Rabszolgatörvény - Látszattárgyalástól félnek

Publikálás dátuma
2017.05.19 07:01
A Vasutasok Szakszervezete 2011 szeptemberében kötetbe rendezte a dolgozók jogait sértő új Munka törvénykönyv elleni kifogásokat
Fotó: /
Szakértői egyeztetések kezdődtek a dolgozóknak hátrányos szabályokról, de még nem látni, hogy a kormány valóban enged-e a szakszervezeti követeléseknek.

Megkezdődtek a héten a szakértői tárgyalások a Munka törvénykönyve (Mt.) átfogó felülvizsgálatáról. A kérdés szerepelt ugyan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) idei menetrendjében, de napirendre tűzésébe valójában akkor egyezett bele a kormány, amikor a szakszervezetek határozott tiltakozása miatt a parlament gazdasági bizottsága kénytelen volt visszavonni a munkaidőkeret 3 évre bővítésének ötletét. A "rabszolgatörvény" lehetővé tette volna, hogy a kötelező túlmunkákat csak 36 hónap elteltével fizesse ki a munkáltató. A sikerhez hozzátartozik, hogy a munka világának új szabályai ellen 2011 őszén még 70 szakszervezet, civil- és társadalmi szervezet vitte utcára a tagjait hangos nemzetközi tiltakozás kíséretében. Hat évvel később az is hírértékű kormányzati gesztus, hogy hajlandók meghallgatni az érdekvédőket.

A Liga Szakszervezetek elnöke korainak tartja kijelenteni, hogy a kormány meghozta volna azt a politikai döntést, az egyre erősödő munkaerőhiány miatt enged a szakszervezeti követeléseknek és hajlandó a munkavállalók javára módosítani a Munka törvénykönyvén. Mészáros Melinda a Népszavának hangsúlyozta, a héten megkezdett szakértői tárgyalások még csak azt jelzik, hogy a munkavállalói oldal kitartó nyomására ismét elővették a kifogásokat.

A törvény megváltoztatására a versenyszféra három szakszervezeti konföderációja 2015-ben már összeállított egy javaslatcsomagot, a mostani egyeztetéseknek is ez az egyik alapja, de az akkori követelések közül az utóbbi két évben már többet sikerült beemelni az Mt. szövegébe. Például a sajtóban megjelent korábbi hírekkel ellentétben a jogszabály már tartalmazza, hogy a munkáltató írásban visszavonhatja a felmondást a várandósság bejelentésétől számított 15 napon belül.

Lényeges kérdésekben azonban nem sikerült előbbre lépni, Mészáros Melinda szerint így ismét tárgyalni kell a köztulajdonban álló cégek dolgozóinak helyzetéről, és a munkaviszony jogellenes megszüntetésével járó szankciók szigorításáról, hiszen azt már a Kúria is kimondta, hogy ma sokszor éri hátrány a dolgozókat. A Liga elnöke lapunk kérdésére hozzátette, hogy a szakszervezeti munka szabályairól most nem tárgyalnak, a sztrájktörvény módosítása a VKF menetrendjében csak az év második felében szerepel.

Mészáros Melinda szerint most érdemes az alapokig visszamenve minden vitatott témát tisztázni. A találkozóról szólva elmondta: a kormány mindössze annyit vállalt, hogy két hét alatt összesíti a felvetett kérdéseket. Így a következő ülésen határozhatják meg a tárgyalási menetrendet és tehetnek javaslatot arra, hogy egy esetleges módosító csomag mikor kerülhet a kormány és a parlament elé.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy nem tudni, mi a célja a tárgyalásoknak, hiszen a téma a parlament őszi ülésszakára sincs betervezve. Kordás László lapunknak hangsúlyozta, hogy a Munka törvénykönyve több pontjáról megállapodás született az utóbbi két évben, de ezek közül a kormány csak néhány technikai jellegű változtatást épített be a jogszabályba, a dolgozók számára kedvező lényeges kérdéseket nem vitte parlament elé. Ilyen például, hogy a közszolgáltató cégeknél (mint a MÁV vagy a Volán társaságok) kötött kollektív szerződésekben a dolgozók számára kedvezőbb feltételekben állapodhassanak meg, mint a versenyszférában.

A MASZSZ vezetője felidézte, hogy a munkáltatók a héten ismét egyértelművé tették: a jogszabály nekik így jó, ahogy van, nem érdekeltek a változtatásban. Márpedig a kormány a törvény 2011-es tervezése óta a vállalatok érdekeit támogatta a dolgozókkal szemben. Ha csak választási fogás a tárgyalás, abban biztosak lehetnek, hogy „limonádé részletekben nem fogunk megállapodni” – jelentette ki Kordás László, hozzátéve, hogy a munkaidő nyilvántartás, a túlmunka szabályozása, vagy a pótlékok kérdése alapvető az egyezséghez. Véleménye szerint a tárgyalásokon ott kellene ülni a közszféra szakszervezeteinek is, hiszen az állami és önkormányzati munkahelyeken sem mindenki közalkalmazott vagy köztisztviselő. Felvállalom, hogy ezt kezdeményezzem – tette hozzá.

Miről tárgyalnának?
A Népszava információi szerint a konföderációk az alábbi kérdésekről biztosan egyeztetni akarnak:
Liga Szakszervezetek
• a munkaviszony jogellenes megszüntetésének szankciói
• az év közben alakult szakszervezetek munkaidő-kedvezménye
• a taglétszám igazolása
• a képviselettel rendelkező szakszervezet fogalmának meghatározása
Munkástanácsok
• elszámolási időszak pontos magyarázata
• 24 hónapon túli elszámolási idő feltételei
MASZSZ
• a munkaidő és pihenőidő komplex felülvizsgálata
• a szabadság órában történő nyilvántartásának eltörlése
• 24 hónapnál rövidebb elszámolási idő
• a műszakpótlékra jogosultak meghatározása
• a szakszervezeti kifogás jogának visszaadása
• a reprezentativitást utólag megszerző szakszervezetek jogosítványai
Mindhárom konföderáció
• a köztulajdonban álló munkáltatók és érdekképviseletek viszonya
• a közvetítés és a kötelező döntőbíráskodás módosítása



2017.05.19 07:01

Itt a bűvös hatos: nézze meg lottószelvényét!

Publikálás dátuma
2019.02.17 16:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 7. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 6 (hat) 15 (tizenöt) 34 (harmindnégy) 35 (harmincöt) 39 (harminckilenc) 44 (negyvennégy) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 469 315; a 4 találatos szelvényekre 9620; a 3 találatos szelvényekre 1990 forintot fizetnek.
Szerző
2019.02.17 16:37

Meghalt Györgyi Kálmán

Publikálás dátuma
2019.02.17 15:42

Fotó: Shutterstock/
A volt legfőbb ügyész életének 80. évében hunyt el.
Életének 80. évében vasárnap meghalt Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész – közölte a Legfőbb Ügyészség kommunikációs és sajtóosztálya az MTI-vel. Györgyi Kálmán 1939-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1964-ben, utána ott kezdett oktatni. 1979 és 1985 között a kar dékánhelyettese, 1989 és 1990 között a dékánja volt. A rendszerváltástól, 1990-től újraválasztását követően, 2000 tavaszáig töltötte be a legfőbb ügyészi posztot. Később az igazságügyi tárcánál az új büntető törvénykönyv előkészítésének miniszteri biztosává, majd miniszteri főtanácsadóvá nevezték ki. Györgyi Kálmán az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) felügyelőbizottsági tagja is volt. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal, emellett magas állami kitüntetésben részesült Németországban és Ausztriában is. Györgyi Kálmánt az ügyészi szervezet saját halottjának tekinti – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Szerző
2019.02.17 15:42