Előfizetés

Ügynökmúlt - Velünk élő X(Y)-akták

Publikálás dátuma
2017.05.15. 07:02

A napokban lelepleződött az a nő, aki „Krisztina” néven jelentett a ’80-as években alternatív zenészekről. Ma is csak azt tudni: az elvtársak féltek a művészettől.

A Krisztina fedőnevű ügynök jelentéseket írt a nyolcvanas években a Fekete Lyukat, a Fiatal Művészek Klubját, a Bercsényi Kollégiumot és más alternatív klubokat látogató szubkultúra zenészeiről – adta hírül az Index. „Krisztina” több zenekar vokalistája volt, az adatokat kikérő Soós Lajos zenész meg is nevezte, Pleva Eszterről van szó. Miközben továbbra sem tisztázott a jelenlegi törvények szerint, hogy mikor kinek a neve kerülhet nyilvánosságra. 

Pálinkás Szűcs Róbert több évig vezette a Klubrádión Addig jó, míg Kádár él című beszélgetős műsorát. A rendszerváltás idején az Inconnu független művészeti csoporthoz tartozott, és részt vett az emigrációból hazatérő Krassó György politikai performanszaiban. Bárdos Deák Ágnes kulturális újságíró a Kontroll Csoport underground zenekar egyik alapító énekese. Mindketten szerepelnek az elmúlt napokban dekonspirált besúgó beszámolóiban. Vajon tudták-e az alternatív kultúra szereplői, hogy jelentenek róluk?

Pálinkás Szűcs szerint a nyolcvanas években már mindenki tudta, hogy az a tevékenység, amelyet nem irányíthat a rendszer, megfigyelés alá esik. „A részleteket Szőnyei Tamástól tudtuk meg mi is, a Nyilvántartottak című könyvéből. Annak idején nem sokat törődtünk a mendemondákkal, hogy ki besúgó. Nem érdekelt igazán minket. De a helyzet tudat alatt dolgozott bennünk, erre utalnak a dalszövegek, például Kistamás László Nyilvántartanak – nyilván tartanak tőled sora, vagy Müller Péter Sziámi Besúgók és provokátorok című dala. Időnként persze kiderült, hogy tényleg vannak a téglák, eggyel engem is szembesítettek a rendőrök.

Sajnáltam – látszott, hogy nagyon rosszul érzi magát. Egy szerencsétlen srác volt a közönségünkből. Nem rá, hanem a rendőrökre és a korabeli Együttműködés Rendszerére haragudtam” - emlékszik vissza Bárdos Deák.

„Sejtettem, hogy jelentenek rólunk, miközben nem gondoltam magam annyira fontos szereplőnek, hogy a rendszer tőlem féljen. 1978-ban mégis figyelmeztettem a zenekarom tagjait, hogy ne nyilatkozzanak, legyenek óvatosak, mi nem politizálunk, és nem vagyunk a rendszer ellenségei. Eközben egyik megfigyelőnk azt jelentette rólunk, hogy nagyon zárkózottak a zenekar tagjai, miközben nyilvánvalóan a rendszer ellenségei" - mondta el a Krisztina-ügy másik érintettje, a Beatrice vezetője, Nagy Feró.

A dactól a tagadáson át az öngyilkosságig tart az a skála, amin az egykori besúgók későbbi viselkedése ábrázolható lenne. „Ha újraélhetném az életemet, akkor se döntenék másképp” – válaszolta például Szokolay Zoltán az Irodalmi Jelennek adott interjújában arra a kérdésre, hogyan sikerült feldolgozni magában ügynökéveit. Szokolay Zoltán költő, volt MDF képviselő egy színpadon ült egyik besúgottjával, Kukorelly Endrével a Szétszakadt Magyarország című dokumentumfilm bemutatóján februárban az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Kukorelly bocsánatkérésre szólította fel besúgóját, eredménytelenül.

Vajon mi lehetett annyira veszélyes a kultúrában? „Bármi. Az állam kontrollálni akart, tudni akarta, hogy azokon a helyeken, amiket nem tud lehallgatni, mit beszélnek és miről. A diktatúrának ez a természete. Be akar mászni az állampolgárainak az agyába. És az ágyába.” - mondja Pálinkás. Bárdos Deák szerint azt akarták demonstrálni, hogy szemmel tartanak mindenkit, "hogy belerondíthatnak mindenbe, a kapcsolatainkba is.

MÜLLER PÉTER IVÁN (SZIÁMI) 1981–1983 között született dalszövege

MÜLLER PÉTER IVÁN (SZIÁMI) 1981–1983 között született dalszövege

A korabeli underground zenekarok tagjairól nem tudtak a besúgók több felforgató dolgot jelenteni, mint amit a színpadon előadtunk: a szövegeink üzenete a személyes véleményünk vállalása volt. A szép számú közönségünk is a megfélemlíthetetlenségünket demonstrálta.”

Tar Sándor író 1999-ben hozta nyilvánosságra, hogy 1978-tól besúgóként tevékenykedett. Számos személyt figyelt meg, többek között Kenedi János történészt is. Levélváltásukat az Élet és Irodalom közölte le. Szőnyei Tamás az írókkal kapcsolatos ügynökkönyvének megjelenése után elmondta lapunknak, hogy számára a legmegdöbbentőbb: a szolgálatokat minden, még a falusi könyvtárak író-olvasó találkozóin történtek is érdekelték. „Az nem titok, hogy az irodalmi kánon legtöbb kiemelkedő alakja nem hálózati, hanem inkább célszemély volt. Tar Sándorhoz hasonló jelentőségű író nincs az ügynökök között. Talán Pomogáts Béla, de őt fiatalon szervezték be, azzal fenyegették, hogy lelövik a határon, mintha határsértés közben leplezték volna le. Aláírt, de amint tehette, kilépett. ”

„Ez ilyen világ volt” - válaszolta lapunknak Nagy Feró, aki átélhette már a szembesítés érzését besúgójával, Vikidál Gyulával, akivel egy tévéműsorban ültették egy asztalhoz. Vikidál, aki Dalos néven jelentett zenésztársairól „mondott valami elnézéskérés-félét, de akkor is azt mondtam, amit ma: ilyen világ volt, így működött, nem kell bocsánatot kérnie. Nincs bennem harag, csalódott csak akkor lettem volna, ha a zenekari tagok közül jelentett volna rólunk valaki. De ilyen nem fordult elő.” A rockzenész saját bevallása szerint nem szeret ítélkezni. Nagy Feró híve ugyan az ügynökakták nyilvánosságra kerülésének, de bizalmatlan is: „Már nem azt kapjuk, amit akartunk. Ki tudja, melyik papírnak hihetünk, melyik hiteles. Ma már minden hamisítható. Ezt a lehetőséget a rendszerváltást követő egy-két évben végleg elmulasztottuk.” - veti fel a Beatrice vezetője. 

Értelmiségiek mosodája
„A múlttal való foglalatosság alapvetően értelmiségi attitűd” – válaszolja Ungváry Krisztián történész lapunk kérdésére, hogy miért a művészvilágból kerül nyilvánosságra több ügynök-ügy. Arra, hogy vajon mennyi ideig kerülhetnek elő még „csontvázak” a levéltárak mélyéről, Ungváry Krisztián így felel: „A törvény hazug módon definiálja, hogy kik az érintettek, az erkölcsi igazságtételt szolgáló lusztrációs törvény értelmében a Kádár-rendszerben egyetlenegy ember sem volt ügynök. Ez pedig rombolja a társadalom demokratikus jogállamba vetett hitét. De nem egyedül a politika a felelős azért, hogy még mindig nem teremtődött tiszta helyzet. Szabó István filmrendező ügynökmúltja például mosodát indított be az értelmiség egy részének körében. Hűségnyilatkozatok születtek és sokan biztosították arról, hogy filmjeit és személyét továbbra is szeretik. Miközben nem ez volt a kérdés, hanem az ügynöki tevékenysége.”

Fekete-Győr, Schiffer, Vona

A kormány 2018. júniusig adott határidőt a Nemzeti Emlékezés Bizottságának (NEB) koordinálni a katonai és polgári titkosszolgálatokat azzal kapcsolatban, hogy felülvizsgálják: pontosan mely adatállományok titkosítását lehet feloldani és átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) kutatásra. A mára párttá alakult Momentum teljes nyilvánosságot szeretne. Az LMP-s Schiffer András tizenegyszer nyújtott be erre vonatkozó törvényjavaslatot. "Nyilván nincs meg a politikai akarat. A XX. századi pártokban érthető idegenkedés van attól, hogy tisztán lássunk a kommunista állambiztonsági múlt továbbélése tekintetében” – nyilatkozta a Hír TV-nek. Vona Gábor, a Jobbik elnöke a parlamentben kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt az ügynöklisták nyilvánosságra hozásáról.

 

Orbán illiberális baráti csúcson vett részt Pekingben

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.05.14. 21:40
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Egy övezet, egy út néven tartottak nemzetközi együttműködési fórumot Pekingben. A kommunista rendszer egyik emblematikus helyszínén, a Tienanmen téren koszorúzott Orbán Viktor kormányfő a kínai fővárosban.

Kínai látogatása során Orbán Viktor újabb bizonyítékát adta annak, hogy a magyar kormány külpolitikáját már nem az értékek, hanem sokkal inkább a – vélt vagy valós – gazdasági érdekek határozzák meg. Orbán Viktor szombaton azon a pekingi Tienanmen téren koszorúzta meg a Népi Hősök Emlékművét, ahol a hadsereg 1989-ben vérbe fojtotta a hatalom elleni diáklázadást. Az áldozatok pontos számát máig nem lehet tudni, becslések szerint több ezren vesztették életüket a vérengzésben.

Annak idején a liberális pártként induló Fidesz is tiltakozott a kommunista hatalom brutális fellépése ellen. 2010 előtt, amikor még ellenzékben volt, a Fidesz többször keményen bírálta Kínát az emberi jogok megsértése miatt. Kormányra kerülése után a mai kormánypárt éles fordulatot vett, a rendőrség a kínai elnyomás ellen fellépő tibeti tüntetőket vegzálta Budapesten.

A magyar miniszterelnök Szijjártó Péter külügyminiszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter társaságában az Egy övezet, egy út elnevezésű – csaknem harminc állam- és kormányfő részvételével tartott – nemzetközi tanácskozásra utazott a kínai fővárosba. Li Ko-csiang kínai kormányfő az ilyenkor szokásos nagy pompával, katonai tiszteletadás mellett fogadta magyar kollégáját.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A távirati iroda beszámolója szerint Orbán Viktor a kínai miniszterelnök mellett Hszi Csin-ping államfővel is megbeszélést folytatott, „több megállapodás is született” a két ország között. Szijjártó Péter az állami médiának azt nyilatkozta, hogy Kínában azokat az országokat tartják számon átfogó stratégiai partnerként, amelyekkel a kétoldalú együttműködésnek a legnagyobb jelentőséget tulajdonítja a pekingi kormány. Értékelése szerint így a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok előtt újabb lehetőségek nyílnak.

Szijjártó kiemelte, hogy megkapták a Budapest-Belgrád-vasútvonalra a kínai Eximbank finanszírozási ajánlatát, amely 20 éves lejáratú, 2,5 százalékos hitelkamatot előirányzó, dolláralapú hitelajánlat. Ha viszonylag gyorsan sikerül lezárni a tárgyalásokat, az őszi Kína – Közép-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozóig, amelyet Budapesten tartanak, elkészíthető lesz a tenderkiírás is. A külügyminiszter hozzátette, hogy a Budapest-Belgrád-vasútvonal beruházásának összértéke 550 milliárd forintra tehető, a hitelajánlat pedig a teljes beruházási érték 85 százalékára vonatkozik. (Többen borúlátóak, hogy a vasútvonal, amely a kínai áruk európai terítését szolgálná, beváltja-e a reményeket, ha továbbra sem tisztázott a Belgrád és a tengerpart közötti, valamint a magyar fővárosból nyugatra vezető vasútvonalak jövője.)

Szijjártó Péter tárgyal Csung San kínai kereskedelmi miniszterrel MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Szijjártó Péter tárgyal Csung San kínai kereskedelmi miniszterrel MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A magyar mezőgazdasági-élelmiszeripari kivitel növelése érdekében tárgyalások kezdődnek a Kínába irányuló magyar gyümölcsexport lehetőségéről, ami a magyar agráriumnak óriási gazdasági jelentőségű lenne – közölte Szijjártó Péter. Megegyezés született arról is, hogy a kínai fejlesztési bank 79 millió dolláros hitel keretében újabb magyarországi projektet, a Wanhua-BorsodChem termelékenységet fejlesztő, környezetvédelmi típusú beruházását finanszírozza.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Sanghaji Aranytőzsde szintén megállapodott – olvasható az MTI hírében --, amely alapján a BÉT-en létrejön egy kifejezetten kínai, keleti irányú kereskedést folytató részleg, és a BÉT jelenti majd a Sanghaji Aranytőzsdének a regionális platformot. A miniszter végül elmondta, hogy – a kínai jogi rendszerben szerinte kivételesnek számító eljárásban – a magyar állam lehetőséget kapott a pekingi magyar nagykövetség megvásárlására.

Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a pekingi Tienanmen téren 2017. május 13-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a pekingi Tienanmen téren 2017. május 13-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Szijjártó Péter tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel is, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a hivatalos megbeszélések után indult megkoszorúzni a Tienanmen téri emlékművet.

Erdogan

Erdogan

Orbán más országok esetében sem igyekszik számon kérni az emberi jogok súlyos megsértését: a „magyar-török kétoldalú kapcsolatok helyzetét” áttekintve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is tárgyalt. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének a tájékoztatása szerint hamarosan átadják Budapesten a felújított Gül Baba türbéjét, az ünnepségen várhatóan Erdogan is részt vesz majd. A török elnök pedig meghívta hivatalos látogatásra Ankarába Orbán Viktort, amit a magyar miniszterelnök „köszönettel elfogadott”. Orbán a mongol miniszterelnökkel, Dzsargaltulga Erdenebattal is tárgyalt Pekingben a „vízgazdálkodási, gyógyszeripari és sportügyi együttműködési lehetőségekről”.

A Kínában történtek is jól példázzák, hogy Orbán Viktor nem a levegőbe beszélt, amikor 2014-ben a magyar külképviseletek vezetői értekezletén kijelentette: „elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától”. Ugyanekkor fejtette ki azt is, hogy – bár Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül van – a kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint „minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani”.

Orbán nem vitatta, hogy bizonyos mértékéig a NATO és az Európai Unió értékközösség is, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak úgy kell viszonyulnia a szövetségi rendszerén kívüli országokhoz, hogy mit gondol azok kultúrájáról, politikai intézményrendszeréről, demokráciájáról. Szintén ezen a rendezvényen hangzott el a gyakran idézett mondat: „az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok”.

Magyarország az európai államok közül elsőként, 2015 júniusában írt alá kormányközi egyetértési nyilatkozatot az Egy övezet, egy út kezdeményezésben való együttműködésről Kínával – állapította meg Havasi Bertalan még az elutazás előtt. A projekt célja a kereskedelem és a befektetések ösztönzése, az Európa és Ázsia közötti infrastrukturális összeköttetések fejlesztése és a kulturális csere fokozása.

Orbán Viktor az idén januárban egy budapesti szakmai konferencián (Lámfalussy Lectures) is megosztotta a közvéleménnyel Kínával kapcsolatos nézeteit. Kína felemelkedése szerinte egy pszichológiai problémára hívja fel a figyelmünket itt, Európában. Van az a mondás, ami primitíven egyszerűnek hangzik: ami van, az lehetséges. Ezt az európaiak nem értik, legalábbis akkor, ha Kínáról van szó. Hiszen ahelyett, hogy tanulni próbálnánk abból, ami Kínában történik, az energiánk egy tekintélyes részét arra fordítjuk, hogy megmagyarázzuk, miért nincs az, ami Kínában van, vagy ha mégis van, akkor átmeneti, nincsenek meg az alapjai, úgysem lehet ezt az ütemet fenntartani – kritizálta az európaiak mentalitását a kormányfő.

Kínáról jól látható, hogy nem egy üstökös, hanem olyan állócsillag, amely legalábbis hosszú évtizedekig fogja meghatározni a világgazdaságot – mondta ugyanezen a konferencián Orbán. Új központok emelkednek föl, rég elfeledett kereskedelmi útvonalak élednek újra. Kellő tisztelettel kell megemlítenünk – folytatta –, hogy 2013-ban Hszi Csin-ping elnök úr volt az, aki elindította az Egy övezet, egy út kezdeményezést, ami az első fecske volt, és amit Orbán szerint újabbak fognak majd követni az előttünk álló időszakban.

FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/ SZECSŐDI BALÁZS

FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/ SZECSŐDI BALÁZS

Teljesen egyértelmű, hogy a pekingi tanácskozás célja a kínai befolyás erősítése volt. A kulcsfogalom a „stratégiai terjeszkedés – ezt már egy neve mellőzését kérő szakértő nyilatkozta a Népszavának. Szerinte a Belgrád-Budapest-vasútvonal megépítése Kína számára nem elsősorban gazdasági, hanem politikai szempontból fontos. Kína ezzel akar belépőjegyet váltani Európába.

A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a magyar miniszterelnök Kínában újra személyesen egyeztet Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Az orosz fél ugyanis egyre türelmetlenebb, amiért nem halad az elvárt ütemben a paksi beruházás. Eddig nem érkezett hír arról, hogy a hivatalosan amúgy nem jelzett találkozó létrejött volna, erre vonatkozó kérdésünkre eddig Havasi Bertalan sem válaszolt. Viszont a kormányfő saját Facebook-oldalán posztolt egy képet Erdogan, Putyin orosz elnök, Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök és kijelölt utóda, a fia társaságában.

Több szakértő szerint Orbán a pénz reményében szorgalmazza erőn felül a kínai és az orosz kapcsolatokat is, mert 2020 után megszűnik az ingyen uniós pénz és az országot valahogyan finanszírozni kell.

Orbán illiberális baráti csúcson vett részt Pekingben

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.05.14. 21:40
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Egy övezet, egy út néven tartottak nemzetközi együttműködési fórumot Pekingben. A kommunista rendszer egyik emblematikus helyszínén, a Tienanmen téren koszorúzott Orbán Viktor kormányfő a kínai fővárosban.

Kínai látogatása során Orbán Viktor újabb bizonyítékát adta annak, hogy a magyar kormány külpolitikáját már nem az értékek, hanem sokkal inkább a – vélt vagy valós – gazdasági érdekek határozzák meg. Orbán Viktor szombaton azon a pekingi Tienanmen téren koszorúzta meg a Népi Hősök Emlékművét, ahol a hadsereg 1989-ben vérbe fojtotta a hatalom elleni diáklázadást. Az áldozatok pontos számát máig nem lehet tudni, becslések szerint több ezren vesztették életüket a vérengzésben.

Annak idején a liberális pártként induló Fidesz is tiltakozott a kommunista hatalom brutális fellépése ellen. 2010 előtt, amikor még ellenzékben volt, a Fidesz többször keményen bírálta Kínát az emberi jogok megsértése miatt. Kormányra kerülése után a mai kormánypárt éles fordulatot vett, a rendőrség a kínai elnyomás ellen fellépő tibeti tüntetőket vegzálta Budapesten.

A magyar miniszterelnök Szijjártó Péter külügyminiszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter társaságában az Egy övezet, egy út elnevezésű – csaknem harminc állam- és kormányfő részvételével tartott – nemzetközi tanácskozásra utazott a kínai fővárosba. Li Ko-csiang kínai kormányfő az ilyenkor szokásos nagy pompával, katonai tiszteletadás mellett fogadta magyar kollégáját.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A távirati iroda beszámolója szerint Orbán Viktor a kínai miniszterelnök mellett Hszi Csin-ping államfővel is megbeszélést folytatott, „több megállapodás is született” a két ország között. Szijjártó Péter az állami médiának azt nyilatkozta, hogy Kínában azokat az országokat tartják számon átfogó stratégiai partnerként, amelyekkel a kétoldalú együttműködésnek a legnagyobb jelentőséget tulajdonítja a pekingi kormány. Értékelése szerint így a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok előtt újabb lehetőségek nyílnak.

Szijjártó kiemelte, hogy megkapták a Budapest-Belgrád-vasútvonalra a kínai Eximbank finanszírozási ajánlatát, amely 20 éves lejáratú, 2,5 százalékos hitelkamatot előirányzó, dolláralapú hitelajánlat. Ha viszonylag gyorsan sikerül lezárni a tárgyalásokat, az őszi Kína – Közép-Európa miniszterelnöki csúcstalálkozóig, amelyet Budapesten tartanak, elkészíthető lesz a tenderkiírás is. A külügyminiszter hozzátette, hogy a Budapest-Belgrád-vasútvonal beruházásának összértéke 550 milliárd forintra tehető, a hitelajánlat pedig a teljes beruházási érték 85 százalékára vonatkozik. (Többen borúlátóak, hogy a vasútvonal, amely a kínai áruk európai terítését szolgálná, beváltja-e a reményeket, ha továbbra sem tisztázott a Belgrád és a tengerpart közötti, valamint a magyar fővárosból nyugatra vezető vasútvonalak jövője.)

Szijjártó Péter tárgyal Csung San kínai kereskedelmi miniszterrel MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Szijjártó Péter tárgyal Csung San kínai kereskedelmi miniszterrel MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A magyar mezőgazdasági-élelmiszeripari kivitel növelése érdekében tárgyalások kezdődnek a Kínába irányuló magyar gyümölcsexport lehetőségéről, ami a magyar agráriumnak óriási gazdasági jelentőségű lenne – közölte Szijjártó Péter. Megegyezés született arról is, hogy a kínai fejlesztési bank 79 millió dolláros hitel keretében újabb magyarországi projektet, a Wanhua-BorsodChem termelékenységet fejlesztő, környezetvédelmi típusú beruházását finanszírozza.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Sanghaji Aranytőzsde szintén megállapodott – olvasható az MTI hírében --, amely alapján a BÉT-en létrejön egy kifejezetten kínai, keleti irányú kereskedést folytató részleg, és a BÉT jelenti majd a Sanghaji Aranytőzsdének a regionális platformot. A miniszter végül elmondta, hogy – a kínai jogi rendszerben szerinte kivételesnek számító eljárásban – a magyar állam lehetőséget kapott a pekingi magyar nagykövetség megvásárlására.

Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a pekingi Tienanmen téren 2017. május 13-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a pekingi Tienanmen téren 2017. május 13-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Szijjártó Péter tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszterrel is, Orbán Viktor miniszterelnök pedig a hivatalos megbeszélések után indult megkoszorúzni a Tienanmen téri emlékművet.

Erdogan

Erdogan

Orbán más országok esetében sem igyekszik számon kérni az emberi jogok súlyos megsértését: a „magyar-török kétoldalú kapcsolatok helyzetét” áttekintve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is tárgyalt. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének a tájékoztatása szerint hamarosan átadják Budapesten a felújított Gül Baba türbéjét, az ünnepségen várhatóan Erdogan is részt vesz majd. A török elnök pedig meghívta hivatalos látogatásra Ankarába Orbán Viktort, amit a magyar miniszterelnök „köszönettel elfogadott”. Orbán a mongol miniszterelnökkel, Dzsargaltulga Erdenebattal is tárgyalt Pekingben a „vízgazdálkodási, gyógyszeripari és sportügyi együttműködési lehetőségekről”.

A Kínában történtek is jól példázzák, hogy Orbán Viktor nem a levegőbe beszélt, amikor 2014-ben a magyar külképviseletek vezetői értekezletén kijelentette: „elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától”. Ugyanekkor fejtette ki azt is, hogy – bár Magyarország helye a nyugati szövetségi rendszeren belül van – a kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint „minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani”.

Orbán nem vitatta, hogy bizonyos mértékéig a NATO és az Európai Unió értékközösség is, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak úgy kell viszonyulnia a szövetségi rendszerén kívüli országokhoz, hogy mit gondol azok kultúrájáról, politikai intézményrendszeréről, demokráciájáról. Szintén ezen a rendezvényen hangzott el a gyakran idézett mondat: „az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok”.

Magyarország az európai államok közül elsőként, 2015 júniusában írt alá kormányközi egyetértési nyilatkozatot az Egy övezet, egy út kezdeményezésben való együttműködésről Kínával – állapította meg Havasi Bertalan még az elutazás előtt. A projekt célja a kereskedelem és a befektetések ösztönzése, az Európa és Ázsia közötti infrastrukturális összeköttetések fejlesztése és a kulturális csere fokozása.

Orbán Viktor az idén januárban egy budapesti szakmai konferencián (Lámfalussy Lectures) is megosztotta a közvéleménnyel Kínával kapcsolatos nézeteit. Kína felemelkedése szerinte egy pszichológiai problémára hívja fel a figyelmünket itt, Európában. Van az a mondás, ami primitíven egyszerűnek hangzik: ami van, az lehetséges. Ezt az európaiak nem értik, legalábbis akkor, ha Kínáról van szó. Hiszen ahelyett, hogy tanulni próbálnánk abból, ami Kínában történik, az energiánk egy tekintélyes részét arra fordítjuk, hogy megmagyarázzuk, miért nincs az, ami Kínában van, vagy ha mégis van, akkor átmeneti, nincsenek meg az alapjai, úgysem lehet ezt az ütemet fenntartani – kritizálta az európaiak mentalitását a kormányfő.

Kínáról jól látható, hogy nem egy üstökös, hanem olyan állócsillag, amely legalábbis hosszú évtizedekig fogja meghatározni a világgazdaságot – mondta ugyanezen a konferencián Orbán. Új központok emelkednek föl, rég elfeledett kereskedelmi útvonalak élednek újra. Kellő tisztelettel kell megemlítenünk – folytatta –, hogy 2013-ban Hszi Csin-ping elnök úr volt az, aki elindította az Egy övezet, egy út kezdeményezést, ami az első fecske volt, és amit Orbán szerint újabbak fognak majd követni az előttünk álló időszakban.

FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/ SZECSŐDI BALÁZS

FOTÓ: MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/ SZECSŐDI BALÁZS

Teljesen egyértelmű, hogy a pekingi tanácskozás célja a kínai befolyás erősítése volt. A kulcsfogalom a „stratégiai terjeszkedés – ezt már egy neve mellőzését kérő szakértő nyilatkozta a Népszavának. Szerinte a Belgrád-Budapest-vasútvonal megépítése Kína számára nem elsősorban gazdasági, hanem politikai szempontból fontos. Kína ezzel akar belépőjegyet váltani Európába.

A Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a magyar miniszterelnök Kínában újra személyesen egyeztet Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Az orosz fél ugyanis egyre türelmetlenebb, amiért nem halad az elvárt ütemben a paksi beruházás. Eddig nem érkezett hír arról, hogy a hivatalosan amúgy nem jelzett találkozó létrejött volna, erre vonatkozó kérdésünkre eddig Havasi Bertalan sem válaszolt. Viszont a kormányfő saját Facebook-oldalán posztolt egy képet Erdogan, Putyin orosz elnök, Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök és kijelölt utóda, a fia társaságában.

Több szakértő szerint Orbán a pénz reményében szorgalmazza erőn felül a kínai és az orosz kapcsolatokat is, mert 2020 után megszűnik az ingyen uniós pénz és az országot valahogyan finanszírozni kell.