A járulékcsökkentések nyomán Magyarország az egy főre jutó adóterhelések tekintetében az európai mezőny felső harmadából kedvezőbb helyre kerülhet - erről beszélt a Népszavának Ruszin Zsolt. A 2010-es évek elején kivetett szektorális adókat mérsékelték vagy megszüntették, de az sem megy ritkaságszámba, hogy az érintett vállalkozások beépítették a költségeik közé. Éppen ezért - az adószakértő szerint - lassacskán Magyarországon a vállalkozóknak már nem az adók és a járulékok mértéke okozza a legfőbb gondot, hanem például a NAV tervezett adótechnikai intézkedései. Ezek közül az online számlázásra, valamint adatszolgáltatásra való áttérést a rossz előkészítés miatt a kormány kénytelen egy évvel, a jövő év közepére elhalasztani. A gazdasági tárca ezúttal is elkövette azt a hibát, hogy előzetesen nem konzultált a szakmával, különben szembesült volna azzal, hogy papíralapú számlázás kiszorítása bonyolultabb feladat, mint gondolták. Azoknak a vállalkozásoknak, akinek kizárólag számítógépes a számlázása, az átálláshoz nem kell majd tennie semmit, de akinek nem, annak komoly munka lesz egy NAV által készített bevallás kiegészítése. Erre nincsenek felkészülve a könyvelők - mondta Ruszin Zsolt.
A foglalkoztatásra rárakodó adó- és járulékterheket illetően nem ennyire optimista az RSM Hungary. Elemzésük szerint a visegrádi országokkal összevetve a magyarországi vállalatok még mindig hátrányos helyzetben vannak. Az adóék - amely azt mutatja meg, hogy a cégek által kifizetett bruttó bérköltség mekkora hányada kerül az államkasszába az összességében kifizetett adók és járulékok révén - régiós alakulása Magyarország számára kedvezőtlen képet mutat. Ugyanakkora nettó bér kifizetése egy magyar foglalkoztatónak jóval magasabb bérköltséget jelent, mint régiós versenytársainak.
A hat évre tervezett magyar járulékcsökkentési pályát figyelembe véve a 2022-re elérhető 41,4 százalékos adóék szintjével - ha időközben a visegrádi országok egyike sem változtat - éppen a cseh szint alá kerülhetünk, de a lengyel terhektől még mindig hat százalékpont választ majd el bennünket - mondta Kalocsai Zsolt, az RSM vezérigazgatója.
Ezt támasztja alá a Mazars tegnap ismertetett közép-európai körképe is, amely szerint a forgalmi és fogyasztási adók térnyerésével párhuzamosan a jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók aránya némileg mérséklődött, azonban a felmérés alapján a kelet-közép-európai régióban sem igazán "olcsó" már a foglalkoztatás. Bár az egykulcsos, 15 százalékos magyar személyi jövedelemadó (szja) nem magas, és a szociális hozzájárulási adókulcs is 22 százalékra mérséklődött, a munkavállalót terhelő közterhekkel együtt nézve az adóterhelés magasabb, mint a többi vizsgált országban. A Mazars példája szerint 100 ezer forint nettó jövedelem juttatása 184 ezer forintjába kerül a munkáltatónak.