Kevesebb pénzt kaphatnak a visegrádiak

Egyre több uniós tagország elégeli meg azt, hogy miközben a visegrádi országok (a csoporton belül is elsősorban Magyarország) az uniós költségvetés legnagyobb haszonélvezői, a kötelezettségeiknek nem tesznek eleget.

Ezúttal Petteri Orpo finn pénzügyminiszter fogalmazott úgy, hogy a következő hétéves költségvetés során több feltételt kell a Kohéziós Alap pénzeinek lehívásához. Utalt Magyarország és Lengyelország példájára, amelyek elutasították a menekültek befogadását, miközben jelentős összegeket kapnak az EU-tól.

„Fontos a közös Európa szempontjából a tagországok fejlesztése. Ha azonban figyelembe vesszük a menekültválságot, akkor nem vehetjük tudomásul, hogy egyes államok elfogadják a nettó befizetők pénzét, de a felelősségvállalás nem kölcsönös”- fejtette ki az Euractiv.com közlése szerint. Március végén Jyrki Katainen finn pénzügyminiszter figyelmeztette a visegrádi országokat arra, hogy a szolidaritás nem „egyirányú utca”.

Más egyértelmű jelei is vannak annak, hogy a következő, 2027 végéig terjedő hétéves uniós költségvetés tervezésénél, illetve a pénzek elosztásánál figyelembe veszik majd az uniós kvóták visegrádiak általi elutasítását. Március elején Christian Kern osztrák kancellár jelentette ki: azok az országok, amelyek nem fogadnak be menekülteket, nem kaphatnak több milliárd eurós pénzeket Brüsszeltől. A kancellár akkor a kétsebességes Európa mellett is állást foglalt. Előzőleg az olasz kormány is szolidaritást követelt a közép-európai államoktól, s Róma szintén azt javasolta, hogy a menekültek befogadásához kellene kötni az uniós támogatásokat.

A visegrádi államok helyzetét tovább gyengíti, hogy Emmanuel Macron francia elnökké választásával ismét intenzívebbé válhat a német-francia együttműködés, kivált akkor, ha Angela Merkel még jobban megerősíti pozícióit a szeptemberi szövetségi választás után.