Fidesz-kampány a nők ellen

Az EU is aláírná, de a magyar kormány az alaptörvényre hivatkozva három éve nem akarja ratifikálni a nők elleni erőszakot elítélő isztambuli egyezményt.

Tart a magyar társadalom, elsősorban a nők tesztelése, vajon meddig hajlandók mindent elviselni állítólagos jogkutatók és konzervatív férfi politikusok kijelentéseiből, magatartásából. A jelek szerint: sokat. Mindössze néhány elszánt szociológus és két ellenzéki párt női politikusa kongatta meg a vészharangot a múlt héten, amikor az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) vezetője arra szólította fel Magyarország keresztény jobboldali kormányát, hogy ne terjessze be a parlament elé a nők elleni erőszakot elítélő isztambuli egyezményt. Az ifjúsági elnök, Nacsa Lőrinc szerint ugyanis az egyezmény valódi célja a hagyományos családmodell lebontása azzal, hogy a biológiai nő és férfi helyett a társadalmi nemek, a gender fogalmát vezetné be.

Hogy ez nem azért veszélyes, mert így mélyebben kellene elgondolkodni a családon belüli erőszak kérdéseiről, már a témát felvezető Alapjogi Központ (AK) állításaiból is kiderült. Az Átlátszó oknyomozó portál korábbi kutatásai szerint a magát független civil szervezetnek hirdető jogászcsoport valójában a „kormánypártokhoz, főleg az IKSZ-hez köthető munkatársakkal, fideszes pártpénzből működik, de az alapjogok helyett a kormányt védi”. A központ igazgatója, Törcsi Péter a Hír TV egyik műsorában mondta ki az igazi bajt, hogy a társadalmi nem fogalmának bevezetése felborítaná az Alaptörvény – amúgy megszületésekor is sokat vitatott – állítását, ami szerint a házasság kizárólag egy férfi és egy nő kapcsolata lehet.

A magyar kormány 3 évvel ezelőtt csatlakozott az egyezményhez, de a parlament azóta sem emelte azt be a hazai jogrendbe. Érdemi magyarázat nem született, s most azért kellett felépíteni és megszervezni egy ilyen "magas színvonalú" kommunikációs kampányt, mert az Európai Unió Tanácsa május 11-én úgy döntött, maga az unió is csatlakozik az egyezményhez, hogy látványosan megerősítse elkötelezettségét a nők elleni erőszak felszámolása mellett. Kellett tehát az uniós álláspontot félresöprő kormánypárti jogász, majd a felkészült ifjú keresztény vezető, aki képes az isztambuli egyezménytől egyetlen percen belül a nemátalakító műtétektől való szülői rettegésig elvinni a gondolati ívet.

S innen már tényleg csak egy lépés, hogy a minikampány csúcspontján kiálljon a Fidesz egyik közismert arca, a rezsibiztos Németh Szilárd, aki pontosan 10 nappal az uniós döntés után szintén felismerte, hogy az isztambuli egyezmény mögött valójában a „lopakodó genderpolitika áll”.

A Fidesz alelnöke szitokszóként ejtve a kifejezést természetesen „rendkívül kockázatosnak” nevezte a nemzetközi szerződés ratifikálását, vagyis a kormánypártok aligha terjesztik a szöveget a parlament elé.

Párbeszéd a nemek közötti egyenlőségről

Gyakorlatias nézőpontból, a fogyasztás és a női jogok összefüggései felől közelítette meg a társadalmi nemek kérdését a Friedrich Ebert Alapítvány e heti konferenciája. A baloldali német politikai szervezet 1990 óta támogat hazánkban a demokráciát, a jogállamiságot és az aktív civil társadalom fejlődését segítő programokat, tanácskozásokat. Most cseh és szlovák szociológusok mellett magyar kutatók értékelték, hogyan váltak a nők az egyik oldalon a marketingkampányok központi címzettjévé, akik szépészeti termékektől babaápolási cikkekig mindent megvesznek, míg a másik oldalon ugyanezek az asszonyok éhbérért dolgoznak a szintén divatigényeket kielégítő közép-kelet-európai varrodákban. Elhangzott, hogy ha a cégek megszüntetnék a nemek közti bérkülönbségeket, a férfi nézőpontból felépített gazdaságpolitika felszámolása a vállalatok összeomlását eredményezné. Gyors változásra tehát senki ne számítson.