Ekkora a szegénység Magyarországon

Publikálás dátuma
2017.05.15 07:00
Illusztráció: Népszava
Fotó: /
A gyermekvállalás még mindig a legnagyobb szegénységi kockázat, amivel a magyar családoknak számolniuk kell.

Ma hozzák nyilvánosságra a Policy Agenda számításai alapján a 2016. évi létminimum-adatokat. A Népszava információi szerint tavaly ugyan kevesebben éltek ez alatt a határ alatt, mint egy évvel korábban, de még mindig nem jobb a helyzet, mint a gazdasági válság előtt. Ennél sokkal rosszabb hír, hogy a legnagyobb gond változatlanul a gyermekes háztartások körében van, közülük arányaiban több mint kétszer annyi család él a létminimum alatt, mint a gyermeket nem nevelőknél. Ez pedig megkérdőjelezi a kormány családtámogatási intézkedéseinek hatékonyságát.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a Policy Agenda munkatársai másodszor számították ki a létminimum értékét, miután 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertani okokra hivatkozva beszüntette az adatok ilyen típusú összesítését.

A tavaly ilyenkor nyilvánosságra hozott 2015-ös magyar létminimum értéke egy főre havi 88 016 forint volt. A kutatóközpont legfrissebb számításait ugyan csak ma délután ismerhetjük meg pontosan, de ha a gyermekes családok anyagi helyzete nem javult, akkor változatlanul igaz, hogy az 1,8 millió magyar gyerek közül minden harmadik szegénységben él.

Magyarország – az Eurostat adatai szerint – Bulgáriával és Romániával van egy szinten – emlékeztetett az év elején az Új Egyenlőség című társadalomelméleti magazinban a gyermekszegénység elleni küzdelem egyik legismertebb hazai szakembere. Herczog Mária szerint nem tükrözi a valóságot az a KSH adat, hogy 2015-ben Magyarországon 136 ezer veszélyeztetettként regisztrált gyermek élt, ráadásul ennek a statisztika maga mond ellent, amikor a 2015/2016-os tanév oktatási adatai közt már 212 ezer halmozottan hátrányos helyzetű iskolás korú gyerekről beszél.

Bármilyen tragikus, valójában tehát nem tudni, hány gyermek él nagyon nehéz körülmények között Magyarországon, de szociológusok határozottan állítják, a valós szám a fenti adatok sokszorosa, a statisztikán csak az Orbán-kormány számítási trükkjei javítottak az utóbbi években.

A szerény, tartalékok képzését nem fedező, de tisztes megélhetést biztosító létminimum tavalyi ismertetésekor a MASZSZ hangsúlyozta, hogy a magyar háztartások 35 százaléka ez alatt az érték alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege. Az idei, több évre szóló bérmegállapodás hatására ugyanakkor már most biztosnak látszik, hogy 2018-ban a minimálbér eléri az egyszemélyes, egykeresős létminimum értékét, ami a szakszervezetek régi követelése volt.

Segítség reálisan
A létminimum felett élő családok támogatása:
• A kormány 2018-ban 226 milliárd forintot akar otthonteremtési támogatásra fordítani. Saját megtakarítás és munkaviszony kell hozzá.
• Bővíti a családi adókedvezményt, amit csak az vehet igénybe, akinek van adózó jövedelme (példaként: az 590 ezer kétgyermekes családból 390 ezer családot érint).
• ingyenes tankönyv a leggazdagabbaknak is
• ingyenes étkezés 95 960 forint egy főre jutó jövedelem alatt
A létminimum alatt élő családok támogatása:
• 2008 óta nem emelkedett az alanyi jogon járó családi pótlék összege (egy gyermek után 12 200 forint)
• 2008 óta nem emelkedett a nyugdíjminimum (28 500 forint), így az ettől függő alanyi jogon járó ellátások összege sem. Majdnem tíz éve változatlan az anyasági támogatás, a gyes és a gyet.
• Bejelentették, hogy jövő évtől kelengyével támogatnak 1500 hátrányos helyzetű családot.
Extra:
• A napokban jelentette be a kormány, hogy a külföldön születő, de magyar állampolgárságú gyermekek szülei is megkapják az egyszeri 64 ezer forintos anyasági támogatást, mintha Magyarországon élnének. Jövőre 10 ezer külföldön születő magyar gyermekkel számoltak a büdzsében! Ezzel a kormány elismeri, hogy a tavaly született 93 ezer gyermek több mint 10 százaléka nem itthon jött világra. Az itthon szülő anyáknak igazolni kell, hogy rendszeresen jártak terhesgondozásra – kérdés, hogy a londoni anyukáknak is be kell-e mutatni ilyen igazolást. Ennél is fontosabb azonban, hogy hazajönnek-e valaha ezek a gyerekek?



2017.05.15 07:00

Elsodorta a vakvezető kutyát, de szerinte az állat ment az autójának

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:49
Illusztráció: AFP
Fotó: AFP/
Nem érzi hibásnak magát az a sofőr, aki elsodort egy látássérült embert kísérő vakvezető kutyát. A nő szerint akkor léptek le a járdáról, amikor ő már befordult az autójával. A szakértő szerint a gyalogosoknak van elsőbbsége.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének múlt heti Facebook-bejegyzése szerint egy autó majdnem elütött egy, éppen a vakvezető vizsgáját tevő kutyát és látássérült gazdáját. Amikor szabályosan leléptek a járdáról, az autó kanyarodás közben kis híján elütötte őket, majd anélkül, hogy megnézte volna, mi történt, elhajtott.
A hátsó sárvédő elkapta a kutya fejét; hatalmasat koppant - mondta az ATV-híradóban a vak férfi, aki hozzátette, főleg Dorko miatt aggódott, mert érezte, vele nem lesz gond. Az autó viszont elhajtott.
A csatornát megkereste a sofőr, aki bár nem akart nyilatkozni, elmondta, ő már befordult, amikor a kutya és a gazdája lelépett az útra, mint mondta a bejegyzésben lévő videón is látszik, nem ő ütötte el Dorkót, hanem az ment neki az autójának. Hozzátette, azért hajtott el, mert nem érzékelte, hogy elsodorta az állatot.
Köves Szilárd vezetéstechnikai szakértő és vizsgabiztos a műsorban elmondta, az autós tempójával volt gond. A jó megoldás ilyenkor az, hogy lassan kell haladni, és ha a gyalogos át akar kelni, át kell engedni. Mezősi Tamás, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kiképzője is úgy véli, sem a kutya, sem a gazdája nem hibázott, mert a KRESZ szerinti elsőbbség birtokában léptek le a járdáról.
2018.08.15 09:49

Betiltják a Kaspersky termékeit a kormányzati gépeken

Publikálás dátuma
2018.08.15 09:26

Fotó: AFP/ KIRILL KUDRYAVTSEV
A kormány eddig nem látott kockázatot az orosz szoftverekben, de most a miniszterek október 15-ig kaptak időt a felülvizsgálatra.
Gyakorlatilag megtiltotta a magyar kormány, hogy a kormányzati számítógépeken az oroszországi Kaspersky Lab szoftverét használják. A Magyar Közlönyben megjelent hétfői kormányhatározatban az szerepel: a kormány egyetért az Európai Parlament határozatában foglalt azon törekvéssel, „amely szerint szükséges a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és a 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programok és eszközök – így a Kaspersky Lab termékeinek – kiszűrése és elhárítása”. A minisztereknek 2018. október 15-ig adtak határidőt arra, hogy végezzék el a szükséges felülvizsgálatot, a megtett intézkedésekről pedig tájékoztassák a Nemzetbiztonsági Munkacsoport elnökét.

Váratlan fordulat

A Zoom.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy ellenzéki képviselők már hónapok óta bombázták parlamenti felszólalásaikban, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában és írásbeli kérdésekben a kormány képviselőit a problémával kapcsolatban. Az LMP-s Szél Bernadett a Kaspersky-veszélyre a nemzetbiztonsági bizottságban, a DK-s Vadai Ágnes pedig a parlamentben próbálta többször felhívni a figyelmet. Az ellenzék arra volt kíváncsi, miért a Kaspersky Lab termékeit használják a kormányzati, államigazgatási szervek – ilyen vírusirtó van a parlamenti képviselők hivatali gépen is –, amikor egyre több ország kormánya, köztük Hollandiáé és az USA-é a biztonsági kockázatok miatt nem használja a kémkedésgyanúba keveredett kiberbiztonsági cég szoftvereit. Vadai Ágnesnak június 11-én – 4 nappal az EP-állásfoglalás előtt – Kontrát Károly belügyi államtitkár még azt válaszolta, hogy „az utóbbi években nem volt semmi ilyen probléma.
2018.08.15 09:26