Bóvliba csúszhat vissza Magyarország

Kilátásaink semmit sem változtak. Az éppen csak vonal feletti helyről egy kedvezőtlen gazdasági fordulat esetén könnyen ismét visszacsúszhatunk a "bóvli" kategóriába.

Aligha okozott meglepetést, hogy a világ legjelentősebb hitelminősítő intézménye múlt pénteken - a magyar és az amerikai tőzsde zárása után - nem változtatott a tavaly május 20-án közölt, felminősítést jelentő "BBB-" besorolásunkon. Vagyis Magyarország éppen csak a befektetésre ajánlott országok között van. Az azonban elgondolkodtató, hogy a kilátásaink sem változtak. Vagyis egy kedvezőtlen gazdasági fordulat esetén könnyen ismét visszacsúszhatunk a "bóvli" kategóriába.

A hitelminősítők még mindig magasnak találják Magyarország GDP arányos államadósságát és külső adósságát, vagyis a csökkentés ütemével nem elégedettek. Azt viszont elismerik, hogy alacsony az államháztartás hiánya, és kedvezőnek ítélik meg a folyó fizetési mérleg magas többletét. Ugyancsak rögzítik, hogy a bankszektor korábban gyakran bírált helyzete fokozatosan jobb lett. A hitelminősítők a gazdasági fellendülést a magasabb lakossági fogyasztásnak, a markáns minimálbér emelésnek, valamint a korántsem kedvező költségvetési lazításnak tudják be, és úgy vélik, hogy az uniós forrásokból is finanszírozott kormányzati beruházások is élénkítik a gazdaságot.

A Fitch következő lépése a kilátásjavítás lehet, amennyiben november 10-ig, a következő hitelminősítésig, lesznek olyan kormányzati döntések, amelyek a költségvetés fenntarthatóságát, illetve szerkezetét javítják, valamint a versenyképességet is deklaráltan kiemelt területként kezelik. Ezek hiányában nagy valószínűséggel a magyar adósságminősítés változatlan marad idén - értékelte a hitelminősítő döntését Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője.

A Fitch, akárcsak az elmúlt héten az EBRD, az IMF és az Európai Bizottság is, optimista Magyarország idei és jövő évi gazdasági növekedését illetően. Ezzel kapcsolatban a Népszava által megkérdezett Katona Tamás egyetemi tanár elmondta, hogy ennek oka az uniós források beáramlása, ez azonban mutatja azt is, hogy túlzottan függünk a támogatásoktól. Részben a növekedés fenntartása miatt a kormány a 2020-ig terjedő uniós ciklusra szóló források túlnyomó részét 2018 végéig elköltené. (Ezzel egyébként egy, a 2018-as parlamenti választások után hivatalba lépő kormányt kész helyzet elé állítják.) A mögöttünk hagyott két esztendőben alig érkeztek uniós pénzek, s akkor "leültek" a beruházások, s feltehetően ez lesz a helyzet 2018-at követően is. A gazdasági növekedés azonban nem minden, ugyanis a brüsszeli támogatások jelentős része nálunk nem a termelést szolgálja, hanem "betonba öntik". A növekedésben már jelentkezik a Paks2 beruházás megkezdése, a Modern városok program és egyéb felesleges beruházások is, például a budai Várban vagy a Városligetben folyó átalakítások - tette hozzá Katona Tamás.