Hírhamisítóból csatornaigazgató

Papp Dániel lett a Petőfi TV csatornaigazgatója - figyelt fel rá a hvg.hu, mely azonban azt is hozzátette: nem teljesen világos, hogy Papp, akit 2014 novembere óta jogerősen nevezhetünk hírhamisítónak, s, aki ennek ellenére egyre feljebb lépdelt az MTVA ranglétráján - legutóbb a teljes hírszolgáltatást bízta rá az állami média, korábban a tartalomszolgáltatásért volt felelős - mióta a Petőfi TV csatornaigazgatója, mert közleményt ezzel kapcsolatban nem adott ki az MTVA sajtóosztálya.

Szerző

Úton az elitképzés felé

Publikálás dátuma
2017.05.23. 07:09
A tervezett átalakítások miatt egyre kevesebb diák juthatna gimnáziumba, és később egyetemre. FOTÓ: MTI /BALÁZS ATTILA
A központi középiskolai felvételi erősítheti a szegregációt, s főként a vidéki iskolákban ronthatja tovább a diákok helyzetét.

Hetvenháromezer diák érettségizik az idén, nagyjából négytizedük gimnáziumban, ám utóbbiak száma néhány éven belül drasztikusan csökkenhet. A kormány tervei szerint ugyanis 2019-től kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, s központilag szabályoznák, hány tanuló vehető fel gimnáziumba és szakgimnáziumba. Szakemberek állítják, ez az ötlet tovább növelné az esélyegyenlőtlenséget az oktatásban, a gyerekeknek pedig tulajdonképpen 14 évesen eldőlne a sorsuk.

"A falusi, kisvárosi iskolákból induló diákok óriási hátrányba kerülnek, ha központi felvételi lesz a középiskolákba" – mondta egy somogyi iskola igazgatója. "A nagyobb városok, s főleg a budapesti elitiskolák szintjét ezek a gyerekek tizenhárom-tizennégy évesen még nem érik el, de a gimnáziumban fel tudtak zárkózni. Most ezt az esélyt elveszik tőlük. Pedig a gazdaságilag leszakadó térségekben, mint például a Dél-Dunántúl, épp az oktatás az egyik lehetőség, amely csökkentheti az esélyegyenlőtlenséget. A csökkentett férőhelyekre egy somogyi vagy baranyai falu iskolájából érkező nem tud majd odaférni, mert nem tud versenyezni azokkal, akik eleve jó iskolából érkeznek, vagy külön jártak felkészítésre, azaz a szüleik jó anyagi helyzetben vannak."

Egy pécsi középiskolai tanár szerint annak tükrében még rémisztőbb az elképzelés, hogy miközben csökkenteni akarják a gimnáziumi férőhelyek számát, már lebutították a szakgimnáziumokat, ahol – főleg a természettudományi tantárgyakból – nem kapnak olyan szintű képzést a gyerekek, hogy esélyük legyen továbblépni a felsőoktatásba. Vagyis, ha 2019-től életbe lép a középiskolai felvételi, úgy négy év múlva jelentősen kevesebb diák jelentkezhet majd egyetemre, főiskolára.

"Az újabb központosítás azt jelentené, Budapesten döntenék el, hogy hány gyereket vehetne fel egy vidéki gimnázium" – magyarázta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) dél-dunántúli ügyvivője. "S hiába lenne elvileg férőhelye egy intézménynek, ha a fővárosban úgy döntenek, kevesebb diák kezdheti meg a tanulmányait, nem tehetnek majd semmit. Pedig a központból nem lehet látni a helyi igényeket, ám ez nem érdekli a döntéshozókat, akik ezek szerint darabáruként tekintenek a tanulókra." A szakemberek szerint döbbenetes következményekkel járhat a társadalomra nézve, ha jelen formájában megvalósul a tervezet.

– És miért ne valósulna meg, mint a többi hasonló téveszme? – kérdezett vissza Csepeli György szociálpszichológus. – Akkor viszont a magyar társadalom véglegesen elkasztosodik. Kevés felsőfokon képzett értelmiségi, köztisztviselő, és nagyszámú középfokon képzett szakmunkás, s még több, semmiféle képzettséggel nem rendelkező tömeg él majd egymás mellett, mit sem sejtve a másikról. Éppen úgy, mint a Horthy-korszakban. A XXI. században csak az a társadalom lehet életképes, mely minden megszületett gyermeket értékként kezel, megadva neki az érvényesülés lehetőségét. A magyar már most sem ilyen, de az egyik nemzedékről a másikra átvitt egyenlőtlenségek a jövőben még ijesztőbbek lesznek. Mindez kiegészül a kaszt társadalom perspektívája által megrémisztett fiatalok elvándorlásával. Megvalósul Csurka István Lakitelken megfogalmazott látomása, hogy "pincérnemzet" leszünk.

Hasonlóképpen borúlátó Nagy Erzsébet is, aki úgy vélte, a tervezet alapján a legtöbb gyereknek 14 évesen eldőlne a sorsa.

– A gimnáziumi férőhelyek csökkentésével megvalósulna az elitképzés – jelentette ki a PDSZ dél-dunántúli ügyvivője. – Megint előtérbe kerülne a protekció, az anyagi, gazdasági helyzet. Akinek megfelelő kapcsolatai lesznek, fel tudja vetetni a gyerekét gimnáziumba, így működött ez a szocializmusban is. Vagy ha elég tehetős a szülő, tandíjas alapítványi iskolába mehet a gyereke. A többieknek marad a sehová sem vezető szakképzés. Pedig már nem olyan időket élünk, hogy egyetlen szakmával biztonságosan végig lehessen dolgozni egy életet, szükség van az alapképzettségre, amit a szakképzőkben nem kapnak meg a tanulók, mert drasztikusan lecsökkentették a közismereti tárgyak óraszámát. Nem véletlen, hogy a szülők, ha tehetik, nem szakképzőbe íratják a gyerekeiket. Az a baj – tette hozzá Nagy Erzsébet –, hogy az tervezet kiötlői fel sem fogják, emberek jövőjéről hoznak döntéseket a beleegyezésük nélkül. Tizenévesek ezreit kényszeríthetik általuk nem kívánt helyzetbe, melyből aztán soha többé nem tudnak kiszabadulni.

Kasztosodás

A központi középiskolai felvételi tervéről Palkovics László oktatásért felelős államtitkár beszélt április elején egy konferencián, ám a gimnáziumi férőhelyek csökkentése nem új ötlet: 2014 év végén Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért felelős államtitkára egy fórumon kijelentette, távlati cél a szakközép- és szakiskolai képzésben részt vevők arányának növelése és a gimnáziumi létszám korlátozása. Sőt, Orbán Viktor kormányfő is úgy nyilatkozott egy rádióinterjúban, tévedés, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, szerinte a gimnázium-érettségi-felsőoktatás irányvonal felett eljárt az idő, s sokkal inkább a szakképzést kell erősíteni, mely biztos munkahelyet és megélhetést ad.

Ezzel szemben minden hazai és uniós statisztika azt mutatja, Magyarországon nagy a különbség a maturáltak, illetve az érettségivel nem rendelkezők fizetése között. Egy 2015-ben napvilágot látott, MTA-kutatók által készített anyag is azt rója fel: a kormányzati kommunikáció a jó szakmunkásokat állítja szembe a közepes gimnazistákkal, s relativizálja az érettségi értékét, pedig a megfelelő szakképzést csak jó alapkészségek mellett lehetséges. Ez ma idehaza nincs meg, ezt támasztják alá a PISA-felmérések is. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szakiskolai rendszer átalakításával éppen a leginkább hátrányos helyzetű gyerekek elől veszik el a lehetőséget, hogy szakmát tanuljanak, érettségit szerezzenek, és esélyük sem lesz a munkaerő-piacon.

Ennek ellenére a döntéshozókban az is felmerült korábban, egy hetedik osztály végén megírt kompetenciateszt – pályaorientációs tanácsadással egybekötött képesség- és tudásmérés – alapján dőlhet el a jövőben, hogy az általános iskolás melyik középiskola-típusban – szakiskolában, szakgimnáziumban vagy gimnáziumban – tanulhatnának tovább. A szakma akkor is felháborodott, a szakemberek úgy érveltek, egyetlen mérésből súlyos, életre szóló következtetéseket akarnak levonni.

Menekülnek a kilakoltatás elől a kétségbeesett adósok

Publikálás dátuma
2017.05.23. 07:08
A kép illusztráció. FOTÓ: Tóth Gergő

Gábor kamionsofőr volt, egy francia autópályán kapott agyvérzést. Három hét után tudták hazahozni, egy év elteltével lett érthető a beszéde, de dolgozni képtelen. Már eladták az autót, a tévét, mindenüket, hogy a lakáshitelnek legalább egy részét törlesszék, de épp ezek a kis befizetések akadályozták meg eddig, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. segíthessen rajtuk. Mára minden tartalék elfogyott, úgyhogy csak hetek kérdése, mikor mondja ki a bank, hogy nincs tovább. Megváltásként várják a segítséget, hogy a banki részletnél olcsóbban visszabérelhessék otthonukat.

Az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára egy kérdésre válaszolva a napokban sorolta az adatokat, hogy a 2012-ben indított adósmentő program keretében 2017. április végéig 40 ezer 500 ingatlan felajánlását fogadta be a NET Zrt., és majdnem 30 ezer lakást fizettek ki a volt tulajdonosoknak. Völner Pált kiegészítve az enpenzem.hu portál ismertette, hogy ingatlanvásárlásra eddig 115 milliárd forintot költött az Eszközkezelő, pedig jóval a piaci érték alatt számolnak, az átlagos vételár 3,8 millió forint. A lakásukat visszabérlő volt adósok 93 százaléka az ingatlan nagyságától függő - átlagosan 10-12 ezer forintos bérleti díjat - rendben tudja fizetni.

Az adósok hat éven belül az Eszközkezelő által kifizetett vételár jegybanki alapkamattal növelt összegéért visszavásárolhatják saját lakásukat, de ezzel az elmúlt öt és fél év alatt mindössze 283 tulajdonos tudott élni. Ugyanakkor évek óta legalább egyszer megkongatják a vészharangot, mert valójában már betelt az adósok megmentésére szánt 35 ezer lakást érintő állami keret, így azt mindenképpen emelni kellene, mert jegybanki adatok szerint 135 ezer lakáshiteles legalább három hónapja nem törleszti a hitelét, és 37 százalékuknak nincs bevallott jövedelme.

Szerző