Dobrev Klára: Lázár tudatosan hazudott

Publikálás dátuma
2017.05.18. 16:38
Dobrev Klára Gyurcsánnyal FOTÓ: Népszava
Hazudott Lázár János abban a levélben, amit az Európai Bizottságnak írt az Altus Zrt.-ről – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Dobrev Klára a társaság vezérigazgatója. Kijelentését a Miniszterelnökséget vezető minisztert elmarasztaló jogerős bírósági ítéletre alapozta.

Az ügy előzménye, hogy az Altus Zrt. három éve nemzetközi, többfordulós pályázaton egy nemzetközi konzorcium vezető társaságaként megbízást nyert az uniós források felhasználásának célszerűségét érintő elemzésekre-kutatásokra – idézte fel vezérigazgató. Pénzügyi elszámolásokkal nem foglalkoztak, ilyen ellenőrzéseket nem végeztek – tette hozzá. (Mint ismeretes akkor Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő volt az Altus Zrt. tulajdonosa, azóta a felesége, Dobrev Klára vált tulajdonos-vezérigazgatóvá.)

Az Altus uniós megbízatása akkor vált széles körben ismertté, amikor 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy „üzleti megbízatásnak álcázott formában európai uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártcélokra is használja ezeket a forrásokat”. Ezért a jelenlegi miniszterelnök arra kérte Lázár Jánost, hogy megbízásából írjon levelet az Európai Bizottságnak, amelyben – Dobrev Klára ismertetése szerint – az Altus Zrt.-t azzal vádolták meg, hogy kapcsolatban állt az olajmaffiával. A bíróság a mostani jogerős ítéletében ezzel kapcsolatban azt mondta ki, hogy Lázár János hazudott, bocsánatkérésre szólította fel, és eltiltotta az ilyen cselekedetektől - tette hozzá Dobrev Klára. Az ítélet indoklása szerint a bíróság súlyosító tényezőként vette figyelembe azt: a miniszter annak ellenére írta meg a levelét, hogy tudomása volt arról, nem igaz, amit ír. Az ítéletről szó esett Lázár János Kormányinfóján is, ahol elmondta, hogy eleget tesz a bírósági ítéletben foglaltaknak.

A sajtótájékoztatóján szó esett az EMIR-rendszer (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) kiépítésekor elkövetett szabálytalan közbeszerzések miatt kiszabott 18 milliárd forintos uniós bírságról is, amit a kormány ellenállás nélkül ki akart fizetni. Dobrev Klára, aki a vitatott időszakban a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának elnökhelyettese volt, úgy látja, Lázár Jánosnak minden dokumentum a rendelkezésére áll, hogy az EMIR-rendszer (Egységes Monitoring- és Informatikai Rendszer) ügyében megvédje Magyarország érdekeit, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter "alantas politikai szándékból" inkább "sutba dob" 18 milliárd forintot. Az Altus Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a projektet – a Miniszterelnökség saját közlése szerint – korábban kilenc audit, köztük az Európai Bizottság is vizsgálta. A mostani uniós audit általa ismert része semmilyen olyan új tényt nem tartalmaz, amelyet a magyar kormány vagy az unió hivatalnokai korábban ne ismertek volna – tette hozzá. Egyúttal kiemelte, hogy tudomása szerint a jelentés egyetlen része sem tartalmaz olyan megállapításokat, amelyek bármiféle szándékos károkozásra, csalásra, lopásra vagy korrupcióra utalnának. Az irat csak olyan megállapításokat tesz, amelyekről már korábban bebizonyították, hogy azok a magyar és az uniós jogrend által is elfogadhatóak – közölte. A vezérigazgató külön kitért arra, hogy a 18 milliárd forintos kifizetés közel kétharmada 2010 után keletkezett, tehát az Orbán-kormány köztisztviselői, politikusai ellenőrizték a szerződéses kereteket, állapították meg, hogy minden rendben van.

A pénz visszafizetése kapcsán Lázár János kijelentette, "pénzt 2004 és 2009 között nem kellett volna ellopni". (Dobrev Klára 2004-ben megvált a nemzeti fejlesztési hivataltól.) Lázár János büntetőfeljelentést tett a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen az EMIR-rendszert kiépítő Welt 2000 kft. 2003-2009 közötti tevékenysége miatt, amelyről az illetékes ügyész néhány napon belül eldönti, elégséges-e a nyomozás megindításához vagy sem.

Szerző
Frissítve: 2017.05.18. 21:07

Szavazókat vesztett a Fidesz - Van hatása a tüntetéseknek

Publikálás dátuma
2017.05.18. 15:52
Népszava fotó/Vajda József
A Fidesznek valamelyest szűkült a támogatottsága, 27-ről 25 százalékra. A második helyért továbbra is az MSZP és a Jobbik verseng: előbbinek maradt a tábora 13 százalékos, utóbbié – akárcsak a múlt hónapban – egy árnyalattal, 11-ről 12 százalékra bővült - ez derül ki a ZRI Závecz Research Intézet májusi kutatásából.

Őrzi negyedik helyét a DK, támogatottsága 4 és 5 százalék között ingadozik, most az utóbbin áll. Az LMP továbbra is – lassan egy éve - 3 százalékos, most a Momentum mögött is ennyi választópolgár található. Az Együtt a népesség 2 százalékára számíthat, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékra. Az utóbbi hónapokban folyamatosan csökken a pártnélküliek aránya, ezúttal 36-ról 34 százalékra szűkült ez a csoport.

Az aktivizálódás nem jelentős mértékű, a biztos pártválasztók aránya éppen csak meghaladja a választókorú népesség egyharmadát. Ebből adódóan, a körükben közzétett adatok csak tájékoztató jellegűek, erőteljes következtetéseket nem lehet levonni belőlük. Az aktív és elkötelezett pártválasztók körében a Fidesz 40 százalékot ér el, az MSZP-nek 20, a Jobbiknak 17 százaléka van. A biztos pártválasztók 8 százaléka a DK híve, 5 százalékuk az LMP mögé sorakozik fel. Az aktív szavazók között ebben a hónapban a Momentumnak és az Együttnek 3 százaléka van, a Liberálisoknak és a Kétfarkú Kutyapártnak pedig 1-1 százaléka - ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet május első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A közelmúlt tüntetéseinek, azok kiváltó okainak tömegkommunikációban történő tálalása valamint a plakátkampányok úgy tűnik, valamelyest befolyásolták az emberek pártokhoz való viszonyulását. Egyértelműen látszik, hogy a Fidesz a fővárosban és a megyeszékhelyek települési kategóriájában támogatókat veszített: az előbbi csoportban egy hónap alatt 30-ról 22 százalékra, az utóbbiban 25-ről 16 százalékra csökkent a tábora. A kisebb és közepes vidéki városokban viszont lényegében nem módosult a kormánypárt tábora (27% volt s most 28%) s a falvakban is változatlan a szavazótábor nagysága (április: 28%, május 27%). További érdekesség, hogy a kormánypárt támogatottsága az utóbbi hónapban a versenyszférában dolgozók körében az átlagosnál nagyobb mértékben, 5 százalékponttal csökkent, míg a közszférához, államhoz, önkormányzathoz kötődő aktív munkavállalók körében 7 százalékponttal emelkedett.

A tavaszi hónapok fejleménye a Momentum némi erősödése. Az aláírásgyűjtési kampányt követően 1 százalékos pártként jelent meg a politikai szervezetek sorában, most 3 százalékos. Áprilisban tett megállapításaink továbbra is igazak, tehát a Momentum főképpen a 40 év alattiak, az érettségizettek és a diplomások valamint a nagyvárosiak körében tudott támogatókat gyűjteni, más társadalmi rétegeket egyelőre nem igazán ért el.

A Jobbik elmozdult mélypontjáról, a két hónappal korábbi 10 százalékról – két kis lépésben – 12 százalékra bővült a tábora. A legnagyobb változás vidéken, ott is a kisebb lélekszámú településeken érzékelhető. Kisvárosokban és falvakban erősödött leginkább a Jobbik, ott 5-6 százalékponttal több szavazójuk van most, mint márciusban.

Jelenleg a választók kétharmadának, 5,3-5,4 millió főnek van pártpreferenciája. Legtöbben a Fideszt támogatják, nagyjából 2 millióan. Az MSZP-nek és a Jobbiknak hozzávetőlegesen 1-1 millió híve van, a DK-nak körülbelül négyszázezer, az LMP és a Momentum egyenként negyedmilliós táborral rendelkezik.

Az adatfelvétel ideje: 2017. május 7-14.

Szerző

Lázár: vendetta zajlik Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2017.05.18. 15:24
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Baloldali politikai provokációnak nevezte Lázár János azt, ami az Európa Parlamentben történt. A Kormányinfón határozottan kijelentette: nem fogják megszüntetni a jogi és a műszaki határzárat Brüsszel kérésére sem. A kormány egyébként komoly vitákra számít több kérdésben, melyek az ország függetlenségét érintik. A konstruktív párbeszédben érdekeltek vagyunk, de lehetetlen dolgokat kérnek, amelyeket nem tudunk és nem akarunk megvalósítani, mert az ellentétes lenne a magyarok érdekeivel - mondta a miniszter.

Komoly, elhúzódó vitákra számít az Európai Unióval Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a legfontosabbnak azt tartja, hogy Magyarországnak sikerül-e megőriznie függetlenség. Baloldali politikai provokációnak nevezte azt, ami az Európa Parlamentben történt, majd sorolta, hogy milyen döntéseket tartanának nemzeti hatáskörben. Ilyen például az, hogy ki éljen Magyarországon, vagy az, hogy ki határozza meg az adók mértékét. Az európai internacionalista erők sok kérdésben csökkentenék a nemzetállamok hatáskörét Brüsszel javára - mondta.

Az EP határozati javaslatát szerinte jórészt Soros György munkatársai fogalmazták, akik úgy működnek Brüsszelben, mint állam az államban, köztük nagyon befolyásos emberek is vannak. Vendetta zajlik Magyarország ellen - mondta a miniszter, aki szerint egyébként badarságok is vannak a határozatban. Hogy azt miért szavazták meg néppárti képviselők is, arra így válaszolt: az Európai Néppártban is sokféle ember van.

A kormány nem fogja megszüntetni a műszaki és a jogi határzárat, ugyanis azok jól működnek - jelentette ki a miniszter.

A CEU ügyében folynak az egyeztetések, ez bizonyítja szerinte a kabinet kompromisszumkészségét, de hangsúlyozta: a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Hozzátette: ugyanakkor "a kormány nagyvonalú", és szívesen folytat konzultációt azokkal is, akik nem akarják betartani a törvényt. Egyébként elképzelhetőnek nevezte, hogy a kötelezettségszegési eljárás folyamán változtatnak majd a jogszabályon.

A kormány lényegében elfogadta a haderőfejlesztési tervet, elsőként a létszámot és a szállító kapacitást fogják növelni. Az ország közbiztonságának rendbetétele után a hadseregnek is olyan állapotban kell lennie, hogy meg tudja védeni az országot.

Tárgyaltak a családtámogatásról is. Lázár János sokadszor is elmondta: nem akarnak külföldieket, bevándorlókat beengedni, a magyar családok segítésével, a gyermekvállalás támogatásával kívánják megoldani a demográfiai problémát.  2030-ra jelentősen, akár 30 ezerrel is növekednie kell a Magyarországon évente született gyermekek számának a mostani 93 ezerről - jelentette ki.

A jövő héten foglalkoznak az agrárium fejlesztésével. Az eddigi támogatásokat ugyanis nem az ágazat fejlesztésére fordították, hanem egyszerűen jövedelemnek tekintették a pénzt - mondta el a miniszter.

Újságírói kérdésre beszélt a gödi Topházzal kapcsolatos botrányról is. A kormány számára a szülők véleménye a fontos, nem pedig a hatóságé, vagy a Soros-féle szervezeteké - jelentette ki.

Faggatták a minisztert az Index tulajdonos-váltásáról  is, ugyanis  Spéder Zoltán nem közölte Lázár Jánossal, hogy Simicska Lajosnak opciója van a vásárlásra, pedig köztudottan jó barátok. Lázár elmondta: valaki letiltotta arról, hogy Spéderrel hivatalosan beszéljen, mindössze magánemberként tudnak találkozni. Azt nem árulta el többszöri kérdésre sem, hogy ki volt a tiltó személy.

A miniszter szerint Gyurcsány Ferenc személyisége leépülőben van. Ezt azzal kapcsolatban fejtette ki, hogy a DK elnöke átadta az Orbán Viktor zsarolhatóságáról szóló állítólagos dokumentumokat a nemzetbiztonsági bizottság elnökének. Lázár az egész ügyet zavarosnak tartja.

Szerző
Frissítve: 2017.05.18. 17:31