Előfizetés

Szecessziós siker Szegeden

Tanács István
Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:46

Tódulnak a látogatók a szegedi REÖK-palotába. Magyarország egyik legszebb szecessziós épületében a szecesszió legismertebb festőjének 64 alkotását állították ki.

Idén 10 éves a szegedi REÖK (Regionális Összművészeti Központ), tódulnak a látogatók a Mucha-kiállításra. Már a megnyitón ötszázan akarták megnézni a képeket – két részletben lehetett őket beengedni. A kiállító termekben szinte sötét van – csak a festményeket világítják meg. A hihetetlenül részletgazdag képek minden pontocskája látható – de aki címüket is el akarja olvasni, annak ajánlatos a mobiltelefonjával megvilágítani az apró betűs feliratokat.

Fábián Barbara, a Szegedi Szabadtéri által üzemeltetett REÖK sajtósa vezet végig a termeken. Elsőként a Virágok sorozat három nagy méretű képénél állunk meg. Mucha alkotásai szinte mind egyformák – gyönyörűen felöltözött, felékszerezett, gyönyörű nőalak pózol stilizált virágok között. Barbara ahhoz a képhez vezet, amelyen íriszek közt látható az ifjúságot, szépséget, vágyakozást sugárzó ifjú hölgy. De nem a nőt nézzük, hanem a virágot: ugyanaz díszíti a REÖK-palota homlokzatát, amelyik körbe veszi a nőalakot. Herczeg Tamás igazgató régi vágya, hogy hazánk legszebb szecessziós palotájába egy valódi szecessziós, világhírű alkotó műveiből rendezzenek kiállítást, a mostani Mucha-kiállítással valósult meg.

Alfons Mucha morva származású volt, templomi kórustagként lenyűgözte a Brno-i Szent Péter és Pál katedrális barokk pompája. Egy gazdag bécsi család támogatta, mecénásait azonban tönkre tette egy tűzvész – attól fogva a piacról kellett megélnie. Párizsban ez könnyebb volt. 1895-ben plakátot készített a kor ünnepelt színésznője, Sarah Bernhardt egyik előadásához. Este még szinte ismeretlenként feküdt le – másnap hajnalban teleragasztották művének másolataival a várost; attól fogva a kor legnagyobb művészei közt tartották számon. Egymást segítették Sarah Bernhardt-tal, mondja Fábián Barbara, hírnevük összeadódott. Szegeden a Medea előadásához készített plakátja ragadja meg a nézőt leginkább. 1910-ben Alfons Mucha visszatért hazájába, a részletek a cseh-morva világ jellemző motívumaival teltek meg. Írisz helyett muskátli, nagyvilági hölgyek helyett morva pásztorlányka, aki ajkával simogatja az ujjait, vagy fordítva.

Nehéz ellenállni
A szecesszió életérzés és életforma volt. Nemcsak épület, festmény, hanem ékszer, lakberendezés, szépség és szerelem. Polgároknak valóság, szegényeknek a vágyak tárgya. Később, a világháborúk borzalmai után a „boldog békeidők” nosztalgiája is.
Mitől népszerű több mint száz év után is? Fábián Barbara szerint nehéz ellenállni a stilizált, álomvilágszerű, légies formáknak, a képekről áradó romantikus és szimbolikus, mégis könnyen értelmezhető világnak.


Info:

Alfons Mucha kiállítás, REÖK Palota, Szeged

Nyitva: május 7-ig

Belépő: 500 Ft

Harcosai fordítanak hátat az IS-nek

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:39

Tucatjával hagyják maguk mögött a „kalifátust” az Iszlám Állam (IS) külföldi harcosai.

A The Guardian oknyomozó riportja szerint mind több dzsihádista igyekszik eljutni Irakból és Szíriából Törökországba. A brit napilap régióban tartózkodó tudósítói arról számoltak be, hogy a török határnál lefülelt szélsőségesek az utóbbi hetekben részben azért intettek búcsút a szervezetnek, mert az IS elfogató parancsot adott ki ellenük, részben pedig azért, mert kiábrándultak a szervezetből, amely komoly területeket veszített el az iraki és szíriai harcok során.

Török és európai kormányzati források szerint a 2013 óta Szíriában és Irakban letelepedett állampolgáraik közül többen is felvették a kapcsolatot az anyaországaik nagykövetségeivel, hogy azok biztosítsák a visszatérést. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a legelhivatottabb dzsihadisták aligha ábrándultak ki, inkább bosszú vezérelte „küldetésüket” akarták teljesíteni Európában. Feltételezések szerint legalább 250 elhivatott szélsőségest sikerült visszacsempészni Európába 2014 és 2016 között, döntő többségük Törökországon keresztül jutott el a kontinensre.

A török rendőrség az év elején közölte, hogy számos – Görögországon, Bulgárián áthaladó – csempészútvonalat sikerült felszámolniuk, ám a régióban működő hírszerzési források szerint egyesútvonalak továbbra is járhatóak. „Európának nem szabad szunnyadnia” – kommentálta a hírt Siraz Maher, a londoni Nemzetközi Radikalizációs Központ igazgatóhelyettese.

Harcosai fordítanak hátat az IS-nek

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:39

Tucatjával hagyják maguk mögött a „kalifátust” az Iszlám Állam (IS) külföldi harcosai.

A The Guardian oknyomozó riportja szerint mind több dzsihádista igyekszik eljutni Irakból és Szíriából Törökországba. A brit napilap régióban tartózkodó tudósítói arról számoltak be, hogy a török határnál lefülelt szélsőségesek az utóbbi hetekben részben azért intettek búcsút a szervezetnek, mert az IS elfogató parancsot adott ki ellenük, részben pedig azért, mert kiábrándultak a szervezetből, amely komoly területeket veszített el az iraki és szíriai harcok során.

Török és európai kormányzati források szerint a 2013 óta Szíriában és Irakban letelepedett állampolgáraik közül többen is felvették a kapcsolatot az anyaországaik nagykövetségeivel, hogy azok biztosítsák a visszatérést. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a legelhivatottabb dzsihadisták aligha ábrándultak ki, inkább bosszú vezérelte „küldetésüket” akarták teljesíteni Európában. Feltételezések szerint legalább 250 elhivatott szélsőségest sikerült visszacsempészni Európába 2014 és 2016 között, döntő többségük Törökországon keresztül jutott el a kontinensre.

A török rendőrség az év elején közölte, hogy számos – Görögországon, Bulgárián áthaladó – csempészútvonalat sikerült felszámolniuk, ám a régióban működő hírszerzési források szerint egyesútvonalak továbbra is járhatóak. „Európának nem szabad szunnyadnia” – kommentálta a hírt Siraz Maher, a londoni Nemzetközi Radikalizációs Központ igazgatóhelyettese.