Integrációs színház

Publikálás dátuma
2017.04.27 07:46
Egyenrangú partnerek FOTÓ: BALLA DÁVID
Fotó: /
A sérült és ép színészek egyenrangú játékával készülő produkcióival vált gyógypedagógiai kísérletből valódi színházzá a MáSzínház. A társulat csökkentené a szakadékot sérült és ép ember között, és próbálja értelmezni e két kategóriát.

Bakonyvári L. Ágnes színész, drámajátékvezető és Göllesz Csilla gyógypedagógus 12 évvel ezelőtt kezdett kísérletbe annak érdekében, hogy megtudják, drámapedagógiai módszerekkel lehet-e fejleszteni enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos embereket - mesélte lapunknak Bakonyvári Krisztina, a KépMás című előadás rendezője. A drámafoglalkozások sikerén, a próbafolyamat csapatépítő és személyiségfejlesztő hatásán felbuzdulva először meseadaptációkat hoztak létre. Később a drámacsoport társulattá alakult, készült előadás Shakespeare-szonettekből, írt kimondottan a számukra drámát Lackfi János, és Napok tánca címmel fizikai színházi, szintén Lackfi-szövegekkel kísért produkciót is adtak elő.

“Két évvel ezelőtt új műfajt teremtettünk: integrációs színházat, amelyben ép és sérült színészek egyenrangú partnerként játszanak. “ - folytatja a másság elfogadásának különleges történetét a rendező. A kérdésre, miszerint valódi profi színházi előadás reményében, vagy a sérült emberek iránti együttérzés által vezérelve megy produkcióikra a közönség, Bakonyvári Krisztina azt felelte, hogy vállaltan küzdenek azért, hogy az előadásaikat ne önmagukhoz, hanem a mindenkori színházi mércéhez képest értékeljék a nézők. “Ugyanakkor nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy sérült színészek is játszanak a színpadon, ezért nem teszünk úgy, mintha ez nem lenne más színház.” Azt, hogy művészi produkcióként értékeli a szakma a MáSzínházat, az is bizonyítja, hogy Az ügyelő című előadásukat 2015-ben a POSZT-ra (Pécsi Országos Színházi Találkozó) is meghívták.

“A próbafolyamat átértelmezést kíván, a munkatempóban például muszáj alkalmazkodni a sérültekhez. A szöveg mennyisége viszont ép és sérült színészek számára is ugyanannyi, és ugyanannak a szempontrendszernek kell megfelelniük.” - vázolja a rendező.

Bár adná magát, nem minden darabjuk szól a másságról, Az ügyelő például függőség és a felelősség témáját járja körül. A legújabb, saját személyes történeteiken alapuló MásKép című produkciójuk témája a nők helyzete, szerepe a mai világban. Az évadban Budapesten négyszer látható a produkció, de ősztől szeretnék középiskolákba is elvinni a darabot.

A MáSzínház szakemberei profik félállásban. Kerestek ismert színházi rendezőket, akik nyitottak voltak, ám a társulat egyelőre csak karitatív munkát tudnak kínálni nekik. Céljuk a művészi produkciók mellett munkahelyek teremtése is. Helyzetük nem reménytelen, a projektet beválogatták a Swimathon 2017 közösségi adománygyűjtő rendezvényre. “A színészek most is kapnak gázsit fellépéseik után, sérültek és épek természetesen egyformán”- jelzi az egyenrangúságot Bakonyvári Krisztina.

 

Info:

KépMás

A MáSzínház előadása a Jurányi Ház, április 27. 

2017.04.27 07:46

A Pesten talált ismeretlen Klimt-dombormű nem ismeretlen, és nem is Klimt

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:34

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Egy szakértő már korábban is találkozott az Ehrbar-relieffel, egy másik pedig a képek alapján állítja, annak nincs köze a híres szecessziós művészhez.
Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta pénteken a The Art Newspaper. Az online művészeti folyóirat felidézte, hogy a magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel 2016-ban egy lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. Selmeczi feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát Klimt tervezte.
Már évekkel korábban találkozott a művel, és annak semmi köze Gustav Klimthez - nyilatkozta azonban Alfred Weidinger művészettörténész, Klimt-szakértő, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója. Weidinger hangsúlyozta, hogy elég gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, "vagy 150 ilyen történetet" ismer, mondta, és szerinte a dolog nem is érdemel több vizsgálódást.
A relief minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival
- fejtette ki valamelyest részletesebben Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója. Weinhäupl egyetért Weidingerrel, és ugyancsak leszögezte, hogy a domborműnek véleménye szerint "nincs köze Klimthez". Arra is rámutatott, hogy ugyan Klimt fivére, Georg sok hasonló domborművet készített, de az Ehrbar-reliefről készült fotók egy Klimthez nem kapcsolható műhely nevét mutatják. Ráadásul Georg legtöbb munkáján saját neve is szerepel. Az alapítvány igazgatója hozzáfűzte: a bizonyossághoz nemcsak fotókon, hanem személyesen is látnia kellene a domborművet, de mint hozzátette, kétli, hogy változna a véleménye.
A The Art Newspaper Selmeczit is megkereste, hogy kommentálja a szakvéleményeket, de mint írták, egyelőre nem kaptak választ.
A belsőépítész kedden elmondta, hogy kutatásai alapján az arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát pedig Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó, és a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
2019.01.18 18:34

Csillogó lelkek találkozása az új lemezen

Publikálás dátuma
2019.01.18 11:55

Fotó: Fonó Budai Zeneház/
Spiritualitás, Weöres Sándor ihlette dalok és rögtönzések az altszaxofonos-zeneszerző, Tóth Viktor legújabb albumán.
„LAMU – a kreativitás és szabadság madara. A daru rokona. A szívben él.” Ez a mottója Tóth Viktor legújabb lemezének, amely nemzetközi szereplőgárda közreműködésével, Belgiumban jelent meg. Tóth Viktor az új albumon hallható zenekarának a Mahasimbadavi Players nevet adta, ami a tagok keresztnevéből alkotott mozaikszó. A kompozíciókat és szabad rögtönzéseket hallgatva azonban nyilvánvaló, hogy a spiritualitást mindenkor középpontba helyező szaxofonos-zenekarvezető az ókori India és a hindu vallás választékos liturgikus nyelvére, a szanszkritra is gondolt, amikor nevet választott. Az iszlámra pedig – Viktor szavaival – „egyfajta szúfi révület” emlékeztet, amikor egy koncertet csak elkezdeni nehéz, mert utána a zenészek már tökéletesen értik egymást; órákon át folyamatosan, gördülékenyen tudnak kommunikálni. A címadás (LAMU) is többféleképpen értelmezhető. A legegyszerűbb magyarázat szerint ez is mozaikszó, hiszen a szombathelyi Lamantin Fesztiválon, illetve a budapesti MU Színházban rögzítették azt a két koncertet, amelyekből a lemez megszületett. Tóth Viktor fejében ugyanakkor mindvégig ott motoszkált Weöres Sándor fiatalkori versének (A Bab el-Mandemen) néhány sora: „Alusznak az elsüllyedt városok: Svankélan, Cirpan, Tenuitia, jáspis Lamú, márvány Tiün-Kuin, déltáji jéghatáron őrködő Mejáj-Vivi, soktornyú Vejvita, hol a szerelmes kétszer élhetett.” A lamu leginkább mégis egy képzeletbeli madár, a belső szabadság szimbóluma, a hajnali hortobágyi darulesek emléke. „A zeneszerzői utamon azért különleges ez az anyag, mert a kompozícióim leggyakrabban a hangszeremen való gyakorlás szerencsés melléktermékeként születnek, aztán bekerülnek a fiókba és várják a megszólalás pillanatát. Most viszont kifejezetten erre a formációra írtam a számokat, és már előre éreztem, hallottam, hogy csillogó lelkek találkozása lesz belőle” – mondja Tóth Viktor. Bart Maris belga trombitással már több lemezen és fesztiválon játszott együtt, s most az ő segítségével jelent meg a CD Belgiumban, az elNegocito Records gondozásában. A nagybőgős a régóta Franciaországban élő Szandai Mátyás, akivel csaknem két évtizede játszanak együtt, ismerik egymás minden rezdülését, gondolatát. Az egyik koncertfelvétel dobosa a csodagyerekként feltűnt felvidéki Hodek Dávid, aki ma már Európa-szerte és a tengerentúlon is koncertezik. A másik dobos a 63 éves amerikai Hamid Drake, akit Viktor régóta példaképnek tekint. „Gyerekkorom óta azt kerestem, amit Hamid képvisel, ami felé ő törekszik. Nála már nincsenek hangok, akkordok, szavak, magyarázatok, csak az intenzív spirituális jelenlét” – mondja. Fontos szerephez jut a Berlinben élő afro rapper, Simple One is, aki „végre nem hatalmas limuzinokról és dollármilliókról beszél, hanem valódi kérdéseket, problémákat vet fel.” A nemzetközi csapat március 29-én, a MOMKultban, a Get Closer fesztivál keretében élőben is bemutatja az új lemezt. Közvetlenül utánuk napjaink egyik legelismertebb szaxofonosa, Kenny Garrett lép majd színpadra, így a közös muzsikálás sem elképzelhetetlen. Téved, aki az eddigiek alapján azt gondolja, hogy Tóth Viktor elsősorban az Európán kívüli kultúrákból merít inspirációt. Sok időt tölt Erdélyben, népzenegyűjtő körutakon vett részt, és azt mondja: talán senki mástól nem tanult olyan sokat, mint egy 97 éves gyimesbükki énekes asszonytól, Karácsony Teréztől, akit „bölcs mesternek” tekint. Hasonlóan otthonosan mozog a balkáni zene világában. A budapesti Malko Teatro vezetője, Hadzsikosztova Gabriella felkérésére rendszeresen komponál balkáni jazzt, s ezért még „tiszteletbeli bolgár” igazolványt is kapott. Amikor a jazz bölcsőjében, New Orleansban tartott mesterkurzust, ismert amerikai örökzöldek kárpát-medencei és balkáni verziójával nyűgözte le kezdetben közömbös hallgatóságát.   Infó: Tóth Viktor: LAMU elNegocito Records koncert: március 29. MOM Kult Get Closer Fesztivál  

Névjegy

Tóth Viktor 1977-ben született Kiskunhalason. 2003-ban szerzett diplomát a Zeneakadémia jazz tanszékén. Állandó zenekarai: Tóth Viktor Tercett, Tóth Viktor Arura Trio, Tóth Viktor & Bird Food Market, Road Six Sax. Eddig hét lemeze jelent meg: Tercett (2005), Climbing with Mountains (2007), Tartim (2009), Popping Bopping (2011), Szemed kincse (2014), But Inside (2017), LAMU (2018).

Témák
Jazz
2019.01.18 11:55
Frissítve: 2019.01.18 11:59