Rabszolgatörvény - Látszattárgyalástól félnek

Publikálás dátuma
2017.05.19. 07:01
A Vasutasok Szakszervezete 2011 szeptemberében kötetbe rendezte a dolgozók jogait sértő új Munka törvénykönyv elleni kifogásokat
Szakértői egyeztetések kezdődtek a dolgozóknak hátrányos szabályokról, de még nem látni, hogy a kormány valóban enged-e a szakszervezeti követeléseknek.

Megkezdődtek a héten a szakértői tárgyalások a Munka törvénykönyve (Mt.) átfogó felülvizsgálatáról. A kérdés szerepelt ugyan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) idei menetrendjében, de napirendre tűzésébe valójában akkor egyezett bele a kormány, amikor a szakszervezetek határozott tiltakozása miatt a parlament gazdasági bizottsága kénytelen volt visszavonni a munkaidőkeret 3 évre bővítésének ötletét. A "rabszolgatörvény" lehetővé tette volna, hogy a kötelező túlmunkákat csak 36 hónap elteltével fizesse ki a munkáltató. A sikerhez hozzátartozik, hogy a munka világának új szabályai ellen 2011 őszén még 70 szakszervezet, civil- és társadalmi szervezet vitte utcára a tagjait hangos nemzetközi tiltakozás kíséretében. Hat évvel később az is hírértékű kormányzati gesztus, hogy hajlandók meghallgatni az érdekvédőket.

A Liga Szakszervezetek elnöke korainak tartja kijelenteni, hogy a kormány meghozta volna azt a politikai döntést, az egyre erősödő munkaerőhiány miatt enged a szakszervezeti követeléseknek és hajlandó a munkavállalók javára módosítani a Munka törvénykönyvén. Mészáros Melinda a Népszavának hangsúlyozta, a héten megkezdett szakértői tárgyalások még csak azt jelzik, hogy a munkavállalói oldal kitartó nyomására ismét elővették a kifogásokat.

A törvény megváltoztatására a versenyszféra három szakszervezeti konföderációja 2015-ben már összeállított egy javaslatcsomagot, a mostani egyeztetéseknek is ez az egyik alapja, de az akkori követelések közül az utóbbi két évben már többet sikerült beemelni az Mt. szövegébe. Például a sajtóban megjelent korábbi hírekkel ellentétben a jogszabály már tartalmazza, hogy a munkáltató írásban visszavonhatja a felmondást a várandósság bejelentésétől számított 15 napon belül.

Lényeges kérdésekben azonban nem sikerült előbbre lépni, Mészáros Melinda szerint így ismét tárgyalni kell a köztulajdonban álló cégek dolgozóinak helyzetéről, és a munkaviszony jogellenes megszüntetésével járó szankciók szigorításáról, hiszen azt már a Kúria is kimondta, hogy ma sokszor éri hátrány a dolgozókat. A Liga elnöke lapunk kérdésére hozzátette, hogy a szakszervezeti munka szabályairól most nem tárgyalnak, a sztrájktörvény módosítása a VKF menetrendjében csak az év második felében szerepel.

Mészáros Melinda szerint most érdemes az alapokig visszamenve minden vitatott témát tisztázni. A találkozóról szólva elmondta: a kormány mindössze annyit vállalt, hogy két hét alatt összesíti a felvetett kérdéseket. Így a következő ülésen határozhatják meg a tárgyalási menetrendet és tehetnek javaslatot arra, hogy egy esetleges módosító csomag mikor kerülhet a kormány és a parlament elé.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy nem tudni, mi a célja a tárgyalásoknak, hiszen a téma a parlament őszi ülésszakára sincs betervezve. Kordás László lapunknak hangsúlyozta, hogy a Munka törvénykönyve több pontjáról megállapodás született az utóbbi két évben, de ezek közül a kormány csak néhány technikai jellegű változtatást épített be a jogszabályba, a dolgozók számára kedvező lényeges kérdéseket nem vitte parlament elé. Ilyen például, hogy a közszolgáltató cégeknél (mint a MÁV vagy a Volán társaságok) kötött kollektív szerződésekben a dolgozók számára kedvezőbb feltételekben állapodhassanak meg, mint a versenyszférában.

A MASZSZ vezetője felidézte, hogy a munkáltatók a héten ismét egyértelművé tették: a jogszabály nekik így jó, ahogy van, nem érdekeltek a változtatásban. Márpedig a kormány a törvény 2011-es tervezése óta a vállalatok érdekeit támogatta a dolgozókkal szemben. Ha csak választási fogás a tárgyalás, abban biztosak lehetnek, hogy „limonádé részletekben nem fogunk megállapodni” – jelentette ki Kordás László, hozzátéve, hogy a munkaidő nyilvántartás, a túlmunka szabályozása, vagy a pótlékok kérdése alapvető az egyezséghez. Véleménye szerint a tárgyalásokon ott kellene ülni a közszféra szakszervezeteinek is, hiszen az állami és önkormányzati munkahelyeken sem mindenki közalkalmazott vagy köztisztviselő. Felvállalom, hogy ezt kezdeményezzem – tette hozzá.

Miről tárgyalnának?
A Népszava információi szerint a konföderációk az alábbi kérdésekről biztosan egyeztetni akarnak:
Liga Szakszervezetek
• a munkaviszony jogellenes megszüntetésének szankciói
• az év közben alakult szakszervezetek munkaidő-kedvezménye
• a taglétszám igazolása
• a képviselettel rendelkező szakszervezet fogalmának meghatározása
Munkástanácsok
• elszámolási időszak pontos magyarázata
• 24 hónapon túli elszámolási idő feltételei
MASZSZ
• a munkaidő és pihenőidő komplex felülvizsgálata
• a szabadság órában történő nyilvántartásának eltörlése
• 24 hónapnál rövidebb elszámolási idő
• a műszakpótlékra jogosultak meghatározása
• a szakszervezeti kifogás jogának visszaadása
• a reprezentativitást utólag megszerző szakszervezetek jogosítványai
Mindhárom konföderáció
• a köztulajdonban álló munkáltatók és érdekképviseletek viszonya
• a közvetítés és a kötelező döntőbíráskodás módosítása



Liget-projekt - Kihátrál a kormány

Publikálás dátuma
2017.05.19. 07:00
Persányi Miklós
Újabb kulturális építmények tűntek el a tervekből, a népszerűtlen projekt a választásokhoz közeledve egyre zsugorodik. A civilek csütörtök délelőtti akciójáról készített képeinket ide kattintva láthatja!

Hat évvel és mintegy hatvanszoros költségnövekedéssel az úgynevezett Liget-projekt kezdetei után egy dolgot elég nagy biztonsággal megállapíthatunk: ha átadnak valamit az avatásnak a kezdetekkor kitűzött időpontjában, 2018 tavaszán, az nem más lesz, mint a felújított Szépművészeti Múzeum. Ami azért roppant érdekes, mert 2011 februárjáig éppen az volt a terv, hogy 3,7 milliárd forintos költséggel megújítják és föld alatti kiállító-, valamint raktárterekkel egészítik ki a múzeumot. A már kishíján megkezdett munkát azonban a kormány akkor lefújta, "arcmentésül" pedig nem sokkal később megkezdődött a ligeti múzeumnegyedről való fantáziálás. Ma a megálmodott költségvetés 200 milliárd forint fölött tart, és lassan nincs olyan kulturális intézmény e honban, amelyet hosszabb-rövidebb időre rá ne terveztek volna a Városliget térképére.

A végtelennek tűnő folyamat 2011 őszén a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum (újra)egyesítésével indult: ekkor vált világossá, hogy a kormánynak tervei vannak az egykori királyi palotával (akkor még államelnöki reprezentációs térnek szánták, ma inkább palotamúzeumról beszélnek), ezért a Galériát el akarják költöztetni onnan. E koncepció köré nőtt aztán a ligeti múzeumnegyed, amelyet olyan kényszerek is alakítottak, mint a Kúria tervezett visszaköltözése a Néprajzi Múzeum által használt Kossuth téri épületébe. 2012 nyarára aztán kialakult az 50-60 milliárdos múzeumnegyed intézménylistája: Új Nemzeti Galéria (plusz egy darabig a Ludwig Múzeum), Néprajzi Múzeum, Fotómúzeum, Építészeti Múzeum, valamint a Magyar Zene Háza. (Ez utóbbiról valójában senki sem tudja, pontosan milyen funkcióval kéne gazdagítania Budapest kulturális életét, de Fudzsimoto Szu nagyon csinos házat tervezett neki a Petőfi Csarnok helyére.)

A következő évben aztán könnyebbé vált a ligeti tervezgetés: az e célra alkotott törvény révén kivették ugyanis a területet az illetékes önkormányzatok kezéből, és állami fennhatóság alá helyezték. 2014 tavaszára szépen ki is gömbölyödött a projekt. Került bele egy gyermekeknek szánt élmény- és tudásközpont (részben a Királydomb alatt), egy 1857-ben tervezett, de soha meg nem valósult díszkapu, egy új létesítmény a Fővárosi Állat- és Növénykert számára, valamint a Közlekedési Múzeum, amely a tervasztalon fölül kupolát, a föld alatt pedig 3000 négyzetméteres kiállítóteret és garázst kapott. A költségbecslés ekkor 150 milliárd forintról szólt.

Ugyanazon év év végén a tervpályázati határidők lejárta azonban nagy meglepetéseket hozott. Olyan nagyot, hogy 2015 októberében a kormány - soha nem cáfolt hírek szerint azért, mert Orbán Viktornak nem tetszettek a kockaépületek - ki is húzta a projektből az Építészeti és a Fotográfiai Múzeumot. (Nem mellesleg ez a két intézmény, ahogy korábban is, mindmáig otthon nélkül vegetál.) Helyükre, a Városliget fasorral szemközti Rondó két oldalára csúszott át a Néprajzi Múzeum, amelynek az ugyancsak csúfnak minősített épülete helyett később terveztek egy az Országházzal vetekedő méretű, igaz, a látványterveken ligetes-fásnak tűnő komplexumot. A Szabolcs utcai kórház területén viszont egy múzeumi háttérintézmény, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási központ (37 ezer négyzetméter, 13,5 milliárd forint) felépítését vették tervbe.

És hogy a liget sarka se maradjon üresen, sokak döbbenetére a tervben 2015 vége felé felbukkant egy színház: a Vágó fivérek szecessziós épületét még a felvonulási tér kialakításakor rombolták le, és egy gyermekszínház befogadására húzták volna fel újra. (Meglehet, a gyermek élményközpontot volt hivatva helyettesíteni, amely időközben nyomtalanul eltűnt a koncepcióból. Nem úgy, mint a Fővárosi Nagycirkusz új épülete, amely ugyan légtornászi könnyedséggel röppent a liget egyik pontjáról a másikra, de még mindig számolnak vele, igaz, határidő nélkül.)

A gyermekszínház a kormányközlemények szerint az elmúlt héten került ki a Liget projekt tervéből. Sokak meglepetésére a napokban a Közlekedési Múzeum is követte, amelyet most "valamely rozsdaövezetben" terveznek megvalósítani. Szó van ugyanakkor arról, hogy a lebontott múzeumi csarnok helyén ennek ellenére megépítik az 1896-ban itt állt kiállítási pavilon mását, pedig Pfaff Ferenc művét már a kortársak sem tartották szerencsés épületnek.

Kevesebb épület, több zöld
Persányi Miklós

Persányi Miklós

- Nagy változásokon megy át a Liget Budapest projekt, fogynak a megépítendő épületek.
- A kert- és tájépítészeti feladatokért felelős biztosként örömmel látom, hogy a tavaly augusztusi kinevezésem óta eltelt időben tovább javultak a tervben szereplő zöldfelületi arányok, amiben az én munkám is benne van. A Liget Park Fórumokon valódi társadalmi egyeztetés folyt, több mint félezer állampolgári és civil javaslat érkezett, ezek 90 százalékát átvesszük, amikor a Városliget, mint park tájépítészeti koncepciója mérnöki vázlattervé alakul - mondta lapunknak Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatait felügyelő miniszteri biztos, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója.
- A közvélemény-kutatások szerint a budapestiek kevesebb épületet szeretnének, erről azonban nem folyhatott érdemi vita.
- A Liget Park Fórumok a parkterületek fejlesztéséről szóltak, nem volt témájuk a korábbi építési tervek megvitatása. A kormány különféle racionalitásokat megfontolva döntött a változtatások mellett, és örülök annak, hogy végül kevesebb lesz az épület, mert így is növekszik a zöldfelület. Hogy egy konkrét példát említsek, a ligetüzemeltetési központ másfél ezer négyzetméternyi helyet foglalt volna el, de végül nem a park területén épül meg, nem függetlenül attól az egyeztetési tevékenységtől, amelyet elvégeztünk.
- Mi lesz az Állatkerttel?
- Ez egy sokágú projekt, a terület bővítése és építésre előkészítése már befejeződött. Az Állatkert ellátó funkciói jórészt átköltöztek a volt Országos Toxikológiai Intézet térségébe, így a régi gazdasági udvar helyén már idén elkészülhet a Mesevár munkanevű, kisgyerekeseknek szóló családi élménypark. A Pannon Park és benne a biodóm kivitelezésére kiírt uniós nyílt közbeszerzési eljárás a rendelkezésre állónál forrásnál magasabb ajánlati árak miatt eredménytelen volt, a tárgyalásos eljárás pedig még tart. A 2014-es költségbecslés óta jelentősen nőttek az építőipari árak, emiatt itt is kormánydöntés szükséges a folytatáshoz. - H. M.

Előzetes bejelentés nélkül kezdtek kerítést építeni a ligetvédők által lefoglalt demonstrációs területen - a Városligeti tótól a George Washington szoborig csütörtök délelőtt. A zöld aktivisták megpróbálták megakadályozni - kora délutánra kiderült: sikertelenül - a mobilkerítés-elemek felállítását. A rendőrség tétlenül figyelte, ahogy a biztonsági őrök több engedetlen ligetvédőt a földre tepertek, megütöttek, volt, akit fojtogattak. Ketten az egyik fához kötötték magukat, egy francia ligetvédőt bilincsben vittek el. Lásd még: Rendőrökkel űzték ki a ligetvédőket a vizes vb építői (fotók!)

Szerző

Liget-projekt - Kihátrál a kormány

Publikálás dátuma
2017.05.19. 07:00
Persányi Miklós
Újabb kulturális építmények tűntek el a tervekből, a népszerűtlen projekt a választásokhoz közeledve egyre zsugorodik. A civilek csütörtök délelőtti akciójáról készített képeinket ide kattintva láthatja!

Hat évvel és mintegy hatvanszoros költségnövekedéssel az úgynevezett Liget-projekt kezdetei után egy dolgot elég nagy biztonsággal megállapíthatunk: ha átadnak valamit az avatásnak a kezdetekkor kitűzött időpontjában, 2018 tavaszán, az nem más lesz, mint a felújított Szépművészeti Múzeum. Ami azért roppant érdekes, mert 2011 februárjáig éppen az volt a terv, hogy 3,7 milliárd forintos költséggel megújítják és föld alatti kiállító-, valamint raktárterekkel egészítik ki a múzeumot. A már kishíján megkezdett munkát azonban a kormány akkor lefújta, "arcmentésül" pedig nem sokkal később megkezdődött a ligeti múzeumnegyedről való fantáziálás. Ma a megálmodott költségvetés 200 milliárd forint fölött tart, és lassan nincs olyan kulturális intézmény e honban, amelyet hosszabb-rövidebb időre rá ne terveztek volna a Városliget térképére.

A végtelennek tűnő folyamat 2011 őszén a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum (újra)egyesítésével indult: ekkor vált világossá, hogy a kormánynak tervei vannak az egykori királyi palotával (akkor még államelnöki reprezentációs térnek szánták, ma inkább palotamúzeumról beszélnek), ezért a Galériát el akarják költöztetni onnan. E koncepció köré nőtt aztán a ligeti múzeumnegyed, amelyet olyan kényszerek is alakítottak, mint a Kúria tervezett visszaköltözése a Néprajzi Múzeum által használt Kossuth téri épületébe. 2012 nyarára aztán kialakult az 50-60 milliárdos múzeumnegyed intézménylistája: Új Nemzeti Galéria (plusz egy darabig a Ludwig Múzeum), Néprajzi Múzeum, Fotómúzeum, Építészeti Múzeum, valamint a Magyar Zene Háza. (Ez utóbbiról valójában senki sem tudja, pontosan milyen funkcióval kéne gazdagítania Budapest kulturális életét, de Fudzsimoto Szu nagyon csinos házat tervezett neki a Petőfi Csarnok helyére.)

A következő évben aztán könnyebbé vált a ligeti tervezgetés: az e célra alkotott törvény révén kivették ugyanis a területet az illetékes önkormányzatok kezéből, és állami fennhatóság alá helyezték. 2014 tavaszára szépen ki is gömbölyödött a projekt. Került bele egy gyermekeknek szánt élmény- és tudásközpont (részben a Királydomb alatt), egy 1857-ben tervezett, de soha meg nem valósult díszkapu, egy új létesítmény a Fővárosi Állat- és Növénykert számára, valamint a Közlekedési Múzeum, amely a tervasztalon fölül kupolát, a föld alatt pedig 3000 négyzetméteres kiállítóteret és garázst kapott. A költségbecslés ekkor 150 milliárd forintról szólt.

Ugyanazon év év végén a tervpályázati határidők lejárta azonban nagy meglepetéseket hozott. Olyan nagyot, hogy 2015 októberében a kormány - soha nem cáfolt hírek szerint azért, mert Orbán Viktornak nem tetszettek a kockaépületek - ki is húzta a projektből az Építészeti és a Fotográfiai Múzeumot. (Nem mellesleg ez a két intézmény, ahogy korábban is, mindmáig otthon nélkül vegetál.) Helyükre, a Városliget fasorral szemközti Rondó két oldalára csúszott át a Néprajzi Múzeum, amelynek az ugyancsak csúfnak minősített épülete helyett később terveztek egy az Országházzal vetekedő méretű, igaz, a látványterveken ligetes-fásnak tűnő komplexumot. A Szabolcs utcai kórház területén viszont egy múzeumi háttérintézmény, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási központ (37 ezer négyzetméter, 13,5 milliárd forint) felépítését vették tervbe.

És hogy a liget sarka se maradjon üresen, sokak döbbenetére a tervben 2015 vége felé felbukkant egy színház: a Vágó fivérek szecessziós épületét még a felvonulási tér kialakításakor rombolták le, és egy gyermekszínház befogadására húzták volna fel újra. (Meglehet, a gyermek élményközpontot volt hivatva helyettesíteni, amely időközben nyomtalanul eltűnt a koncepcióból. Nem úgy, mint a Fővárosi Nagycirkusz új épülete, amely ugyan légtornászi könnyedséggel röppent a liget egyik pontjáról a másikra, de még mindig számolnak vele, igaz, határidő nélkül.)

A gyermekszínház a kormányközlemények szerint az elmúlt héten került ki a Liget projekt tervéből. Sokak meglepetésére a napokban a Közlekedési Múzeum is követte, amelyet most "valamely rozsdaövezetben" terveznek megvalósítani. Szó van ugyanakkor arról, hogy a lebontott múzeumi csarnok helyén ennek ellenére megépítik az 1896-ban itt állt kiállítási pavilon mását, pedig Pfaff Ferenc művét már a kortársak sem tartották szerencsés épületnek.

Kevesebb épület, több zöld
Persányi Miklós

Persányi Miklós

- Nagy változásokon megy át a Liget Budapest projekt, fogynak a megépítendő épületek.
- A kert- és tájépítészeti feladatokért felelős biztosként örömmel látom, hogy a tavaly augusztusi kinevezésem óta eltelt időben tovább javultak a tervben szereplő zöldfelületi arányok, amiben az én munkám is benne van. A Liget Park Fórumokon valódi társadalmi egyeztetés folyt, több mint félezer állampolgári és civil javaslat érkezett, ezek 90 százalékát átvesszük, amikor a Városliget, mint park tájépítészeti koncepciója mérnöki vázlattervé alakul - mondta lapunknak Persányi Miklós, a Liget Budapest projekt kert- és tájépítészeti feladatait felügyelő miniszteri biztos, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója.
- A közvélemény-kutatások szerint a budapestiek kevesebb épületet szeretnének, erről azonban nem folyhatott érdemi vita.
- A Liget Park Fórumok a parkterületek fejlesztéséről szóltak, nem volt témájuk a korábbi építési tervek megvitatása. A kormány különféle racionalitásokat megfontolva döntött a változtatások mellett, és örülök annak, hogy végül kevesebb lesz az épület, mert így is növekszik a zöldfelület. Hogy egy konkrét példát említsek, a ligetüzemeltetési központ másfél ezer négyzetméternyi helyet foglalt volna el, de végül nem a park területén épül meg, nem függetlenül attól az egyeztetési tevékenységtől, amelyet elvégeztünk.
- Mi lesz az Állatkerttel?
- Ez egy sokágú projekt, a terület bővítése és építésre előkészítése már befejeződött. Az Állatkert ellátó funkciói jórészt átköltöztek a volt Országos Toxikológiai Intézet térségébe, így a régi gazdasági udvar helyén már idén elkészülhet a Mesevár munkanevű, kisgyerekeseknek szóló családi élménypark. A Pannon Park és benne a biodóm kivitelezésére kiírt uniós nyílt közbeszerzési eljárás a rendelkezésre állónál forrásnál magasabb ajánlati árak miatt eredménytelen volt, a tárgyalásos eljárás pedig még tart. A 2014-es költségbecslés óta jelentősen nőttek az építőipari árak, emiatt itt is kormánydöntés szükséges a folytatáshoz. - H. M.

Előzetes bejelentés nélkül kezdtek kerítést építeni a ligetvédők által lefoglalt demonstrációs területen - a Városligeti tótól a George Washington szoborig csütörtök délelőtt. A zöld aktivisták megpróbálták megakadályozni - kora délutánra kiderült: sikertelenül - a mobilkerítés-elemek felállítását. A rendőrség tétlenül figyelte, ahogy a biztonsági őrök több engedetlen ligetvédőt a földre tepertek, megütöttek, volt, akit fojtogattak. Ketten az egyik fához kötötték magukat, egy francia ligetvédőt bilincsben vittek el. Lásd még: Rendőrökkel űzték ki a ligetvédőket a vizes vb építői (fotók!)

Szerző