Három jelölt közül kerül ki a MOB új elnöke

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:50
Szabó Bence (jobbra) tavaly novemberi felmentéséig a MOB főtitkáraként vállalt szerepet a Borkai elnöksége alatti ciklusban FOTÓ
Egyetlen jelölt sem élvez kiemelt politikai támogatást, így Borkai Zsolt, Kulcsár Krisztián és Szabó Bence is azonos eséllyel indul harcba a MOB elnöki tisztségéért a szervezet jövő keddi tisztújító közgyűlésén.

A Népszava több forrásból is úgy értesült, hogy a sportági szövetségek számára nem írták elő, kit kell támogatniuk, a kormány nem állt be egyik jelölt mögé sem. Borkai Zsolt, a MOB jelenlegi elnöke ma Győrben találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel, ám hiába bízik a kormányfő támogatásában, nem fogja megkapni. Nem is lenne logikus, hogy az állami vezetés olyan vezető mögé álljon, akinek a szervezetétől a sporttörvény módosításával jogköröket, feladatokat vett el – a magyar sport felügyelete, az állami források elosztása – ettől az évtől az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportállamtitkárságához került. A MOB kizárólag az olimpiai játékokkal kapcsolatos feladatokat látja el.

Szabó Bence főtitkárként dolgozott az elmúlt ciklusban a MOB-ban, tavaly november 22-én mentették fel. Leváltásában komoly szerepe volt megromlott viszonyának Nagy Zsigmonddal (aki a MOB nemzetközi igazgatója) és Sipos Gertruddal (Borkai elnöki tanácsadója). Felelőssége viszont Borkaihoz hasonlóan vitathatatlan az elmúlt négy év kudarcaiban.

Kulcsár Krisztián jelenleg is Svájcban él és dolgozik a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) igazgatójaként, a korábbi világbajnok párbajtőröző megválasztása esetén kívülről érkezne az olimpiai mozgalom élére, ennek minden előnyével és hátrányával. Mellette szól, hogy hiteles, nincsen mögötte egy kudarcokkal terhelt időszak, hátránya, hogy nem ismeri jól az itthoni, rendkívül speciális rendszert.

„Borkai Zsolt alkalmatlansága az elmúlt négy évben mindenki számára nyilvánvalóan kiderült, a másik két jelölt közül nagyon nehéz választani. Bárki lesz a befutó, minden azon múlik, hogy milyen elnökséget választanak a küldöttek, illetve, kik lesznek az elnök közvetlen munkatársai – mondta lapunknak Török Ferenc, jogász.

Török a hétfői, a MOB alapszabályát módosító rendkívüli közgyűlésen hangos szóváltásba keveredett Magyar Zoltánnal, a Magyar Torna Szövetség (MATSZ) elnökével. Kíváncsiak voltunk, azóta sikerült-e békésen lezárni a vitájukat...

„Nem zártunk le semmit" – reagált Török. "Azóta voltunk együtt rendezvényen, köszöntünk egymásnak, kezet fogtunk, de nem került szóba, ami a közgyűlésen történt. A vitánk azzal kezdődött, hogy Magyar Zoltán szerint nem ülhettem volna be a küldöttek közé, én pedig azt gondolom, tiszteletbeli tagként nem a nézők soraiban van a helyem. Ezután vágta a fejemhez a MATSZ elnöke, hogy nem támogattam a budapesti olimpiai pályázatot. Ezen nemcsak azért lepődtem meg, mert ez nem igaz, hanem azért is, mert 1984-ben Magyar Zoltán is azok közé tartozott, akik támogatták a magyarok távolmaradását a Los Angeles-i olimpiától.”

Így választanak MOB-elnököt
Az a jelölt lesz a MOB elnöke, aki a keddi tisztújító közgyűlésen a jelenlévő küldöttek szavazatainak legalább 50 százalékát plusz egy voksot megszerez. Ha az első körben senkire sem szavaznak ennyien, akkor a voksolást megismétlik, a legkevesebb szavazatot gyűjtött jelöltre már nem lehet szavazni. Az elnököt titkos szavazással választják meg.



Féltik a Kairóba látogató pápa életét

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:35
FOTÓ: GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Ferenc pápa ma érkezik két napos látogatásra Egyiptomba. Biztonsági szempontból egy rendkívül veszélyes vizitre van kilátás.

Nem Ferenc pápa az első, aki ellátogat a muzulmán többségű országba. II. János Pál 17 éve épp Egyiptom földjén, a Sínai-hegyen kérte a világ egyházait arra: a béke üzenetét hirdessék. Azóta számos változáson ment keresztül az ország, az arab tavasz nyomán lemondásra kényszerült Hoszni Mubarak elnök, aki nemrégiben szabadult a börtönből, sokan azonban épp a forradalom hatására döbbentek rá: az iszlám fundamentalizmusnál, a káosznál, még mindig jobb, ha egy korrupt, a hadsereg erejére támaszkodó vezető áll az ország élén.

Bár Abdel Fattah esz-Sziszi elnök hadat üzent az iszlám fundamentalistáknak, a kopt keresztény közösség ma is gyakorta véres terrorakciók célpontja. Virágvasárnap két észak-egyiptomi templom ellen hajtottak végre merényletet, melyekben negyvenen vesztették életüket. Greg Burke, az egyházfő szóvivője azonban leszögezte, nem aggódnak a vizit miatt. Az országban, s elsősorban Kairóban, rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Szükség is lesz rájuk. A pápa ugyanis a helyi biztonsági erők rémületére azt kérte, ne páncélozott járműben szállítsák.

Egyiptomban megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy a pápa a keresztényekkel szembeni támadások ellenére nem mondta le látogatását. A kairói vezetés szerint ezzel azt jelezte a katolikus egyházfő, hogy teljesen megbízik a helyi erőkben. Az egyiptomi kormányzat nemcsak azt reméli, hogy a pápa látogatásával hozzájárul a vallások békés egymás mellett éléséhez, abban is: az elmúlt hat év viszontagságos esztendőit követően végre visszatérnek a turisták az országba. „Látogatásom bátorítás a közel-keleti keresztények számára” – fejtette ki Ferenc pápa videoüzenetében.

Biztonsági okok miatt a vizit csúcspontjának tartott szombati szentmisét nem a fővárosban, hanem a Kairón kívül található katonai repülőtéren tartják – közölte Emmanuel Bischai, Luxor püspöke, a pápalátogatást szervező bizottság elnöke. Legalább 25 ezer embert várnak ide. Egyiptomban a lakosság mintegy 10 százaléka kopt keresztény. A 90 millió lakosból mintegy 270 ezren katolikusok. A pápa egyebek mellett Sziszi elnökkel is találkozik majd.

Szerző

Féltik a Kairóba látogató pápa életét

Publikálás dátuma
2017.04.28. 07:35
FOTÓ: GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Ferenc pápa ma érkezik két napos látogatásra Egyiptomba. Biztonsági szempontból egy rendkívül veszélyes vizitre van kilátás.

Nem Ferenc pápa az első, aki ellátogat a muzulmán többségű országba. II. János Pál 17 éve épp Egyiptom földjén, a Sínai-hegyen kérte a világ egyházait arra: a béke üzenetét hirdessék. Azóta számos változáson ment keresztül az ország, az arab tavasz nyomán lemondásra kényszerült Hoszni Mubarak elnök, aki nemrégiben szabadult a börtönből, sokan azonban épp a forradalom hatására döbbentek rá: az iszlám fundamentalizmusnál, a káosznál, még mindig jobb, ha egy korrupt, a hadsereg erejére támaszkodó vezető áll az ország élén.

Bár Abdel Fattah esz-Sziszi elnök hadat üzent az iszlám fundamentalistáknak, a kopt keresztény közösség ma is gyakorta véres terrorakciók célpontja. Virágvasárnap két észak-egyiptomi templom ellen hajtottak végre merényletet, melyekben negyvenen vesztették életüket. Greg Burke, az egyházfő szóvivője azonban leszögezte, nem aggódnak a vizit miatt. Az országban, s elsősorban Kairóban, rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. Szükség is lesz rájuk. A pápa ugyanis a helyi biztonsági erők rémületére azt kérte, ne páncélozott járműben szállítsák.

Egyiptomban megkönnyebbüléssel vették tudomásul, hogy a pápa a keresztényekkel szembeni támadások ellenére nem mondta le látogatását. A kairói vezetés szerint ezzel azt jelezte a katolikus egyházfő, hogy teljesen megbízik a helyi erőkben. Az egyiptomi kormányzat nemcsak azt reméli, hogy a pápa látogatásával hozzájárul a vallások békés egymás mellett éléséhez, abban is: az elmúlt hat év viszontagságos esztendőit követően végre visszatérnek a turisták az országba. „Látogatásom bátorítás a közel-keleti keresztények számára” – fejtette ki Ferenc pápa videoüzenetében.

Biztonsági okok miatt a vizit csúcspontjának tartott szombati szentmisét nem a fővárosban, hanem a Kairón kívül található katonai repülőtéren tartják – közölte Emmanuel Bischai, Luxor püspöke, a pápalátogatást szervező bizottság elnöke. Legalább 25 ezer embert várnak ide. Egyiptomban a lakosság mintegy 10 százaléka kopt keresztény. A 90 millió lakosból mintegy 270 ezren katolikusok. A pápa egyebek mellett Sziszi elnökkel is találkozik majd.

Szerző