Előfizetés

Fontosabb a Fidesznek az óriásplakát, mint a tévé

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.05.19. 07:05

"Ha egy házban nincs is áram, az emberek attól még látják a falu végi óriásplakátot, és akkor is megkapja az Orbán Viktor arcképével ellátott nemzeti konzultációs levelet” - érzékeltette Sik Endre, a Tárki vezető kutatója a Republikon Intézet sajtó- és a médiahelyzetéről szóló konferenciáján, hogy a Fidesz tömegpropagandája ma már olyan helyekre is könnyedén eljut, ahová a hagyományos média üzenetei egyáltalán nem találnak utat.

A kutató szerint a Fidesz sokat emlegetett pártmédiumai már csak részei a 2014 óta kifejlesztett kormánypárti propagandagépezetnek. A pártmédiában megfogalmazott, végtelenségig leegyszerűsítő, mindig valakit vádoló és agyonsulykolt üzenetei a médián túli eszközök, az óriásplakátok, a kampányok és a „nemzeti konzultációs” levelek tömeges és intézményesült alkalmazásával válik totálissá. „A médián keresztüli manipulációnak megvan az a gyenge pontja, hogy vagy elolvassák vagy nem az adott cikket” - mondta a kutató, aki szerint ”az óriásplakátot ellenben akkor is látják, ha nem akarják.” Deák Dániel, a Nézőpont Intézet képviseletében a konferencián erre úgy reagált: ha túl egysíkú a manipuláció akkor onnan előbb-utóbb elpártolnak a nézők.

Sik Endre viszont lapunk kérdésére úgy vélte: nem hiszi, hogy az állandó ismételgetéssel idővel erejét veszítenék a tudatosan lebutított üzenetek. Szerinte a hallgatók-nézők keresik ugyan az újdonságot, ám valójában a megerősítést várják el. Sik úgy véli: „hosszú távon együtt kell tudnunk élni ezzel a fajta tömegkommunikációval”.

A hagyományos médiafajtákon belül is alaposan átrendeződőben vannak az erőviszonyok: a Nézőpont kutatása szerint a televíziók szerepe folyamatosan csökken. „Most már ott tartunk, hogy korábban a lakosság 80 százalék nézte, ez mára lecsökkent 50 százalékra, míg mára a lakosság fele az internetet tekinti elsődleges hírforrásnak" - ismertette Deák.

Lázárt letiltották Spéderről
"Tiltás alatt állok, csak magányügyben, de abban is csak korlátozottan beszélhetek Spéder Zoltánnal, az Index korábbi tulajdonosával" - válaszolta egy kérdésre tegnapi kormányinfóján Lázár János. A kancelláriaminiszter azt nem árulta el, hogy ki tiltotta el a kegyvesztett üzletembertől.


Elbaltázott volt a Momentum rajtaütése

„Politikai párt ne válaszoljon jogsértésre jogsértéssel, még akkor sem, ha erkölcsileg ezt igazolhatónak tartja” - írta a TASZ, miután személyesen ment be az Origo.hu szerkesztőségébe Fekete-Győr András a Momentum elnöke, hogy kérdőre vonja a kormányportál egyik, Momentumról lejárató cikket jegyzett szerzőjét. Az esetről a párt videofelvételt is készített, amit közzétett a Facebook-on. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy látja: az Origo székhelye magánterület, ahová momentumosoknak nem volt engedélye, hogy belépjenek és az újságíró - bár közszereplő - nem minden esetben filmezhető. A TASZ figyelmeztetett: ha a Momentum meg akarja ismertetni a választópolgárokkal a propagandának vélt sajtó működését, ahhoz jogszerű eszközöket válasszon.

Több tízezer diák jövőjével játszadozik a kormány

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.05.19. 07:03
Az érettségizők olyan feladatot is kaptak, amivel még csak nem is találkozhattak FOTÓ: MTI/SZIGETVÁRY ZSOLT
Először tettek ágazati szakmai érettségit a diákok: a minisztérium szerint minden rendben ment, az érintettek mást tapasztaltak.

– Tragédia, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium csinált. Korábban el nem lehetett képzelni, hogy egy új érettségi tárgyat néhány hónappal a vizsga előtt hirdessenek ki – mondta lapunknak a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának vezetője, Szenes György a szakmai érettségikkel kapcsolatban, amelyekkel idén kellett először szembenéznie a szakgimnáziumokban, szakközépiskolákban tanuló mintegy 30 ezer diáknak. A szakértő szerint hivatalosan legalább két évvel korábban meg kellett volna tudniuk a diákoknak, mit takar a kötelező szakmai vizsga, ennek ellenére a pontos követelmények csak tavaly december végén jelentek meg. Ezt az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos is aggályosnak találta, a kormány mégsem változtatott a szabályokon.

A május 17-i vizsga után számos visszajelzés érkezett tanároktól, diákoktól. Voltak, aki arra panaszkodtak, több feladattípussal a tanévek során egyszer sem találkoztak. Akadtak olyan feladatok is, amelyekről korábban azt mondták, nem szerepelnek majd a vizsgalapon. Olykor a tanárok sem tudták, pontosan mit kell csinálni. A felkészülésben gondot jelentett, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő tankönyvek. Ennél is nagyobb gondot okozott országszerte a szaktanárok hiánya. Több iskolából érkezett jelzés, hogy a tanév során számos szakóra elmaradt, és nem volt ki helyettesítsen. A bizonytalanság miatt sokan inkább "rendes" gimnáziumi érettségit tettek.

– Az eredmények megismerésekor majd többet látunk, ha olyan mértékű lesz a bukási arány, lesz miért aggódnunk – erről már Tóth József beszélt a Népszavának. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint ha a gyengébb teljesítmények befolyásolják a diákok továbbtanulási lehetőségeit, az valóban méltatlan helyzetet teremt. Hangsúlyozta: ő úgy tapasztalta, a nehézségek ellenére a tanárok az utolsó pillanatban is "rátettek egy lapáttal", hogy a diákok a kellő ismeretek birtokában vizsgázhassanak, ezért tömeges bukásokra nem számít.

Mindezek ellenére a gazdasági tárca elégedett, az illetékesek szerint a vizsgák zavartalanul lezajlottak. Mint írták, ezért mindent meg is tettek: az új szakmai érettségi vizsgatárgyakhoz emelt- és középszintű írásbeli mintafeladatokat és szóbeli mintatételeket tettek közzé, szülői értekezleteket tartottak, különórákat szerveztek, felkészítették a vizsgáztató tanárokat. A gyakorlat azonban mást mutat: sok esetben a diákok mellett a tanárok is bizonytalanok voltak, mintafeladatokból sem volt elég.

A Tanítanék Mozgalom emlékeztetett: Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár még márciusban azt is megígérte, konferenciát szerveznek majd a szakképzési centrumok vezetőinek annak érdekében, hogy "az újítás miatt nem érje a diákokat jogsértés". A konferenciát nem tartották meg. Mindemellett a nyelvi érettségivel sincs minden rendben, azon a döntéshozók ugyancsak előkészítetlenül változtattak, a Tanítanékhoz múlt hét óta több jelzés is érkezett nyelvtanároktól a megoldókulcsok abszurd következetlenségeiről. A szervezet várja a további visszajelzéseket, hogy ne történhessen olyan méltánytalanság, jogsértés, ami kényszerpályára állítaná a most érettségizők életét.

Rabszolgatörvény - Látszattárgyalástól félnek

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.05.19. 07:01
A Vasutasok Szakszervezete 2011 szeptemberében kötetbe rendezte a dolgozók jogait sértő új Munka törvénykönyv elleni kifogásokat
Szakértői egyeztetések kezdődtek a dolgozóknak hátrányos szabályokról, de még nem látni, hogy a kormány valóban enged-e a szakszervezeti követeléseknek.

Megkezdődtek a héten a szakértői tárgyalások a Munka törvénykönyve (Mt.) átfogó felülvizsgálatáról. A kérdés szerepelt ugyan a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) idei menetrendjében, de napirendre tűzésébe valójában akkor egyezett bele a kormány, amikor a szakszervezetek határozott tiltakozása miatt a parlament gazdasági bizottsága kénytelen volt visszavonni a munkaidőkeret 3 évre bővítésének ötletét. A "rabszolgatörvény" lehetővé tette volna, hogy a kötelező túlmunkákat csak 36 hónap elteltével fizesse ki a munkáltató. A sikerhez hozzátartozik, hogy a munka világának új szabályai ellen 2011 őszén még 70 szakszervezet, civil- és társadalmi szervezet vitte utcára a tagjait hangos nemzetközi tiltakozás kíséretében. Hat évvel később az is hírértékű kormányzati gesztus, hogy hajlandók meghallgatni az érdekvédőket.

A Liga Szakszervezetek elnöke korainak tartja kijelenteni, hogy a kormány meghozta volna azt a politikai döntést, az egyre erősödő munkaerőhiány miatt enged a szakszervezeti követeléseknek és hajlandó a munkavállalók javára módosítani a Munka törvénykönyvén. Mészáros Melinda a Népszavának hangsúlyozta, a héten megkezdett szakértői tárgyalások még csak azt jelzik, hogy a munkavállalói oldal kitartó nyomására ismét elővették a kifogásokat.

A törvény megváltoztatására a versenyszféra három szakszervezeti konföderációja 2015-ben már összeállított egy javaslatcsomagot, a mostani egyeztetéseknek is ez az egyik alapja, de az akkori követelések közül az utóbbi két évben már többet sikerült beemelni az Mt. szövegébe. Például a sajtóban megjelent korábbi hírekkel ellentétben a jogszabály már tartalmazza, hogy a munkáltató írásban visszavonhatja a felmondást a várandósság bejelentésétől számított 15 napon belül.

Lényeges kérdésekben azonban nem sikerült előbbre lépni, Mészáros Melinda szerint így ismét tárgyalni kell a köztulajdonban álló cégek dolgozóinak helyzetéről, és a munkaviszony jogellenes megszüntetésével járó szankciók szigorításáról, hiszen azt már a Kúria is kimondta, hogy ma sokszor éri hátrány a dolgozókat. A Liga elnöke lapunk kérdésére hozzátette, hogy a szakszervezeti munka szabályairól most nem tárgyalnak, a sztrájktörvény módosítása a VKF menetrendjében csak az év második felében szerepel.

Mészáros Melinda szerint most érdemes az alapokig visszamenve minden vitatott témát tisztázni. A találkozóról szólva elmondta: a kormány mindössze annyit vállalt, hogy két hét alatt összesíti a felvetett kérdéseket. Így a következő ülésen határozhatják meg a tárgyalási menetrendet és tehetnek javaslatot arra, hogy egy esetleges módosító csomag mikor kerülhet a kormány és a parlament elé.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy nem tudni, mi a célja a tárgyalásoknak, hiszen a téma a parlament őszi ülésszakára sincs betervezve. Kordás László lapunknak hangsúlyozta, hogy a Munka törvénykönyve több pontjáról megállapodás született az utóbbi két évben, de ezek közül a kormány csak néhány technikai jellegű változtatást épített be a jogszabályba, a dolgozók számára kedvező lényeges kérdéseket nem vitte parlament elé. Ilyen például, hogy a közszolgáltató cégeknél (mint a MÁV vagy a Volán társaságok) kötött kollektív szerződésekben a dolgozók számára kedvezőbb feltételekben állapodhassanak meg, mint a versenyszférában.

A MASZSZ vezetője felidézte, hogy a munkáltatók a héten ismét egyértelművé tették: a jogszabály nekik így jó, ahogy van, nem érdekeltek a változtatásban. Márpedig a kormány a törvény 2011-es tervezése óta a vállalatok érdekeit támogatta a dolgozókkal szemben. Ha csak választási fogás a tárgyalás, abban biztosak lehetnek, hogy „limonádé részletekben nem fogunk megállapodni” – jelentette ki Kordás László, hozzátéve, hogy a munkaidő nyilvántartás, a túlmunka szabályozása, vagy a pótlékok kérdése alapvető az egyezséghez. Véleménye szerint a tárgyalásokon ott kellene ülni a közszféra szakszervezeteinek is, hiszen az állami és önkormányzati munkahelyeken sem mindenki közalkalmazott vagy köztisztviselő. Felvállalom, hogy ezt kezdeményezzem – tette hozzá.

Miről tárgyalnának?
A Népszava információi szerint a konföderációk az alábbi kérdésekről biztosan egyeztetni akarnak:
Liga Szakszervezetek
• a munkaviszony jogellenes megszüntetésének szankciói
• az év közben alakult szakszervezetek munkaidő-kedvezménye
• a taglétszám igazolása
• a képviselettel rendelkező szakszervezet fogalmának meghatározása
Munkástanácsok
• elszámolási időszak pontos magyarázata
• 24 hónapon túli elszámolási idő feltételei
MASZSZ
• a munkaidő és pihenőidő komplex felülvizsgálata
• a szabadság órában történő nyilvántartásának eltörlése
• 24 hónapnál rövidebb elszámolási idő
• a műszakpótlékra jogosultak meghatározása
• a szakszervezeti kifogás jogának visszaadása
• a reprezentativitást utólag megszerző szakszervezetek jogosítványai
Mindhárom konföderáció
• a köztulajdonban álló munkáltatók és érdekképviseletek viszonya
• a közvetítés és a kötelező döntőbíráskodás módosítása