Egyformák

Hazánkban a legdrágább eladó ház Budán van, ára 3 milliárd forint. 2100 négyzetméter,10 fürdőszoba, úszómedencék kívül-belül, szolárium, pálmafák. A legolcsóbb eladó ingatlan Csenyétén található, 100 ezer forintért árulják. Omladozó falak, szél kikezdte, beázó tető, korhadt padlás, fóliázott ablak, egy szoba sparhelttel, füstös, hulló mennyezettel, víz nélkül, szeméttel teleszórt udvarral, rogyadozó árnyékszékkel. A két ingatlan valamiben mégis egyforma: egyik sem kell senkinek. Mindkettő rendszerváltásunk gyümölcse.

Bukás a Tigáz-hálózaton

Tavaly 1,3 milliárdos veszteségről mínusz 8,4 milliárdra ugrott a Tigáz vezetékeit üzemeltető Tigáz-DSO Kft. eredménye - derül ki a Tigáz tulajdonában lévő cég tegnap leadott mérlegéből. Ez azért fura, mert az olasz ENI irányította kelet-magyarországi gáztársaság mára lényegében csak vezetéküzemeltetőjét tartotta meg. Tavaly ugyanis a lakossági szolgáltatást az állami Főgáznak, az üzleti ügyfelek gázellátását pedig a német RWE-EnBW-hátterű Elmű-ÉMÁSZ-nak adták át. A vezetéküzemeltetés veszteségére a könyvekben nem leltünk érdemi magyarázatot. Ráadásul a csövek tarifáit a lakossági díjakhoz hasonlóan a kormány határozza meg és a Fidesz az ellátóhálózatokat állítólag a külföldiek ellen zajló rezsiharc ellenére se szeretné tönkretenni.

A lépéssel tovább zuhan a kft. saját tőkéje, ami hosszú évek óta a jegyzett tőke alatt áll. A polgári törvénykönyv szerint két ilyen év után a helyzetet valamiképp rendezni kell. Ruszin Zsolt könyvvizsgáló mindezen nem lepődik meg: szavai szerint panaszos kárvallott híján a cégbíróságok sajnálatosan ritkán kényszerítik ki a rendezést. Ugyanakkor a Tigáz már négy éve is a jegyzett tőke csökkentésével idomult a vagyonvesztéshez.

A – lényegében mára kiüresedett – anyavállalat, a Tigáz vesztesége tavaly 1,6 milliárd forintról mintegy egymilliárdra csökkent. Osztalékot az ENI szokás szerint nem vont ki. A Tigázon belül a Főgáznak átadott lakossági (úgynevezett egyetemes) gázszolgáltatás eredménye viszont drámaian, mínusz 2,6 milliárdról plusz 5,4 milliárdra ugrott. Hasonló folyamat volt megfigyelhető magánál a Főgáznál is. Mindez azt erősíti, hogy miután a „multik” átadták az államnak az üzletágat, az az olajárzuhanást követő kormányzati rezsicsökkentés elmaradása okán immár busás nyereséget hoz - immár a "nemzeti közmű" asztalára.

Vegyvédelmi védőruhában Pakson
Radioaktív sugárzás elleni védőruhában jelent meg az országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának paksi kihelyezett ülésén Sallai R. Benedek elnök, a nukleáris bővítési beruházást ellenző Lehet Más a Politika (LMP) képviselője. Beszámolója szerint a fideszes Bencsik János alelnök hangot is adott az öltözéke feletti nemtetszésének. Az ellenzéki politikus a mérnökök és dolgozók elkötelezettségét nem vonja kétségbe, magát a technológiát viszont elveti. Az ülésen egyébként többen - így Hamvas István, az állami erőmű vezérigazgatója, Fichtinger Gyula, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, valamint Heringes Anita szocialista képviselő is - a megfelelő szakember-utánpótlás fontosságát hangsúlyozta.

Szerző

Csúcsdöntő bérterhek

Publikálás dátuma
2017.05.24. 07:22

A járulékcsökkentés ellenére a régiós országok között még mindig a magyar munkaerő után kell a legtöbbet az államkaszába fizetni. Versenyhátrányunk e téren 2022 után sem csökken.

A járulékcsökkentések nyomán Magyarország az egy főre jutó adóterhelések tekintetében az európai mezőny felső harmadából kedvezőbb helyre kerülhet - erről beszélt a Népszavának Ruszin Zsolt. A 2010-es évek elején kivetett szektorális adókat mérsékelték vagy megszüntették, de az sem megy ritkaságszámba, hogy az érintett vállalkozások beépítették a költségeik közé. Éppen ezért - az adószakértő szerint - lassacskán Magyarországon a vállalkozóknak már nem az adók és a járulékok mértéke okozza a legfőbb gondot, hanem például a NAV tervezett adótechnikai intézkedései. Ezek közül az online számlázásra, valamint adatszolgáltatásra való áttérést a rossz előkészítés miatt a kormány kénytelen egy évvel, a jövő év közepére elhalasztani. A gazdasági tárca ezúttal is elkövette azt a hibát, hogy előzetesen nem konzultált a szakmával, különben szembesült volna azzal, hogy papíralapú számlázás kiszorítása bonyolultabb feladat, mint gondolták. Azoknak a vállalkozásoknak, akinek kizárólag számítógépes a számlázása, az átálláshoz nem kell majd tennie semmit, de akinek nem, annak komoly munka lesz egy NAV által készített bevallás kiegészítése. Erre nincsenek felkészülve a könyvelők - mondta Ruszin Zsolt.

A foglalkoztatásra rárakodó adó- és járulékterheket illetően nem ennyire optimista az RSM Hungary. Elemzésük szerint a visegrádi országokkal összevetve a magyarországi vállalatok még mindig hátrányos helyzetben vannak. Az adóék - amely azt mutatja meg, hogy a cégek által kifizetett bruttó bérköltség mekkora hányada kerül az államkasszába az összességében kifizetett adók és járulékok révén - régiós alakulása Magyarország számára kedvezőtlen képet mutat. Ugyanakkora nettó bér kifizetése egy magyar foglalkoztatónak jóval magasabb bérköltséget jelent, mint régiós versenytársainak.

A hat évre tervezett magyar járulékcsökkentési pályát figyelembe véve a 2022-re elérhető 41,4 százalékos adóék szintjével - ha időközben a visegrádi országok egyike sem változtat - éppen a cseh szint alá kerülhetünk, de a lengyel terhektől még mindig hat százalékpont választ majd el bennünket - mondta Kalocsai Zsolt, az RSM vezérigazgatója.

Ezt támasztja alá a Mazars tegnap ismertetett közép-európai körképe is, amely szerint a forgalmi és fogyasztási adók térnyerésével párhuzamosan a jövedelmeket és a foglalkoztatást terhelő adók aránya némileg mérséklődött, azonban a felmérés alapján a kelet-közép-európai régióban sem igazán "olcsó" már a foglalkoztatás. Bár az egykulcsos, 15 százalékos magyar személyi jövedelemadó (szja) nem magas, és a szociális hozzájárulási adókulcs is 22 százalékra mérséklődött, a munkavállalót terhelő közterhekkel együtt nézve az adóterhelés magasabb, mint a többi vizsgált országban. A Mazars példája szerint 100 ezer forint nettó jövedelem juttatása 184 ezer forintjába kerül a munkáltatónak.

Szerző