Sumákolt a Baranya megyei közgyűlés?

Európai uniós közpénzek felhasználásáról döntött a Baranya Megyei Közgyűlés, de a fideszes vezetés zárt ülést hívott össze, és titoktartási nyilatkozatot íratták alá külön a képviselőkkel. Az MSZP képviselői szerint feltételezhetően sumákolás folyik a háttérben – tájékoztat a Pécsi STOP.

A képviselőkkel külön titoktartási szerződést kötöttek - az MSZP képviselői sajtótájékoztatót hívtak össze emiatt. A közgyűlés szünetében Barbarics Ildikó szocialista képviselő (Komlón önkormányzati képviselő) elmondta, nevetséges indokkal, az irányító hatóságra, az önkormányzati és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva nyilváníttatták zárttá az ülést.
Kijelentette: Baranya szegény megye, az elvándorlás is jelentős, tehát az uniós források jól jönnek a térségnek, de ez a mód, ahogy ezt a fideszes többségű közgyűlés lefolytatta, az azt engedi feltételezni, hogy valamilyen sumákolás zajlik már most a pályázatok körül.

Újságírói kérdésre Barbarics Ildikó nem árulhatta el, mekkora összegről is van szó, azonban a Pécsi STOP úgy értesült, a megyébe megközelítőleg 38 milliárd forint érkezhet a Területi Operatív Program (TOP) keretében. Lapunk kérdésére, hogy mégis mennyire bevett eljárás a titoktartási nyilatkozat aláíratása a képviselőkkel, Barbarics Ildikó azt felelte: semennyire.
Hozzátette, nem akarnak Tolna megye sorsára jutni, ahol ugyanez lezajlott az elmúlt héten, ugyanilyen módszerrel, és a pályázatok eredményéről, de még arról sem tudni semmit, ki miért nyert, vagy veszített.

Nagy Attila: ki elől titkolózik a közgyűlés?

Nagy Attila sellyei polgármester, megyei képviselő elmondta aránytalanok az elnyert pályázatok: míg a megye keleti felén egy, a napokban jeles esemény miatt szereplő városnál adott pályázatból szinte az összeset elfogadták, addig a megye nyugati felén egy ugyanannyi pályázatot benyújtó város egyetlen pályamunkáját sem. Nagy Attila hozzátette, készített jegyzeteket az ülésről, de még azokat is le kellett adnia. Nem érti, hogy ki előtt titkolózik a megyei közgyűlés: a komlóiak, sellyeiek, mohácsiak, pécsiek, a megye lakossága előtt?

A Jobbik szerint sem klappol az ügy

A sajtótájékoztatón Szőcs Norbert, a Jobbik képviselője is hozzászólt a témához. Elmondta, pártja azzal az indítvánnyal élt, hogy halasszák el a döntést, mert a képviselők nem ismerik a pályázatok tartalmát és a támogatási összegeket, sem azt, hogy ki miért nyert, vagy vesztett.  A 2000 főnél kisebb lakossal bíró településeknek ez a „halállistája”, ők ebből a „tortából” nem fognak egy szeletet sem kapni - jelentette ki Szőcs, és hozzátette: hogy lehet úgy döntést hozni, ha nem ismerik a pályázatokat?

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.