Teli tányér a nyári szünetre

Publikálás dátuma
2017.05.20. 07:06

A rászorulók kétharmada a tanév végétől 55 napig nem fér bele az állami közétkeztetésbe, nekik próbálnak segíteni a civilek, köztük a Gyermekétkeztetési Alapítvány.

Ugyan a kormány dobálózik a számokkal, hogy minden évben többet költ szünidei gyermekétkeztetésre, csak azt felejtik el minden alkalommal hozzátenni, hogy a szaporodó milliárdok egy része soha nem jut el az éhes gyermekekhez. Fel nem használt feleslegként bármire szétoszthatják ugyanis a megmaradt összeget és bátran hivatkozhatnak arra, hogy minden kérést teljesítettek, nem tehetnek róla, hogy a ténylegesen rászoruló több mint 450 ezer gyerek szülei nem igényelték a napi egyszeri meleg ételt a gyereküknek. Idén 6,6 milliárd, a jövő évi költségvetésben már 7 milliárd forint szerepel ezen a soron, de azt nem lehet tudni, hogy az ebédosztás megszervezését kötelező feladatként végző önkormányzatok összesen mennyit tesznek hozzá a helyi gyerekek adagjaihoz. Mert az állam persze nem fizeti a teljes összeget, a településeknek pedig attól függően kell a zsebükbe nyúlni, hogy mekkora helyi adóbevétellel rendelkeznek. Őszintébb pillanatokban egy-egy államtitkár is bevallja, hogy a majdnem félmillió rászoruló gyereknek csak 30 százaléka jut ingyenes vagy kedvezményes étkezéshez, a tavalyi nyári szünetben 140 ezren kaptak ellátást.

Az adatok azt igazolják, hogy nagy szükség van olyan civil akciókra, mint a Gyermekétkeztetési Alapítvány napokban meghirdetett Telitányér programja, amely kifejezetten az ország legszegényebb falvaiban élő családokon akar segíteni a szünet heteiben. Mindenki megvehet egy tányérnyi élelmiszercsomagot 500 forintos adomány befizetésével, amiből minden bizonnyal nemcsak az éhes gyermeknek, hanem testvéreinek, s szüleinek is jut pár falat hasznos élelmiszer. Az alapítványt vezető Kromek Henriett megrázó tapasztalatokról számolt be az ország legkisebb bevételből élő falva, Csenyéte családjainak életéről. Elmondása szerint a falu egyetlen házában sem találtak egy kenyérvéget sem.

Az nem elég, hogy egyen valamit a gyerek, minőségi ételt kell adni neki, különben nemcsak fizikailag marad le jól táplált kortársaitól, hanem szellemileg is - mutatott rá a legnagyobb veszélyre az alapítvány tájékoztatóján Herczog Mária. Ha nem kap elég „üzemanyagot a fejlődő szervezet”, akkor az iskolások fáradtak, nem tudnak figyelni az órákon és végzetesen lemaradnak a tanulásban - sorolta a tüneteket a szociológus.

A gyermekek állapotának felmérése az állam kötelessége lenne, de a szakember szerint épp a leghátrányosabb térségekben nagyon kevés a védőnő, s ha valaki mégis elvégzi a vizsgálatot, az ellátásra szoruló gyerekeket hiába küldi tovább szakemberhez, a család a buszjegyet sem tudja megvenni, hogy eljussanak a legközelebbi szakrendelőbe. Nem mennek el például látásvizsgálatra, pedig az iskolai teljesítmény sokszor egy szemüveggel is javítható lenne - ezért szervezte meg az alapítvány a Magyar Látszerész Szövetséggel együttműködve ingyenes szemüveg akcióját. A szakmai szervezetet vezető Tóbiás Richárd a tájékoztatón beszámolt róla, hogy eddig 200 gyermek látásán segítettek 6 millió forintos értékben, ám ahhoz, hogy bővíthessék a kört, gyermekszemészeket keresnek, akik a legszegényebb falvakban helyben vizsgálnák meg a kicsiket.

Keverik az emberek a médiagazdákat

Publikálás dátuma
2017.05.20. 07:05

Zavar van a fejekben arról, melyik médium hova húz – ezt mutatja legalábbis a Publicus Intézet kutatása, ami a Vasárnapi Hírek megrendelésére készült. Egyértelműen csak a köztévét, továbbá a Mészáros Lőrinc érdekeltségei közé tartozó Echo Tv-t azonosítják kormányzati képernyőként. Még Andy Vajna tévéje esetében sem egyértelmű a „népítélet”; ugyan az emberek 42 százaléka gondolja azt, hogy a TV2 kvázi a Fidesz pártcsatornája, ám így is 26 százaléknyian független televíziónak látják. És ami ennél fontosabb, 30 százaléknyian nem akarják/nem tudják meghatározni, vajon melyik oldal véleményét közvetíti a TV2-t. Ez pedig azt jelzi: működik az a technika, hogy bulvárhírek közé rejtik a közéleti anyagokat (lásd: például a Blikk megítélése).

A „színes híradásokhoz” hasonló hatékonysággal egyedül a „helyi kötődés, közösségi” hírek ellensúlyozzák a politikai anyagokat. Nem véletlen, hogy ennyire kedvező a megyei lapok megítélése, noha azok zömét szintén Mészáros Lőrinc tulajdonolja, akinek Echo Tv-jét egyértelműen párttelevízióként azonosítják az emberek. Hogy honnan szerzi információit az átlagpolgár, mennyire hatékony a hatalom médiastratégiája, mennyire tartják hitelesnek az információkat a hírfogyasztók, arról a ma megjelent Vasárnapi hírekben olvashat.

Szerző

Mégis ki ül fordítva a lovon?

Publikálás dátuma
2017.05.20. 07:03
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Egy elhibázott politika lenyomatának nevezte az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szembeni szerdai határozatát Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban. 

A kormányfő azt mondta, a Magyarországot érő támadások mögött a migráció áll – "az összes többi lényegtelen" –, létezik ugyanis egy olyan, párthatárokat is átlépő európai érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala a kontinensre. Ennek a gondolatnak az "atyamestere", részben finanszírozója, szervezője Soros György – tette hozzá.

Az EP úgy döntött, egy "Soros-jelentést" készít Magyarországról, ilyenre már volt példa, a Tavares-jelentés, amely "szégyenteljes kudarcot vallott" – mondta Orbán, aki szerint "lehangoló az ottani attitűd", ahogyan a problémákat kezelik.

Megkérdezték Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető szavairól, miszerint a labda a magyar miniszterelnök térfelén pattog, ha megfelelően reagál, csapatjátékos, ha nem, annak következményei lesznek. A kormányfő ezt úgy kommentálta: Kínában ilyet sosem mondanak, ez jól mutatja, hogy eltorzult az európai politika. Lehangolónak nevezte, hogy szerinte a nemzetállamok nem kapják meg a tiszteletet az európai intézményekben, szerinte: "fordítva ülnek a lovon", mert "ők függenek tőlünk, és nem mi tőlünk".

A brüsszeli támadások nem térítik el a kormányt a céljaitól, Magyarország ezután is a saját útját fogja járni – jelentette ki Orbán, egyúttal közölve: az energiaárak és az adók megállapításának jogát sem adja át a kabinet Brüsszelnek (erre nem is kérte senki - a szerk.). Végül azt mondta: Magyarország – például a CEU ügyében – részt vesz a vitarendezési eljárásban, és "elmegyünk a falig", ha kell, a bírósági eljárás végéig. Arra a felvetésre, hogy mi következik, ha az uniós bíróság szerint törvényt kell módosítania Magyarországnak, a kormányfő úgy reagált: ebben az esetben azt végre kell hajtani, de hogy "a végrehajtás pontosan mit takar (...), az majd egy következő küzdelem lesz".

Valójában tény, hogy Orbán Viktort nem először figyelmeztette az EP, más uniós intézményekkel pedig kifejezetten csak jogi viták vannak, melyek közül pusztán egy a menekültkérdésben kialakult. A mostani EP-határozatnak azonban nagy súlya van. "A 2013 júliusi Tavares-jelentésnél az orbáni kommunikáció még el tudta adni, hogy Brüsszelben uniós terepre kitolt magyar csata zajlik, és a magyar ballibek a nemzet torkának estek" – magyarázta mindezt egy sajtóbeszélgetésen Ujhelyi István pénteken. Az MSZP alelnöke, EP-képviselője megismételte: most a Tavares-jelentésnél sokkal durvább határozat született, ami konkrét orbáni bűnlajstromot sorol, konkrét törvények visszavonására szólít fel. Áttörést jelent, hogy a határozatot 67 néppárti is megszavazta, 40 másik tartózkodott, közel 20 képviselő – köztük 12 fideszes – pedig kiment a teremből. Az Unióban a néppárti frakció az EP legfegyelmezettebb képviselőcsoportja, így a történtek Ujhelyi szerint most egyértelműsíthették Orbán számra: betelt a pohár, kifelé áll a rúdja az uniós pártcsaládból.

Európa-párti tüntetések hétvégéje
Budapesten és több vidéki városban – Gyöngyösön, Veszprémben, Békéscsabán, Debrecenben, Nagykátán, Kaposváron, Sopronban, Pécsen és Hódmezővásárhelyen – is tüntetnek vasárnap a lex CEU és a civiltörvény ellen. A szervezők szeretnék elérni, hogy a kormány még a 7. cikk alkalmazása előtt vonja vissza a „zsarnoki törvényeket”. A Nem adjuk a jövőnk, itt maradunk! nevű demonstrációsorozat budapesti rendezvénye a Műegyetem rakparton indul el, ahonnan a Kossuth térre vonulnak át a résztvevők. Szombaton Felcsúton is demonstrálnak, itt lesz a korrupcióellenes népszavazás kampányának első állomása. A kezdeményezést Vágó Gábor volt LMP-s képviselő nyújtotta be, célja az, hogy kitolják a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét.

Szerző