Május 1. - Vona: a Fideszt a konc tartja össze

Publikálás dátuma
2017.05.01. 17:53
MTI Fotó: Kovács Attila
Egy szabadabb és igazságosabb Magyarország felépítése mellett foglalt állást Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt május 1-i budapesti rendezvényén a Hajógyári-szigeten.

Az ellenzéki politikus fontosnak nevezte a párt változását, amit azzal magyarázott, hogy ami nem változik, az elpusztul. Értékelése szerint nem az a Jobbik küldetése, hogy egy társadalmi réteget örömmel töltsön el, hanem hogy Magyarországot erős, boldog és szabad országgá tegye. Azt hangoztatta: az ezzel járó küzdelmeket meg fogja vívni.

A pártelnök beszélt arról is, hogy minden pártban vannak viták, ám szerinte a Jobbik a legegységesebb és legösszetartóbb közösség, míg a Fideszt "a konc tartja össze". A pártból távozóknak azt üzente: sokakat sajnál és bízik benne, hogy visszatérnek.

Vona Gábor azt is kijelentette: sem Simicska Lajosnak, sem Soros Györgynek nem a "csicskája", a valódi problémákkal szeretne foglalkozni. A Közép-európai Egyetemről (CEU) azt mondta: az értékrendi vitákat nem bezárással kell megoldani, s szerinte egy jobb egyetemet kell csinálni, ami felkészít arra, hogyan lehet magyarként és emberként megmaradni.

A politikus a rendezvénysátrat megtöltő résztvevőknek ismertette a párt törekvéseit is. Az európai béruniót a párt egyik legfontosabb célkitűzéseként jellemezte, szerinte a bérek felzárkóztatása nélkül Magyarország ki fog ürülni. "Nagyon szeretik a magyar fiatalok a hazájukat, de azért éhen dögleni - már elnézést, hogy így mondom - nem akarnak" - fogalmazott Vona Gábor, aki bírálta, hogy noha szerinte a hazai szakszervezetek egyetértenek a célkitűzésükkel, pártokhoz tartoznak és nem ülnek le velük. A közéletben a félelem az úr, ezen a mentalitáson változtatni kell - tette hozzá.

Kitért az úgynevezett földesúradóra és a "lex Lúdas Matyi" törvénycsomagra is. Akire 2018 után vonatkozni fog az adó, annak majd fizetni kell, aki pedig törvénytelenül szerzett javakat, annak "el kell búcsúznia a lopott vagyontól, sőt lehet, hogy az ismerőseitől is" - fejtette ki, hozzáfűzve: egy Jobbik-kormány mindenkit a helyére fog tenni.

A pártelnök beszámolt a javasolt "D-ítpusú átvilágításról" is, amelynek egy nemzetbiztonsági, egy vagyoni és egy elmeorvosi vizsgálat a része. Mint mondta, sok munkakörben vannak alkalmassági vizsgálatok, egy politikusnál is látni kell, hogy képes-e elviselni a felelősséget.

Megjegyezte, javaslatait nem a Fideszre találta ki, magára is alkalmazni kívánja. Megerősítette azt is, hogy a kormányfői ciklust nyolc évben maximálná, s azt is javasolják, hogy az ország vezetői 1989-ig visszamenőleg nyilatkozzanak esetleges külföldi támogatásaikról.

Egy esetleges választási összefogásról szólva azt mondta: nem akarja cseberből vederbe vinni az országot és a politikai racionalitásnak is van határa. A győzelemhez erőt és hitelességet tartott fontosnak és célként jelölte meg, hogy pártja az elmúlt 27 évet váltsa le.

Vona Gábor beszédében az egyik legsúlyosabb kérdésnek nevezte a magyar-cigány együttélést és őszinte, tabumentes párbeszédet sürgetett. Értékelése szerint a szociális rendszerek életpályamodellt adnak a "megélhetési gyermekvállalásra", s ezzel valamit kezdeni kell.

Az eddigi kormánypártok politikáját úgy jellemezte: kiválasztottak "egy díszcigányt", beültették az Országgyűlésbe és "hagyták, hogy lopjon", emellett könnyen mozgósítható szavazóbázisként tekintettek rájuk.

A Jobbik elnöke szerint sok szempontból változás kell és egy tudati célt is ki kell tűzni: el kell érni, hogy a cigány gyermekek a hazájuknak tekintsék Magyarországot, s ne lakhelyként vagy állampolgárságként.

Szerző

Francia elnökválasztás - Megosztottak a szakszervezetek

 Hat nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt a hagyományos május 1-jei felvonulások az elnökjelöltekkel szembeni tiltakozó megmozdulásokká váltak Párizsban, miközben a két politikus, a szuverenista Marine Le Pen és a centrista Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter is nagygyűléseken folytatja a kampányát.

Az egyik Nemzeti Front-ellenes felvonulást többször félbe kellett szakítani, mert a Bastille tér közelében mintegy 150 feketébe öltözött, kapucnit és maszkot viselő fiatal a tüntetők közé keveredett és a hátizsákjaikban hozott kövekkel és Molotov-koktélokkal kezdte dobálni a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.  A mintegy negyedórás összecsapásban két rohamrendőr könnyebben megsérült, a rendbontók előállítása után a tüntetés rendben folytatódott.

Amikor 2002-ben a jobboldali Nemzeti Front jelöltje, az akkor még a pártalapító Jean-Marie Le Pen személyében először jutott be a francia elnökválasztás második fordulójában, május 1-jén a szakszervezetek egységesen a szélsőjobboldal ellen tüntettek és a hagyományos politikai pártok által meghirdetett úgynevezett köztársasági front nevében arra kérték a franciákat, hogy tartóztassák fel a Nemzeti Frontot és a konzervatív Jacques Chiracra szavazzanak, aki 82 százalékos támogatottsággal meg is nyerte az elnökválasztást. A szakszervezetekkel együtt akkor mintegy 1,3 millióan tüntettek Párizsban. Tizenöt évvel később nem érezhető hasonló szakszervezeti egység, a szervezetek megosztottak abban a kérdésben, hogy melyik elnökjelöltet támogassák vasárnap.

A két reformszakszervezet, a CFDT és az UNSA a közös megmozdulásán Macron támogatását kérte a tagjaitól, és "a Nemzeti Front reakciós és identitási víziója" ellen tüntetett. A baloldalhoz közelebb álló három szakszervezet, a CGT, a Solidaire és az FSU ugyan Marine Le Pen feltartóztatására kérte a tagjait, de nem szólított fel nyíltan a Macronra szavazásra, akinek programját túlságosan liberálisnak tartják, ezért inkább a tartózkodást tartják elképzelhetőnek. Egy másik szakszervezet, a Force Ouvriere pedig semmilyen üzenetet nem küldött a tagjainak. Ugyanakkor ez utóbbi négy szervezet közösen vonult fel a munka ünnepén, hogy tiltakozzanak "a szociális hanyatlás ellen, amely teret nyit a szélsőjobboldalnak".

Marine Le Pen szerint "a szakszervezetek nem a dolgozók érdekeit, hanem saját érdekeiket védik". A szuverenista jelölt úgy látja, hogy Emmanuel Macron megválasztása esetén kiszolgáltatottabbá tenné a dolgozókat a munkajogi szabályozások feloldásával. A Nemzeti Front programjában szerepel a volt gazdasági miniszter által fémjelzett liberalizációs törvény eltörlése, amely ellen tavasszal hónapokig tüntettek a szakszervezetek.

A franciák a felmérések szerint az új államfőtől elsősorban a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentését várják el. A pártja szalonképessé válásán évek óta dolgozó Marine Le Pen ezért a két forduló között egyértelműen a "népet és a munkásokat védelmező" jelöltként kampányol. Az 59-60 százalékos támogatottsággal favoritnak számító Emmanuel Macron a hétvégén több interjúban is arra figyelmeztetett, hogy a nagypolgári gazdag családban született és egy Párizshoz közeli "kastélyban felnőtt Le Pen úgy használja fel a népet, ahogy azt a szélsőségesek szokták, ez az igazi demagógok sajátja, miközben nem törődik a néppel".

A nap folyamán mindkét elnökjelölt nagygyűlést tart Párizsban, az első fordulóban alulmaradt kilenc jelölt választóinak megszólítására.

Marine Le Pen az elmúlt héten elsősorban a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborát célozta meg, ő volt ugyanis az egyetlen politikus az első forduló estéjén, aki nem szólított fel Macron támogatására. Egy vasárnapi interjúban Mélenchon viszont már egyértelműen azt kérte mintegy 7 millió támogatójától, hogy ne támogassák a Nemzeti Frontot, ugyanakkor Macront sem kívánta támogatni.

Szerző
Frissítve: 2017.05.01. 18:51

Francia elnökválasztás - Megosztottak a szakszervezetek

 Hat nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt a hagyományos május 1-jei felvonulások az elnökjelöltekkel szembeni tiltakozó megmozdulásokká váltak Párizsban, miközben a két politikus, a szuverenista Marine Le Pen és a centrista Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter is nagygyűléseken folytatja a kampányát.

Az egyik Nemzeti Front-ellenes felvonulást többször félbe kellett szakítani, mert a Bastille tér közelében mintegy 150 feketébe öltözött, kapucnit és maszkot viselő fiatal a tüntetők közé keveredett és a hátizsákjaikban hozott kövekkel és Molotov-koktélokkal kezdte dobálni a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.  A mintegy negyedórás összecsapásban két rohamrendőr könnyebben megsérült, a rendbontók előállítása után a tüntetés rendben folytatódott.

Amikor 2002-ben a jobboldali Nemzeti Front jelöltje, az akkor még a pártalapító Jean-Marie Le Pen személyében először jutott be a francia elnökválasztás második fordulójában, május 1-jén a szakszervezetek egységesen a szélsőjobboldal ellen tüntettek és a hagyományos politikai pártok által meghirdetett úgynevezett köztársasági front nevében arra kérték a franciákat, hogy tartóztassák fel a Nemzeti Frontot és a konzervatív Jacques Chiracra szavazzanak, aki 82 százalékos támogatottsággal meg is nyerte az elnökválasztást. A szakszervezetekkel együtt akkor mintegy 1,3 millióan tüntettek Párizsban. Tizenöt évvel később nem érezhető hasonló szakszervezeti egység, a szervezetek megosztottak abban a kérdésben, hogy melyik elnökjelöltet támogassák vasárnap.

A két reformszakszervezet, a CFDT és az UNSA a közös megmozdulásán Macron támogatását kérte a tagjaitól, és "a Nemzeti Front reakciós és identitási víziója" ellen tüntetett. A baloldalhoz közelebb álló három szakszervezet, a CGT, a Solidaire és az FSU ugyan Marine Le Pen feltartóztatására kérte a tagjait, de nem szólított fel nyíltan a Macronra szavazásra, akinek programját túlságosan liberálisnak tartják, ezért inkább a tartózkodást tartják elképzelhetőnek. Egy másik szakszervezet, a Force Ouvriere pedig semmilyen üzenetet nem küldött a tagjainak. Ugyanakkor ez utóbbi négy szervezet közösen vonult fel a munka ünnepén, hogy tiltakozzanak "a szociális hanyatlás ellen, amely teret nyit a szélsőjobboldalnak".

Marine Le Pen szerint "a szakszervezetek nem a dolgozók érdekeit, hanem saját érdekeiket védik". A szuverenista jelölt úgy látja, hogy Emmanuel Macron megválasztása esetén kiszolgáltatottabbá tenné a dolgozókat a munkajogi szabályozások feloldásával. A Nemzeti Front programjában szerepel a volt gazdasági miniszter által fémjelzett liberalizációs törvény eltörlése, amely ellen tavasszal hónapokig tüntettek a szakszervezetek.

A franciák a felmérések szerint az új államfőtől elsősorban a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentését várják el. A pártja szalonképessé válásán évek óta dolgozó Marine Le Pen ezért a két forduló között egyértelműen a "népet és a munkásokat védelmező" jelöltként kampányol. Az 59-60 százalékos támogatottsággal favoritnak számító Emmanuel Macron a hétvégén több interjúban is arra figyelmeztetett, hogy a nagypolgári gazdag családban született és egy Párizshoz közeli "kastélyban felnőtt Le Pen úgy használja fel a népet, ahogy azt a szélsőségesek szokták, ez az igazi demagógok sajátja, miközben nem törődik a néppel".

A nap folyamán mindkét elnökjelölt nagygyűlést tart Párizsban, az első fordulóban alulmaradt kilenc jelölt választóinak megszólítására.

Marine Le Pen az elmúlt héten elsősorban a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborát célozta meg, ő volt ugyanis az egyetlen politikus az első forduló estéjén, aki nem szólított fel Macron támogatására. Egy vasárnapi interjúban Mélenchon viszont már egyértelműen azt kérte mintegy 7 millió támogatójától, hogy ne támogassák a Nemzeti Frontot, ugyanakkor Macront sem kívánta támogatni.

Szerző
Frissítve: 2017.05.01. 18:51