Ülésezik az EP - Mi legyen a menekülőkkel? És velünk?

Publikálás dátuma
2017.05.16. 15:02
Az Európai Parlament épülete - Thinkstock fotó
Jogi és erkölcsi kötelezettsége az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő áttelepítését szolgáló uniós mechanizmusban - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén. Az MTI tudósítása szerint Avramopulosz a sikeres menekültügyi politika zálogának nevezte a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását, kiemelve, hogy  a rendszer a szolidaritáson és a lehetőségeken alapul.

A migrációs ügyekért felelős uniós biztos hangsúlyozta, hogy az uniós belügyminiszterek által minősített többségi szavazással elfogadott mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Görögországnak, hanem az EU egészének érdeke, a rendszer ugyanis alapvető fontosságú a menedékkérők másodlagos mozgásának megakadályozása, illetve a schengeni térség belső szabadságának megőrzése érdekében.

Eddig nagyjából 18 ezer menekültet helyeztek át a kvótarendszer keretében, ami messze elmarad a célkitűzésektől, de az utóbbi hónapokban pozitív irányú elmozdulás történt - mondta Avramopulosz, aki azt is hozzátette, hogy szeptemberig még el lehet érni a célokat, de ehhez szükség van elkötelezettségre, politikai szándékra és minden tagország szerepvállalására. Az uniós biztos nyomatékosan leszögezte, hogy a szolidaritás nem lehet pusztán néhány tagállam felelőssége. Közös cél, hogy minden tagország arányosan és becsületesen hozzájáruljon a rendszerhez. Miközben több uniós tagállam fokozta a részvételét, sajnálatos módon még van egy-két olyan ország, amely nem helyezett át egyetlen személyt sem, ami a kötelezettségeik megszegésének tekinthető - itt Avramopulosz nem titkoltan Magyarországra és Lengyelországra célzott. 

Az uniós biztos után elsőként Jeroen Lenaers néppárti EP-képviselő szólalt fel, aki jelezte, hogy noha ő maga soha nem volt a kötelező kvóták híve, de látszik, hogy ez önkéntesen nem működik, ezért valamit tenni kell. Miként fordulhatott elő,  hogy vannak tagállamok, amelyek még mindig nem tettek semmit? - tette fel a kérdést a néppárti politikus, aki szerint jó, hogy állandó mechanizmust próbálnak létrehozni a dublini rendszer válságának elkerülése érdekében.

Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata képviselő megismételte azt a már többször hangoztatott véleményt, hogy az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellene indítani azon országok ellen, amelyek egyáltalán nem vesznek részt az áthelyezésekben, de azok ellen is, amelyek nem tesznek eleget a célkitűzéseknek.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő - mondhatni természetesen - elfogadhatatlannak nevezte a "migránsok" bármiféle kötelező szétosztását. Hazám és személyes véleményem szerint a migrációs válság megoldásának módja nem az ellenőrizetlenül Európába érkezett migránsok szétosztása a tagállamok között, hanem a migráció okainak kezelése és határaink megerősített védelme - jelentette ki Gál, aki a "hazám" kitétellel egy (vélemény)kalap alá vett minden magyar állampolgárt, amire természetesen senki nem hatalmazta fel. A fideszes politikus elmondta, hogy Magyarország eddig mintegy 284 milliárd forintot fordított határvédelemre, és a kormány folyamatosan bővíti humanitárius szerepvállalását a Közel-Keleten.

Majd Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője emelkedett szólásra, aki szerint a felelősség nem hárítható kizárólag a külső határokon lévő tagállamokra, ha rendet és biztonságot akarunk, akkor erős és szolidáris európai menekültügyi rendszerre van szükségünk. Lehet persze politikai haszonszerzésből azt hazudni, hogy az unió mindenkit be akar engedni ellenőrzés nélkül, de tudjuk, hogy ez nem igaz. A valóság persze nem érdekli azokat, akik gyűlölet- és félelemkeltéssel akarnak hatalmat szerezni vagy azt megtartani - hangsúlyozta  a DK-s politikus.

Szerző

Ujhelyi: a Fidesz megint hazudik

Tovább pörög a fideszes hazugsággyár - írja közleményében a szocialistál EP-képviselője, az MSZP alelnöke. 

 A Fidesz megint hazudik. Az elmúlt években több mint tizennégyezer-milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra, amely 4,6 százalékos gazdasági növekedést generált. Ha nem lettek volna ezek a források, akkor a magyar gazdaság teljesítménye messze elmaradt volna a jelenlegitől, nem valósultak volna meg fejlesztések, munkahelyteremtő beruházások. A Fidesz úgy folytatja eszement harcát "Brüsszellel" szemben, hogy pofátlanul hazudik a tényekről, az uniós források pedig egyre inkább az Orbán-családot és az őket kiszolgáló narancsos oligarcha kört gyarapítja. Tegyünk végre igazságot! - írja a dolumentumban Ujhelyi István. 

Szintén hazugsággal vádolja a kormányzópártot Molnár Csaba. 

Hazudott a Fidesz, amikor azt állította, hogy az Európai Bizottság 18 milliárd forint visszafizetésére kötelezte a magyar államot az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő, 2003 és 2009 közötti szabálytalan közbeszerzések miatt, ugyanis az Európai Unió szerint még le sem zárult a vizsgálat az ügyben - közölte a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője. Az MTI-hez is eljuttatott közleményében hangsúlyozta: "új szakaszába érkezett a Gyurcsány Ferenc ellen több mint 10 éve tartó lejáratókampány, amikor Lázár János a fideszes papagáj-kommandóval és a teljes propagandagépezettel arról kezdett beszélni, hogy az EMIR-rendszer miatt hazánknak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az EU-nak". Molnár az Európai Bizottsághoz fordult információkért, miután "az EMIR-rendszerrel kapcsolatban korábban kilenc független vizsgálat is kimondta, hogy nem történt törvénytelenség", és erre válaszul Franck Sébert, a brüsszeli testület regionális politikai főigazgatója kedden arról tájékoztatta, hogy "az eljárás még nem zárult le, az még mindig folyamatban van, így nem is állapíthattak meg semmiféle visszafizetési kötelezettséget".

"Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor még mindig rosszul érzi magát amiatt, hogy meg sem tudja közelíteni a Gyurcsány-kormány teljesítményét, ezért hazudozással és lejáratással csillapítaná kisebbségi komplexusát" - írta a Demokratikus Koalíció képviselője.

Szerző
Frissítve: 2017.05.16. 15:34

DK: a kormány elárulta a családokat

A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a kormány elárulta a magyar családokat és "a haverkodó cégeknek" kedvezett azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaly 637 milliárd forintot meghaladó, behajthatatlannak ítélt követelésről mondott le.

A párt alelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ebből az összegből a létminimum fölé lehetett volna emelni a minimálbért, de a kormány vélhetőleg inkább a "saját barátainak" kedvezett. Arra a kérdésre, hogy tudja-e, pontosan kiknek az adótartozását engedték el, Varju László azt felelte, majd lekéri a NAV-tól a részletes listát, de szerinte hatszáz milliárd forint feletti összeget csak nagy cégeknek lehet elengedni.

Szerző