodik, egészen másfajta szemléletet tükröz.

A mellékletekkel együtt 100 oldalas stratégiát a Belügyminisztérium (BM) dolgozta ki. A tárca hangsúlyozza, hogy – szemben a mostani állapotokkal – „gyors és hatékony” elbírálással kell kiszűrni azokat, akik megpróbálnak visszaélni a menedékjogi kérelemmel. A „pontos és szakszerű” eljárás során ugyanakkor megfelelő garanciákat kell beépíteni és fenntartani, amelyek megakadályozzák, hogy méltánytalanságra kerüljön sor, olyan személyt küldjenek vissza, akit hazájában üldöznek. Hiszen ez a külföldi életét veszélyeztetné és súlyos nemzetközi kötelezettségszegést eredményezne.

A gyors, szakszerű eljárást és a nemzetközi kötelezettségek betartását manapság mintha kevésbé gondolná fontosnak a kormány. Múlt hónapban például, amikor a strasbourgi bíróság megállapította, hogy két bangladesi menedékkérővel szemben tisztességtelenül jártak el a magyar hatóságok, és jogsértően tartottak fogva őket a tranzitzónában, a Fideszben a nemzetközi egyezmények felfüggesztését, vagy egyenes a felmondását kezdték el pedzegetni.

A 2013-as stratégia alapelvei szerint „Magyarország a területén megjelenő migráció szabályozása és ellenőrzése során támogatja a legális migráció minden formáját, jogi eszközei révén lehetőséget biztosít a huzamos idejű tartózkodásra, a letelepedésre, a magyar állampolgárság megszerzésére (honosításra)”. Továbbá: „hatékony kommunikációval elősegíti, hogy a társadalom tagjai hiteles információhoz jussanak a migrációs folyamatokról, és ezáltal csökkenjenek az e folyamathoz kapcsolódó előítéletek”.

A kormány feladatának tartja azt is, hogy a kultúrák közötti párbeszéd ösztönzését szolgáló programokat működtessen, erősítse a magyar lakosságban „a befogadó szemléletet”, felvilágosító kampányokkal segítse a „kulturális sokszínűséghez való igazodás képességét”.

Talán csak elfelejtették visszavonni, de a tény az, hogy a migrációs stratégia még mindig érvényben van ­– nyilatkozta lapunknak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtómunkatársa. A valóság azóta számtalanszor cáfolta a stratégiában rögzített elveket. A jogvédő szervezet viszont abból indul ki, hogy a törvényeket az államnak is be kell tartania. Ennek elérése érdekében a Magyar Helsinki Bizottság pereket indít menedékkérő ügyfelei érdekében, ahogyan a két bangladesi menekülő esetében is tette. Korlátozottak a lehetőségeik, más eszközük nincs a jogállamiság maradékának védelmére. Persze – tette hozzá Zádori –, a kormány ilyenkor rájuk süti a „hazaáruló” bélyeget. Noha a menedékjog és a bírósághoz fordulás joga elvileg alapjog országunkban, legalábbis az alaptörvény mindkettőt deklarálja.

Mindez már csak azért is különös, mert a befogadó országot ígérő kormány a nemzeti konzultációnak nevezett most futó kampányában azzal vezeti fel egyik kérdését: „Az elmúlt időszakban egymást követték a terrortámadások Európában. Ennek ellenére Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be.” Ezzel az állítással ráadásul nem nem csak saját a migrációs stratégiájában megfogalmazottaknak mond ellent, hanem a valóságnak is. 

Demeter Áron

Demeter Áron

– Nincs ok-okozati összefüggés a terrortámadások sora és a bevándorlás között. Olyannyira nincs, hogy az Europol többször is leszögezte, a terrorszervezetek nem használják szisztematikusan a menekültutakat. Azokon ugyanis nagy az ellenőrzés veszélye, iratokkal, hivatalos úton könnyebben juttathatják be embereiket Európába – mondta lapunk kérdésére Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője. (Szavait alátámasztja például az, hogy a párizsi, a brüsszeli, a nizzai és a berlini terrortámadás közül az utóbbin kívül mindegyiket Európában született, uniós polgárok szervezték és követték el.)

 

Az Unió állítólagos kötelező betelepítési tervéről szólva Demeter Áron leszögezte: nincs ilyen döntés, de konkrét szándék sem ismert. Mindössze arról van szó, hogy 1294 menekültet kellene Magyarországnak befogadnia addig, amíg a hazai hatóságok döntenek a menedékkérelmükről. A szakértő szerint egyébként ma már ettől sem kell különösebben tartania a kormánynak: a sokat bírált, gyakorlatilag börtönként működő tranzitzónák miatt ugyanis talán már ezeket az embereket sem küldenék ide.

Hamis érv a terrorimport
Azt a kormányzati állítást, hogy Európában az elmúlt évek menekültválsága miatt gyakoribbá váltak a terrortámadások, a számok nem támasztják alá.
Nincs több terror. Az európai terror csúcsidőszaka 1972-től 1992-ig tartott, és semmi köze nem volt sem a menekültekhez, sem az iszlámhoz: döntően a szeparatista törekvések, illetve a politikai szélsőségek megnyilvánulásaiként fordultak elő. (Tény, hogy az iszlamista terrorcselekmények 1980 óta jelen voltak az EU-ban, de a számuk elenyésző volt a terror teljes volumenéhez képest).
Nem a menekültválság okozza. Az első nagyobb iszlám-hátterű terrorhullámra 2004-ben került sor, amikor még semmi jele nem mutatkozott a mostani menekülthullámnak, a tettesek a vendégmunkásként korábban érkezett bevándorlók utódai voltak. Még a 2015-2016-os második hullám felelősei közül is csak egy szűk kisebbség érkezett a nyitott határokon átjutó menekültekkel, a többség akkor is európai születésű volt.

 

Orbán Brüsszelben magyarázhatja EU-ellenes politikáját

Publikálás dátuma
2017.04.26. 07:00
Orbán Viktor március 25-én, az olasz fővárosban aláírja az ünnepi közös nyilatkozatot
Hiába mosakodott volna még tegnap is a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja, az uniós döntéshozó testületek ma ismét a magyarországi antidemokratikus folyamatokról tárgyalnak. A kormány kampánya is verte a biztosítékot.

Rendkívül ritka, hogy az Európai Bizottság két héten belül kétszer is megvitassa egy tagállam politikai helyzetét. Márpedig ez történik ma, amikor a testület - április 12-iki ülését követően - ismét napirendjére tűzi a magyarországi helyzettel kapcsolatos aggodalmait. Információink szerint a biztosi kollégium ezúttal jogi lépésekről, vagyis kötelezettségszegési eljárásokról fog dönteni. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a bizottsági jogi szolgálat fogást talált a felsőoktatási törvény módosításán, és bizonyos rendelkezések megváltoztatására fogja felszólítani a kormányt. Michael Ignatieff, a CEU elnöke és rektora a testület első alelnökével, Frans Timmermans-szal tartott hétfői találkozója után óvatosan optimistának nevezte magát, amikor újságírók arról faggatták, hogy szerinte az EU tesz-e lépéseket az egyetem érdekében. "Várjuk meg a szerdát" - válaszolta. Ez nem liberális ügy vagy konzervatív ügy, Európának egységesen ki kell állnia a tudomány szabadsága mellett - jelentette ki Ignatieff. Megfigyelők szerint az unión kívüli országokból érkezett oktatók és kutatók munkavállalásának törvényi korlátozása ütközhet közösségi jogszabályba.

Lehetséges, hogy a bizottsági szűrőn több más magyar jogszabály is fennakad, mert az EU ellenőrző testülete több törvényt is megvizsgált. A döntésekről Frans Timmermans nem közvetlenül a testületi ülés után fog tájékoztatást adni, hanem az Európai Parlament (EP) délutáni, a magyarországi helyzetről rendezett plenáris tanácskozásán. Így Orbán Viktor miniszterelnöknek azonnal lehetősége lesz a brüsszeli kritikákra reagálni, mivel részt vesz és felszólal a brüsszeli vitában.

Az ülés résztvevői várhatóan az oktatási szabadságot csorbító és a civil szervezeteket megbélyegző törvénykezésről, valamint a nemzeti konzultációról mondják el a véleményüket. Alaposan felkészülhettek a vitára, mivel Ignatieff az elmúlt két napban több EP-képviselővel találkozott, és kedden teltházas tájékoztatót tartott a képviselő-testületben. A CEU-ról rendezett meghallgatáson megjelent Sabine Verheyen német kereszténydemokrata képviselő, aki azt mondta: nincs alku az oktatási és kutatási szabadságról. Figyelemre méltó, hogy újságíróknak nyilatkozva később megismételte a néppártiak gyakran hangoztatott érveit, miszerint a Fideszre a pártcsaládon belül erőteljesebb befolyást lehet gyakorolni.

Levélben mosakodott a Fidesz
A magyar kormánypártok szokatlan kompromisszumkészségéről árulkodik az a levél, amelyet a Fidesz európai parlamenti delegációja küldött kedden a néppárti EP-képviselőknek. A lapunk birtokába jutott e-mail hangsúlyozza a Fidesz és személyesen Orbán Viktor európai elkötelezettségét.
"Nem vagyunk tökéletesek, nem minden kísérletünk járt sikerrel, de rugalmasak vagyunk és készen állunk arra, hogy tartalmas párbeszédet kezdjünk országunk és Európa jövőjéről" - áll a levélben, amelyben a magyar kormánypártak a balliberális francia elnökjelölt, Emmanuel Macron Európa újragondolását sürgető javaslataival vállalnak közösséget.

Ugyancsak kedden találkozott Brüsszelben a parlament meghatározó politikai csoportjainak a tagjaival Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója, és Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is. Úgy tudjuk, hogy a két jogvédőt a nap folyamán hivatalában fogadta egy magas rangú néppárti tisztségviselő. A találkozók témája a civileket célba vevő törvénytervezet volt.

Megbízható parlamenti forrásaink szerint a parlamenti ülés kezdetén a négy balliberális frakció - a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldal - a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetét értékelő parlamenti határozattervezet kidolgozására fog javaslatot tenni. Az indítvány sikere attól függ, hogy a néppártiaknak legalább egy része megszavazza-e. Ha igen, akkor az állásfoglalást az EP májusi plenárisán fogadhatják el.

Mindezt az Orbán-kormány nem önkritikával, hanem vádaskodással, s Brüsszel "támadásával", pontosabban a menekültügyi politikai összeütközéssel indokolják az egyre-másra érkező, sokszor szakpolitikai, egyre gyakrabban pedig az Orbán Viktor illiberális hatalomépítését érintő kritikákat.

Civilek tiltakoztak a bizottságban
"Nem a civilek megbélyegzésére!" feliratú táblákkal jelentek meg aktivisták a parlament igazságügyi bizottságának az ülésén, ahol a Fidesz civiltörvény-javaslata volt napirenden. Rubovszky György kereszténydemokrata bizottsági elnök előbb az országházi őrséggel akarta elvitetni a képviselők feje fölé táblát tartó aktivistákat, ám a kormánytöbbség végül úgy döntött, nem kell még nagyobb botrány, így a civilek a teremben maradhattak. Az ülésen az ellenzék rendkívül hevesen támadta a javaslatot, ám a kormánytöbbség minden módosítójukat leszavazta. - B.Z.


Áder új megoldással állt elő a CEU-nak

Áder János köztársasági elnök válaszolt a diákok kérdéseire a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban tartott előadása után. Azt mondta: kollégáival alaposan megvizsgálták a a CEU-t is érintő törvénymódosítást, ám azt nem találták alkotmányba ütközőnek. A törvény hatályba lépése után szerinte ugyanúgy működhet a budapesti Közép-európai Egyetem, mint eddig, a módosítás nem sérti sem a tanulás, sem az oktatás, sem a kutatás szabadságát. Az államfő kijelentette: a népszerűség és az elvszerűség között kellett döntenie.

MTI Fotó: Kovács Tamás

MTI Fotó: Kovács Tamás

Biztos népszerűbb lett volna, ha visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, de ő az elvszerűséget választotta, amit a törvények, az alaptörvény és államfői hivatala jelöl ki számára. Áder egy új megoldási javaslattal is előállt "a CEU jogászai helyett". Mint mondta: a New York államban működő CEU nonprofit alapítványnak nem is kellene létrehoznia az USA-ban egy egyetemet. Elég lenne, ha megállapodna egy New York államban működő egyetemmel, hogy az végezze ottani képzéseit.

Balázs Péter: Orbán elvesztette szavahihetőségét
- Miért kellene megállítani Brüsszelt?
- Felsorolni is nehéz, mi mindent veszítenénk, ha Orbán Viktor valóban meg akarná, s meg tudná állítani. Még ha Brüsszel alatt magát az EU-t érti a kormány, annak mozgását sem lehet értelmezhető módon megállítani, ennek a hangulatkeltő jelszónak egyszerűen sem nyelvtanilag, sem gondolatilag nincs értelme. Sőt, nagyon-nagyon káros, hiszen sokak figyelmét felkeltette ez a kampány, sokan próbálják értelmezni a kormányfő szándékait, kezdve az uniós hatáskörök esetleges csökkentésétől egészen Magyarország kilépéséig a közösségből. Bármi is a valós szándék, mindenképpen nagyon rossz vége lesz a kampánynak: sokan átlátnak a szitán.
- De ez következményeket is jelent?
- Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök emlékeztetett nemrég, hogy épp az az Orbán indította ezt a hadjáratot, aki maga szignálta a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóján a közös nyilatkozatot. Egy ilyen mondat a diplomáciában azt jelenti, hogy Orbán elvesztette szavahihetőségét, s miközben itthon hazudozik, a világpolitika és a nemzetközi közélet tökéletesen tisztában van azzal, hogy Magyarország ma a létezés határán tengődne az EU támogatása nélkül. Márpedig az orbáni külpolitikának - az európai kapcsolatok leépítésének - sajnálatosan meg lesz az eredménye: Az ország biztosan nem lesz nyertese a következő uniós költségvetésnek, holott eddig tagadhatatlanul az egyik legnagyobb volt.