Európai Bizottság;CEU;lex CEU;

Lex CEU - Orbánék válaszoltak az Európai Bizottságnak

Nem sérti a magyar kormány szerint a szolgáltatásnyújtás szabadságát a felsőoktatási törvény lex-CEU-ként elhíresült módosítása, ezért nem változtat az áprilisban elfogadott törvényen – ez áll abban a válaszlevélben, amelyet az Európai Bizottság április végi figyelmeztetésére állított össze az igazságügyi minisztérium.

A hvg.hu információi szerint a levélben azzal érvelnek: az oktatás minősége minden egyéb irányelv felett áll, márpedig a módosítás nélkül a minisztérium szerint nem lehetne garantálható, hogy ne működhessenek kamudiplomát adó felsőoktatási intézmények Magyarországon. Az anyaországban működtetendő kampusz követelménye és a névazonosság tilalma az érvelés szerint semmilyen más uniós alapértéket, így az oktatás szabadságát sem veszélyezteti.

Ahogy lapunk is megírta, április végén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a lex CEU miatt.  A bizottság arra hivatkozott, hogy a törvény sérti az alapvető jogokat azzal, hogy korlátozza az oktatáshoz való jogot és az oktatási szabadságot, valamint az üzleti tevékenység szabadságát. Az EB kifogásolta, hogy indokolatlanul nagy terhet ró a külföldi egyetemekre Magyarországon, pedig a magánkézben lévő oktatási intézményekre is vonatkozik az az irányelv, amely szerint a szolgáltatások szabad mozgását csak nagyon indokolt esetben szabad korlátozni. Szerintük túlzott korlátozásnak számít, hogy meg akarják szabni, mi lehet az egyetem neve, illetve hogy csak akkor végezhet külföldön is oktatási tevékenységet, ha az anyaországában is végez hasonlót. Bizottsági források szerint a rendelkezések szembemennek a Világkereskedelmi Szervezet rendelkezéseivel is, mert lehetővé teszik az eltérő bánásmódot uniós és unión kívüli országokban működő intézmények között.

A budapesti kormánynak az ügy sürgőssége miatt az általában megszabott két hónap helyett 30 nap múlva kell válaszolnia hivatalos levélben a brüsszeli felvetésekre. A határidő május 26-án, azaz holnap jár le. A magyar válasz fényében a Bizottság eldönti, hogy szükséges-e szerinte változtatni a törvényen. Ha igen, akkor egy következő levélben felszólítják a kormányt, hogy végezze el a módosításokat. Erre hivatalosan újabb két hónapja lesz a kormánynak, ha nem teszi - mint ahogy az a válaszlevélből várható - az Európai Unió Bíróságára kerül az ügy - emlékeztetett a hvg.hu.

New York állam kormányzója tárgyalna a kormánnyal
Haladéktalanul kész tárgyalni a magyar kormánnyal New York állam kormányzója a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény azon módosításairól, amelyek kifejezetten hátrányosan érintik a Budapesten működő Közép-európai Egyetemet (CEU). Andrew M. Cuomo mindezt szerdai közleményben jelezte, ismételten értésére adva a magyar kormánynak, hogy CEU-ügyben nem az amerikai szövetségi kormány, hanem New York állam az illetékes.
A kormányzó emlékeztetett arra is, a CEU-val kapcsolatban 2004-ben már született egy nyilatkozat New York és a magyar kormány között, amelyben mindkét fél garantálta az egyetem működését. A lex CEU-ként elhíresült törvénymódosítás azonban ellentmond ennek a nyilatkozatnak.
"A budapesti Közép-európai Egyetem az amerikai-magyar együttműködés szimbóluma, így mindenkinek érdeke, hogy az egyetem egy szabad intézményként Budapesten maradhasson" - írta Cuomo.
A CEU üdvözölte a kormányzó közleményét, Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora reményét fejezte ki, hogy a magyar kormányzat pozitívan reagál majd.

Lásd még: Lex CEU - New York állam kormányzója tárgyalna a kormánnyal

Mint ismert, részben a CEU-törvény miatt indult meg  múlt héten Magyarország ellen a 7-es cikkelyt aktivizáló Európa Parlamenti eljárás is, amelynek eredményeként Magyarország szavazati jogát is megvonhatják. A 7-es cikk szorosan kapcsolódik az Európai Unió alapszerződésének második cikkéhez, amely kimondja, hogy az EU az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának alapértékein alapul. Ezeknek védelmét irányozza elő a 7-es cikk, melynek élesítése egy hosszadalmas és bonyolult folyamat, kicsi az esély arra, hogy egy ország ténylegesen eljusson a szavazati jog felfüggesztéséig, ugyanakkor az eljárásnak komoly üzenetértéke van: az Unió történetében még nem volt olyan ország, amellyel szemben élni kellett volna ezzel az eszközzel.

A hetes cikkely élesítését indítványozó frakcióknak összesen 360 képviselőjük van. Mivel a döntéshozatalhoz egyszerű többség kell, a négy baloldali pártcsaládnak mindössze 15 képviselő átszavazására van szükség ahhoz, hogy átmenjen a javaslat.