Nem csak Nyugat-Európa megy át változásokon a tradicionális pártok hanyatlása miatt. Az elmúlt hónapok budapesti és varsói tüntetései azt mutatják: Közép-Európában mintha sokan csak most kezdenének ráébredni arra, mit is jelent európai állampolgárnak lenni. Az uniós, majd a schengeni csatlakozás után a gyakorlati előnyöknek örültünk, miután azonban Közép-Európában épp a jobboldali kormányzatok próbálták helyreállítani a régi autoriter állami berendezkedést, a lakosság (sajnos csak egy része) ekkor ismerte fel: a közös Európa nemcsak azt jelenti, hogy ők adnak, mi pedig tartjuk a tenyerünket, hanem egy különleges értékrendet is.
A visegrádi államok közül Csehország őrizte meg leginkább demokratikus arculatát. Igaz ugyan, hogy Václav Klaus előző és Milos Zeman mostani elnök is mutatott autoriter hajlamokat az alkotmány határainak feszegetésével, minden igyekezetük ellenére azonban meg volt kötve a kezük.
Csehországban elképzelhetetlen lenne egy politikai formáció kétharmados győzelme, ehhez túl tagolt a politikai paletta. Csakhogy pár éve ott is felbukkant egy párt, amely nem tűnik a demokratikus vívmányok lelkes követőjének. A milliárdos vállalkozó, Andrej Babis által irányított politikai erőről, az ANO-ról van szó, amely megalapításakor éppen a manapság sokat emlegetett „establishment” elleni tömörülésnek határozta meg magát, ám egy évvel később, 2013-ban semmiféle lelkiismeret-furdalást sem érzett, amikor belépett a szociáldemokraták által irányított koalícióba, s ettől fogva élvezte a kormányzás minden előnyét.
Az októberben esedékes parlamenti választások közeledtével mind több cseh szembesül azzal: Prága hasonló utat járhat be, mint Budapest és Varsó, ha Babisék váratlanul nagyarányú győzelmet aratnak. Szerdán ezért tízezrek vonultak utcára Prágában és más városokban, hogy még időben ráébresszék a honfitársakat arra, mekkora a veszély.
Nem azzal van a baj, hogy a pénzügyminiszter tudatosan építi fel politikai karrierjét, hanem annak módjával. Minden erejével a hatalom megszerzésére koncentrál. Kezdetben csak vállalkozó volt, később médiaimpériumot hozott létre, ma már szinte megkerülhetetlen tényező hazájában, ha közbeszerzésekről van szó. Egy hangfelvétel tanúsága szerint lapjainak újságíróit politikai ellenfeleinek lejáratására használja fel. Mindeközben a kormány belső ellenzékeként működik.
Babis, aki a vádak szerint a rossz emlékű cseh állambiztonsági szolgálat, az StB tagja is volt, Milos Zeman elnök szövetségese lett, a közismerten oroszbarát, bevándorlásellenes államfő mindent elkövet azért, hogy a pénzügyminiszter ősszel minél zökkenőmentesebben vehesse át az ország irányítását. Babist korrupciós vádakkal is illetik, ezért a kormányfő a lemondását követeli, de Zeman húzza az időt, ami felveti az alkotmánysértés kérdését.
Bohuslav Sobotka miniszterelnök egyre hevesebb fellépése természetesen a közelgő választással is összefügg. Ettől függetlenül jogos az a félelem, hogy hamarosan a visegrádi négyek újabb országa téved egy olyan útra, amire térségünk egyetlen polgára sem lehet büszke. De ott, Csehországban, talán még nincs minden veszve.