Remény a macedón válság lezárására

Publikálás dátuma
2017.05.18. 07:36
Egyelőre Zaev került ki győztesen FOTÓ: REUTERS/OGNEN TEOFILOVSKI
Hosszas vitákat, heteken át tartó tüntetéssorozatot követően kormányalakítási megbízást adott Gjorge Ivanov macedón elnök Zoran Zaevnek, a macedóniai szociáldemokraták elnökének. 

A bejelentést az államfő hivatala is megerősítette egy rövid közleményben. Mindez jelentős előrelépés a macedón belpolitikai válságban, de még messze nem jelenti azt, hogy béke költözne a társadalomba. A 2006-ban hatalomra került VMRO-DPMNE, Nikola Gruevszki pártja ugyanis „sikerrel” osztotta meg a macedónokat. 2015-ben már annyira feszültté vált a helyzet a jobb- és a baloldal között, hogy kis híján polgárháborús helyzet alakult ki, az emberek szinte minden nap utcára vonultak. A jobboldali kabinet korlátozta a sajtószabadságot, a hozzá közel álló cégekkel nyerette meg a jelentősebb közbeszerzéseket, s mintegy 20 ezer embert hallgatott le. A Moszkvához húzó Gruevszki féldiktatúrát épített ki, és Sorost Györgyöt vádolta az ország megosztásával.

Az Európai Unió közvetítésének köszönhetően előrehozott választást írtak ki, de ennek megtartása sem ment zökkenőmentesen, mivel a VMRO-DPMNE csak nagy nehezen ment bele a számos visszaélésre okot adó választási jegyzék frissítésébe. A tavaly decemberben megrendezett voksoláson ugyan Gruevszki pártja két mandátummal szerzett többet a szociáldemokrata SDSM-nél, a parlamentbe jutott albán pártok, a BDI és a Besa Mozgalom jelezte: a baloldallal lépnek koalícióra. Zaev komoly engedményeket helyezett kilátásba a lakosság legalább egynegyedét alkotó albán kisebbség számára, mire a jobboldal kampányt indított az albánok ellen. Ennek csúcspontja az volt, amikor tüntetők egy csoportja behatolt a parlamentbe, s megvert néhány képviselőt, köztük Zaevet. Dühüket az váltotta ki, hogy Talat Xhaferi személyében albán politikust választottak a parlament élére.

Bár a szociáldemokrata elnök már januárban bejelentette, hogy kormányzó többséget hozott létre az albánokkal, Gruevszki szövetségese, Ivanov csak tegnap volt hajlandó kormányalakítási megbízást adni számára, nyilvánvalóan az Európai Unió nagy nyomására.

Szerző

Az FBI visszavág Trumpnak

Publikálás dátuma
2017.05.18. 07:34
Donald Trump a nyomozás lezárását kérte James Comeytól FOTÓ: REUTERS/JOSHUA ROBERTS
Donald Trump már bánhatja, hogy menesztette az FBI-főnököt. Máris kiszivárgott egy leleplezés, amely akár az elnök állásába is kerülhet.

A The New York Times tette közzé, hogy James Comey, a leváltott FBI-igazgató feljegyzést írt egy beszélgetésről, amelyet február 14-én az Ovális Irodában folytatott Donald Trumppal. Az elnök állítólag azt kérte, hogy ejtse a bizalmi embere, Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó ellen gyanús orosz kapcsolatai miatt folyó vizsgálatot. „Remélem, hogy letesz erről, Flynn igazán jó ember” – mondta Comey-nak az elnök. A beszélgetés Flynn leváltásának másnapján zajlott, s Comey a feljegyzését több másik FBI-vezetőnek is megmutatta. A Fehér Ház tagadta, hogy az elnök a Flynn elleni nyomozás leállítását kérte volna. Comey feljegyzése azonban bizonyíték lehet arra, hogy az elnök akadályozni próbálta az igazságszolgáltatást.

Bombaként robbant az újabb kínos ügy a kongresszusban. A honatyák még fel sem dolgozták az előző napi botrányt, miszerint Donald Trump titkos hírszerzési információkat fedett fel az orosz külügyminiszter előtt. A Fehér Ház cáfolt, Trump megerősítette az állítást, mondván „abszolút jogában állt" ezt tenni. H.R. McMaster, Trump új nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta, az elnök nem is tudott sem a forrásról, sem a részletekről. Időközben kiderült, hogy az izraeli hírszerzés értesülését kotyogta ki Trump. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap felajánlotta, készek átadni saját leiratukat Trump és Szergej Lavrov megbeszéléséről, de cáfolta, hogy exkluzív információhoz jutottak volna.

Jason Chaffetz, a képviselőház felügyeleti bizottságának elnöke május 24-i határidővel bekérette az elnök és Comey közötti megbeszélésekkel kapcsolatos dokumentumokat. Az FBI-igazató a hírek szerint kész tanúskodni a kongresszusban, de csak nyilvános meghallgatáson.

Az igazságszolgáltatás akadályoztatása, ha bebizonyosodik, igen komoly vád – mondta Agnus King, Maine állam független szenátora a CNN-nek, nem zárva ki, hogy felmerülhet az impeachment lehetősége. Két demokrata szenátor, Elijah Cummings és Filemon Vela is felvetette a vádemelés szükségességét. A republikánus honatyák többsége csak a színfalak mögött nyilvánít véleményt.

Jogi szakértők szerint James Comey feljegyzése önmagában nem elég az elnök elleni alkotmányos vádemeléshez. Mind gyakrabban vetik fel, hogy létezhet egy másik lehetőség az elnök eltávolítására. Az amerikai alkotmány 25. kiegészítésének 4. cikkelye értelmében az alelnök – azzal az indokkal, hogy az elnök képtelen feladata ellátására – a kongresszus vezetőihez írt levélben kezdeményezheti az elnök eltávolítását. A kongresszus két házának ezt kétharmados többséggel kell jóváhagynia. Ezt a cikkelyt egészségügyi gondok esetére találták ki, de az alkalmatlanság szélesebben is értelmezhető.

Szerző

Az FBI visszavág Trumpnak

Publikálás dátuma
2017.05.18. 07:34
Donald Trump a nyomozás lezárását kérte James Comeytól FOTÓ: REUTERS/JOSHUA ROBERTS
Donald Trump már bánhatja, hogy menesztette az FBI-főnököt. Máris kiszivárgott egy leleplezés, amely akár az elnök állásába is kerülhet.

A The New York Times tette közzé, hogy James Comey, a leváltott FBI-igazgató feljegyzést írt egy beszélgetésről, amelyet február 14-én az Ovális Irodában folytatott Donald Trumppal. Az elnök állítólag azt kérte, hogy ejtse a bizalmi embere, Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó ellen gyanús orosz kapcsolatai miatt folyó vizsgálatot. „Remélem, hogy letesz erről, Flynn igazán jó ember” – mondta Comey-nak az elnök. A beszélgetés Flynn leváltásának másnapján zajlott, s Comey a feljegyzését több másik FBI-vezetőnek is megmutatta. A Fehér Ház tagadta, hogy az elnök a Flynn elleni nyomozás leállítását kérte volna. Comey feljegyzése azonban bizonyíték lehet arra, hogy az elnök akadályozni próbálta az igazságszolgáltatást.

Bombaként robbant az újabb kínos ügy a kongresszusban. A honatyák még fel sem dolgozták az előző napi botrányt, miszerint Donald Trump titkos hírszerzési információkat fedett fel az orosz külügyminiszter előtt. A Fehér Ház cáfolt, Trump megerősítette az állítást, mondván „abszolút jogában állt" ezt tenni. H.R. McMaster, Trump új nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta, az elnök nem is tudott sem a forrásról, sem a részletekről. Időközben kiderült, hogy az izraeli hírszerzés értesülését kotyogta ki Trump. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap felajánlotta, készek átadni saját leiratukat Trump és Szergej Lavrov megbeszéléséről, de cáfolta, hogy exkluzív információhoz jutottak volna.

Jason Chaffetz, a képviselőház felügyeleti bizottságának elnöke május 24-i határidővel bekérette az elnök és Comey közötti megbeszélésekkel kapcsolatos dokumentumokat. Az FBI-igazató a hírek szerint kész tanúskodni a kongresszusban, de csak nyilvános meghallgatáson.

Az igazságszolgáltatás akadályoztatása, ha bebizonyosodik, igen komoly vád – mondta Agnus King, Maine állam független szenátora a CNN-nek, nem zárva ki, hogy felmerülhet az impeachment lehetősége. Két demokrata szenátor, Elijah Cummings és Filemon Vela is felvetette a vádemelés szükségességét. A republikánus honatyák többsége csak a színfalak mögött nyilvánít véleményt.

Jogi szakértők szerint James Comey feljegyzése önmagában nem elég az elnök elleni alkotmányos vádemeléshez. Mind gyakrabban vetik fel, hogy létezhet egy másik lehetőség az elnök eltávolítására. Az amerikai alkotmány 25. kiegészítésének 4. cikkelye értelmében az alelnök – azzal az indokkal, hogy az elnök képtelen feladata ellátására – a kongresszus vezetőihez írt levélben kezdeményezheti az elnök eltávolítását. A kongresszus két házának ezt kétharmados többséggel kell jóváhagynia. Ezt a cikkelyt egészségügyi gondok esetére találták ki, de az alkalmatlanság szélesebben is értelmezhető.

Szerző