Terror a manchesteri koncerten - 22 halott és 59 sérült (Videók)

Publikálás dátuma
2017.05.23. 09:13

A manchesteri rendőrség közölte, hogy növekedett a Manchester Arena bejárati csarnokában, Ariana Grande amerikai énekesnő teltházas koncertjének végén történt robbantás áldozatainak száma. A legfrissebb adatok szerint 22-en veszítették életüket, közülük legalább tízen kiskorúak, és 59-en megsérültek az öngyilkos merényletben. A brit hatóságok szerint terrortámadás történt, egy férfi követte el a robbantást egy házi készítésű pokolgéppel, aki meg is halt a detonációban. A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK! FOTÓK: REUTERS/Jon Super/Andrew Yates

Ian Hopkins az észak-angliai nagyváros rendőrkapitánysága előtt tartott rövid sajtótájékoztatóján közölte: a sérülteket hat manchesteri kórházban kezelik, többségük fiatal. Állapotukról nem mondott részleteket.

Hopkins megerősítette azt is, hogy a rendőrség jelenleg - amíg ettől eltérő információja nincs - terrorcselekményként kezeli a történteket.

Az Iszlám Állam egy Twitter-videóban magára vállalta a manchesteri robbantást. Az ATV-nek nyilatkozó szakértő is úgy fogalmazott, hogy a merénylet elkövetésének módja és a helyszín kiválasztása is a terrorszervezet módszereire utal, ám fontos tudni, hogy az IS gyakran vállal fel olyan terrortámadást is, amit nem ők követtek el.

A rendőrfőkapitány szerint a manchesteri rendőrség szorosan együttműködik az országos terrorelhárító rendőri hálózattal és a brit hírszerző szolgálatokkal. Hozzátette: a rendőrség arra kéri a lakosságot, hogy kerülje a Manchester Arena környékét, mert a vizsgálat nagy erőkkel folytatódik a helyszínen. Hopkins nem tért ki arra, hogy őrizetbe vettek-e valakit a robbantással kapcsolatban.

Theresa May brit miniszterelnök kedd hajnalban bejelentette, hogy a kormányzó Konzervatív Párt felfüggesztette választási kampányát. Nagy-Britanniában június 8-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak. May közölte azt is, hogy elnökletével kedd délelőtt értekezletet tart a brit kormány rendkívüli helyzetek esetén összeülő szakértői testülete, a COBRA.

A miniszterelnök kifejezte együttérzését az áldozatok hozzátartozóinak, és biztosította őket arról, hogy a kormány teljes részletességgel feltárja a történtek hátterét.

May keddi sajtótájékoztatójában azt mondta: a biztonsági szolgálatok tudják, hogy ki követte el a merényletet. A miniszterelnök a brit kormány válsághelyzeti tanácskozó testülete, a COBRA értekezletén elnökölt, az ülés után tartott Downing Street-i tájékoztatóján kijelentette: a nyomozás jelenlegi szakaszában még nem fedheti fel az öngyilkos merénylő kilétét. Hozzátette ugyanakkor: a rendőrség és a biztonsági szolgálatok meggyőződése szerint egyetlen merénylőről van szó, de folyik a vizsgálat annak kiderítésére is, hogy az elkövető egyedül vagy valamely csoport tagjaként cselekedett. 

Még nem tudni, van-e magyar sérült
Folyamatban van az áldozatok azonosítása, így még nem tudni, van-e magyar érintettje a Manchester Arena rendezvényközpontban hétfő éjjel történt robbantásos merényletnek - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a köztévén. Szijjártó Péter közölte, a magyar nagykövetségen várják azok hívását, akiknek rokona, ismerőse ott volt a koncerten, és most nem tudják vele felvenni a kapcsolatot. A magyar kormány határozottan elítéli a támadást, részvétét fejezi ki az áldozatok családjának, és mielőbbi gyógyulást kíván a sérülteknek - tette hozzá.
A londoni magyar külképviseleten még nem jelentkezett senki, aki hozzátartozóját kereste volna - közölte a miniszter.

A merénylet Ariana Grande amerikai énekesnő teltházas koncertjének végén történt, a 21 ezer férőhelyes Manchester Arena bejárati csarnokában, a jegypénztárak közelében.

A koncertről távozó tömegben a robbanás után pánik tört ki, sokan úgy nyilatkoztak: úgy érezték, mintha kitört volna a háború. A rendezvényen nagyon sok fiatal, köztük gyerekek is voltak.

Ez a legsúlyosabb terrorcselekmény Nagy-Britanniában azóta, hogy 2005. július 7-én négy öngyilkos merénylő pokolgépeket robbantott három londoni metrószerelvényen és egy városi buszon, 52 embert megölve és több mint hétszázat súlyosan megsebesítve.

A legutóbbi súlyos nagy-britanniai terrortámadás március 22-én történt, amikor egy magányos merénylő, Khalid Masood járművével nagy sebességgel a gyalogosok közé hajtott a londoni Westminster híd járdáján, majd kocsijából kiszállva, a parlament épületénél késsel megölt egy rendőrt. A támadásnak a rendőrrel együtt öt halálos áldozata volt. A merénylőt a parlament fegyveres őrsége a helyszínen agyonlőtte.

Videón a robbanás pillanata:

A kedd hajnali manchesteri robbantás vizsgálatába a brit közlekedési rendőrség is bekapcsolódott, mivel a Manchester Arena alatt működik az észak-angliai nagyváros egyik főpályaudvara, a Manchester Victoria Station.

A hatósági tájékoztatás szerint a robbantás után a pályaudvaron leállt a vasúti közlekedés.

Szemtanúk beszélnek a merényletről:

Londonban kedd hajnalban összeültek a Scotland Yard terrorelhárító szolgálatának szakértői és a brit belügyminisztérium illetékesei, hogy megvitassák a hatósági válaszintézkedéseket. A Scotland Yard - hivatalos nevén Metropolitan Police Service - a londoni rendőrség, de terrorelhárító szolgálatának hatásköre az egész országra kiterjed.

A BBC amerikai biztonsági illetékeseket idézett, akik nem zárták ki, hogy öngyilkos merénylet történt, de brit hivatalos részről ezt egyelőre nem erősítették meg.

Hiányos volt a biztonsági ellenőrzés?
Egy koncerten résztvevő szemtanú arról számolt be, hogy a biztonsági ellenőrzés nagyon hiányos volt, szinte nem is volt az arénába való belépéskor. Nem kellett átmenni semmiféle fémdetektoros kapun. Az egyetlen, ami érdekelte őket, van-e nálunk víz" - nyilatkozta a fiatal cseh lány a közszolgálati rádiónak. "A táskákat szinte nem is ellenőrizték, meg sem nézték, mi van bennük. Mindenféle motozás nélkül beengedtek, nem ellenőrizték, nincs-e valakinél valami" veszélyes tárgy - részletezte, majd azt is elmondta, hogy a robbantás után hatalmas kiabálás tört ki. "A nézők felénk tülekedtek. Mindenki pánikba esett, az emberek igyekeztek az üléseken keresztül is más kijáratokhoz jutni. Senki semmit nem tudott, még a biztonsági szolgálat sem, hiába kérdeztük őket, hogy mi történt" - nyilatkozta, hozzátéve, hogy a hangosbemondóban is csak annyit mondtak,  őrizzék meg a nyugalmukat, és hagyják el az arénát.

Nagy-Britanniában jelenleg a második legmagasabb terrorkészültségi fokozat van érvényben, amely a hivatalos meghatározás alapján súlyos terrorfenyegetettséget jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre brit területen.

Ezt a készültségi fokozatot a brit kormány 2014 augusztusában léptette életbe azzal az indokkal, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tevékenysége közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára.

Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a kritikus, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.

A brit kormányfő közölte a készültségi fokozattal kapcsolatban kedden azt mondta: a belső elhárítás - MI5 - kötelékében működő egyesített terrorizmus-elemző központ (JTAC), amelynek hatáskörébe tartozik a javaslattétel a készültségi szint módosítására, folyamatosan tanulmányozza a helyzetet.

Szerző
Frissítve: 2017.05.23. 16:58

A veszélyérzet hiánya

A Paksi Atomerőmű vezérigazgató tisztsége a mindenkori kormány felségterülete, ám 2009-ben az akkori baloldali kormány, szakítva az addig gyakorlattal olyan embert nevezett ki az élére, aki egész addigi pályafutását ott töltötte, végigjárta a szakmai ranglétrát. Ideális jelölt volt, de az akkori ingatag politikai helyzetben – mindenki tudta, hogy egy év múlva kormányváltás lesz – a kinevezés elfogadása előtt személyes találkozót kért és kapott Orbán Viktortól. A jelöltet arra biztatta az ellenzék vezére, hogy fogadja el a kinevezést, és a kormányváltás után nem fogják a másik oldal embereként kezelni. Orbán a szakember kezébe nyomott egy cetlit, arra kérve: hívja fel az azon szereplő telefonszámot.

A megadott számon Nyerges Zsolt jelentkezett, és személyes találkozót beszéltek meg Budára a Radóc utca 8. szám alá. A Mahir Zrt. székházában egy óráig várakoztatták a vendéget, majd Nyerges így fogadta a belépőt: „Ki is vagy te, bazd meg?” Nyerges azt tanácsolta a leendő igazgatónak, hogy fogadja el a kinevezést. Rögtön hozzátette, hatalomra kerülésük után „rögtön kibaszunk téged a vezérigazgatói székből”. A vezérigazgatót 2009. március 24-én nevezték ki, és 2010. szeptember 13-án felmentették tisztségéből. Az ígéret, az ígéret. Egy évvel később a vezérigazgató-helyettessé lefokozott szakembernek indoklás nélkül felmondtak az atomerőműben. Három évtized ottani munka után elgondolkozhatott azon, hogy miből fog megélni. Kitalálhatták: Süli Jánosról van szó, akit nemrégiben neveztek ki a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszternek.

A fenti történetet Debreczeni József írta meg Simicska Lajosról szóló könyvében, A „szürke dominanciás”-ban. A leírtak hitelességét erősíti, hogy a szerző szerint Süli Pakson sokaknak elmesélte a vele történteket, így az nem maradt titok. Debreczenit a kötet megjelenése után – közel félév telt el azóta – senki nem kötelezte helyesbítésre és/vagy helyreigazításra, ami ugyancsak azt valószínűsíti: helytállóak az információi.

Ám Süli és a Fidesz kapcsolatának ezzel még koránt sincs vége. Az állás nélkül maradt mérnök gondolt egy merészet – bár rossznyelvek szerint erről egyeztetett a Fidesz főhatalmasságaival –, és 2014-ben Paks polgármesterének jelölte magát. Nem csupán nyert, és maga mögé utasította a Fidesz jelöltjét, egykori kenus világbajnokot, Kozmann Györgyöt, hanem a testületben is többséget szerzett az a lokálpatrióta tömörülés, amelynek Süli is a tagja volt. Polgármesterként könnyen kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy a testületben a többségben lévő fideszes képviselők foglyává válik. Másként alakult.

Ilyen előzmények után érte Süli Jánost a felkérés a tárca nélküli miniszteri posztra. Nem csodálkozom, hogy három évtizedes, az atomerőműben eltöltött szakmai karrierje után élt a lehetőséggel. Ugyanakkor nagyon csodálkozom, hogy elfogadta a felkérést. Emberileg, erkölcsileg és lélektanilag nehéz magyarázatot találni erre. Nem fordul(t) meg a fejében, hogy ugyanúgy bánhatnak vele megbízói, mint tették 2010-ben és 2011-ben? Valóban azt hiszi, hogy ő több és más, mint egy védtelen gyalog a politika nagy sakktábláján? Hiszi, hiheti azt, hogy szakértelme megóvja őt attól, hogy bármikor indoklás nélkül leváltsák? Ha körbenéz ebben az országban, leszűrhet-e olyan tapasztalatot, hogy bármilyenfajta kinevezés – az iskolai igazgatói poszttól a Paksi Atomerőmű vezérigazgatói állásáig bezárólag – a hozzáértésről szól, és nem a politikai lojalitásról? Egyáltalán tudja Süli János, hogy melyik és milyen országban él? A vele történetek után semmit nem sejt abból, hogy a Fidesz átmenet nélkül ejti azokat az embereket, akikre valamikor szükségük volt? Rendelkezik-e egészséges veszélyérzettel? Vagy azt gondolja, hogy a paksi bővítésért személy szerint neki mindent be kell vállalnia?

Több jel ebbe az irányba mutat. Első sajtótájékoztatóján vitára ingerlő kijelentések sokaságát tett. A paksi bővítésről azt gondolja, hogy egy kormányváltás esetén az új kabinet is belátná, az ország energiaellátásának biztosítására nincs más mód, mint a nukleáris energia. Mindezt az atomlobbi embere mondja, akit ebben a vitában nem pártatlan. Európai országok sokasága másként gondolkodik erről, és más szakpolitikát folytat ebben a kérdésben – tegyük hozzá. Fájóbb, hogy Süli már első nyilvános szereplésén a politika vizeire tévedt, és olyasmiket állított, ami még a Fidesz idetartozó propaganda-szövegeit is alulmúlja. Nem lehet népszavazást rendezni a paksi bővítésről, mert az bonyolult szakmai kérdés. Átpolitizált félinformációk alapján döntenének az emberek egy népszavazáson – védi meg álláspontját. Ha ezt elfogadjuk, akkor beszüntethetnénk az országgyűlési választások gyakorlatát is, mert az atomenergia jövőbeli felhasználásánál még bonyolultabb kérdésekről kell döntenünk akkor, amikor pártot és jelöltet választunk. És ezt nem tudjuk másként megtenni – itt muszáj Sülit idézni – mint „átpolitizált félinformációk alapján”. Nem az elegáns érvelés iskolapéldája, hogy aki 2014-ben a Fideszre szavazott, az egyben a paksi bővítésre is áldását adta. Ezek már Kósa Lajos-i mélységek. Pedig Süli mondta.

Maradt egy gyöngyszem a végére. A miniszter szerint, aki akart, tájékozódhatott és véleményt nyilváníthatott a készülő beruházásról. A kijelentést azzal igyekezett hitelesíteni, hogy Paks környékén 41 településen rendeztek fórumot a beruházásról, amelyeken a részt vevők többsége támogatta Paks2-t. Rossz hír, hogy e 41 település mellett az országban további 3200 található, ahol nem rendeztek fórumot. Süli mintája nem reprezentatív. Számszakilag semmiképp. De más szempontból sem. Pakson és a környékén élők érthető módon támogatják a bővítést. Az atomerőmű óriási munkaadója a térségnek, az itteni fizetések hazai viszonylatban jónak számítanak. Az egész térség sorsát fogja megpecsételni, ha egyszer búcsút mondunk az atomenergiának.

Ez egyetlen módon elkerülhető: a bővítéssel. A helyiek támogatása alapvetően ennek szól.

A veszélyérzet hiánya

A Paksi Atomerőmű vezérigazgató tisztsége a mindenkori kormány felségterülete, ám 2009-ben az akkori baloldali kormány, szakítva az addig gyakorlattal olyan embert nevezett ki az élére, aki egész addigi pályafutását ott töltötte, végigjárta a szakmai ranglétrát. Ideális jelölt volt, de az akkori ingatag politikai helyzetben – mindenki tudta, hogy egy év múlva kormányváltás lesz – a kinevezés elfogadása előtt személyes találkozót kért és kapott Orbán Viktortól. A jelöltet arra biztatta az ellenzék vezére, hogy fogadja el a kinevezést, és a kormányváltás után nem fogják a másik oldal embereként kezelni. Orbán a szakember kezébe nyomott egy cetlit, arra kérve: hívja fel az azon szereplő telefonszámot.

A megadott számon Nyerges Zsolt jelentkezett, és személyes találkozót beszéltek meg Budára a Radóc utca 8. szám alá. A Mahir Zrt. székházában egy óráig várakoztatták a vendéget, majd Nyerges így fogadta a belépőt: „Ki is vagy te, bazd meg?” Nyerges azt tanácsolta a leendő igazgatónak, hogy fogadja el a kinevezést. Rögtön hozzátette, hatalomra kerülésük után „rögtön kibaszunk téged a vezérigazgatói székből”. A vezérigazgatót 2009. március 24-én nevezték ki, és 2010. szeptember 13-án felmentették tisztségéből. Az ígéret, az ígéret. Egy évvel később a vezérigazgató-helyettessé lefokozott szakembernek indoklás nélkül felmondtak az atomerőműben. Három évtized ottani munka után elgondolkozhatott azon, hogy miből fog megélni. Kitalálhatták: Süli Jánosról van szó, akit nemrégiben neveztek ki a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszternek.

A fenti történetet Debreczeni József írta meg Simicska Lajosról szóló könyvében, A „szürke dominanciás”-ban. A leírtak hitelességét erősíti, hogy a szerző szerint Süli Pakson sokaknak elmesélte a vele történteket, így az nem maradt titok. Debreczenit a kötet megjelenése után – közel félév telt el azóta – senki nem kötelezte helyesbítésre és/vagy helyreigazításra, ami ugyancsak azt valószínűsíti: helytállóak az információi.

Ám Süli és a Fidesz kapcsolatának ezzel még koránt sincs vége. Az állás nélkül maradt mérnök gondolt egy merészet – bár rossznyelvek szerint erről egyeztetett a Fidesz főhatalmasságaival –, és 2014-ben Paks polgármesterének jelölte magát. Nem csupán nyert, és maga mögé utasította a Fidesz jelöltjét, egykori kenus világbajnokot, Kozmann Györgyöt, hanem a testületben is többséget szerzett az a lokálpatrióta tömörülés, amelynek Süli is a tagja volt. Polgármesterként könnyen kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy a testületben a többségben lévő fideszes képviselők foglyává válik. Másként alakult.

Ilyen előzmények után érte Süli Jánost a felkérés a tárca nélküli miniszteri posztra. Nem csodálkozom, hogy három évtizedes, az atomerőműben eltöltött szakmai karrierje után élt a lehetőséggel. Ugyanakkor nagyon csodálkozom, hogy elfogadta a felkérést. Emberileg, erkölcsileg és lélektanilag nehéz magyarázatot találni erre. Nem fordul(t) meg a fejében, hogy ugyanúgy bánhatnak vele megbízói, mint tették 2010-ben és 2011-ben? Valóban azt hiszi, hogy ő több és más, mint egy védtelen gyalog a politika nagy sakktábláján? Hiszi, hiheti azt, hogy szakértelme megóvja őt attól, hogy bármikor indoklás nélkül leváltsák? Ha körbenéz ebben az országban, leszűrhet-e olyan tapasztalatot, hogy bármilyenfajta kinevezés – az iskolai igazgatói poszttól a Paksi Atomerőmű vezérigazgatói állásáig bezárólag – a hozzáértésről szól, és nem a politikai lojalitásról? Egyáltalán tudja Süli János, hogy melyik és milyen országban él? A vele történetek után semmit nem sejt abból, hogy a Fidesz átmenet nélkül ejti azokat az embereket, akikre valamikor szükségük volt? Rendelkezik-e egészséges veszélyérzettel? Vagy azt gondolja, hogy a paksi bővítésért személy szerint neki mindent be kell vállalnia?

Több jel ebbe az irányba mutat. Első sajtótájékoztatóján vitára ingerlő kijelentések sokaságát tett. A paksi bővítésről azt gondolja, hogy egy kormányváltás esetén az új kabinet is belátná, az ország energiaellátásának biztosítására nincs más mód, mint a nukleáris energia. Mindezt az atomlobbi embere mondja, akit ebben a vitában nem pártatlan. Európai országok sokasága másként gondolkodik erről, és más szakpolitikát folytat ebben a kérdésben – tegyük hozzá. Fájóbb, hogy Süli már első nyilvános szereplésén a politika vizeire tévedt, és olyasmiket állított, ami még a Fidesz idetartozó propaganda-szövegeit is alulmúlja. Nem lehet népszavazást rendezni a paksi bővítésről, mert az bonyolult szakmai kérdés. Átpolitizált félinformációk alapján döntenének az emberek egy népszavazáson – védi meg álláspontját. Ha ezt elfogadjuk, akkor beszüntethetnénk az országgyűlési választások gyakorlatát is, mert az atomenergia jövőbeli felhasználásánál még bonyolultabb kérdésekről kell döntenünk akkor, amikor pártot és jelöltet választunk. És ezt nem tudjuk másként megtenni – itt muszáj Sülit idézni – mint „átpolitizált félinformációk alapján”. Nem az elegáns érvelés iskolapéldája, hogy aki 2014-ben a Fideszre szavazott, az egyben a paksi bővítésre is áldását adta. Ezek már Kósa Lajos-i mélységek. Pedig Süli mondta.

Maradt egy gyöngyszem a végére. A miniszter szerint, aki akart, tájékozódhatott és véleményt nyilváníthatott a készülő beruházásról. A kijelentést azzal igyekezett hitelesíteni, hogy Paks környékén 41 településen rendeztek fórumot a beruházásról, amelyeken a részt vevők többsége támogatta Paks2-t. Rossz hír, hogy e 41 település mellett az országban további 3200 található, ahol nem rendeztek fórumot. Süli mintája nem reprezentatív. Számszakilag semmiképp. De más szempontból sem. Pakson és a környékén élők érthető módon támogatják a bővítést. Az atomerőmű óriási munkaadója a térségnek, az itteni fizetések hazai viszonylatban jónak számítanak. Az egész térség sorsát fogja megpecsételni, ha egyszer búcsút mondunk az atomenergiának.

Ez egyetlen módon elkerülhető: a bővítéssel. A helyiek támogatása alapvetően ennek szól.