Biriben a sztúpa segít

Vágó János volt szabolcsi életvédelmi nyomozó jó pár évvel ezelőtt felavatott lámaként jött haza Nepálból a Szabolcs megyei Biribe, annak is a táncsicstelepi részére. Oda, ahol a gyümölcsösök között, neki köszönhetően egyszer csak felbukkan egy hófehér építmény. Stílszerűen, rendőrszóval egy ,,sztúpának látszó tárgy”.

- Életvédelmi nyomozóként mindent láttam, két végén égettem a gyertyát, aktív, bohém, szélsőséges életem volt 32 éves koromig. Ekkor azzal szembesültem, hogy én, aki küzdősportot űztem, sokat tettem a jó fizikumért, sérvet kaptam, s olyan komoly műtét előtt állok, hogy újra kell tanulnom járni, élni egy krónikus betegséggel – mondja Vágó János, aki mégis sokat köszönhet ennek a 180 fokos fordulatnak. Új életet, feleséget, közösséget.

A Biriben 2009-re saját erejükből felépített sztúpa avatására csaknem négyszázan érkeztek, Angliából, Szlovákiából, Németországból. Azóta minden év május elsején sztúpa napot tartanak. Egyre többen jönnek, átfestik, körbejárják, ünnepelnek. - Kinti szokás szerint ilyenkor meleg étellel várom a vendégeke. Van, hogy százan is megfordulnak itt évente – mondja Vágó János.

- Találtam egy közösséget, ahol szavak nélkül is együtt éreznek velem – rakosgatja gondolatait Édua, aki mentálhigiénikusként és egészségfejlesztőként ismerte fel, hogy ha nem változtat a gondolkodásán, megbetegszik. Immár egy másik beszélgetés közepén vagyunk, Nyíregyházán, a Sztúpa Meditációs Központban. Kialakult itt egy ,,kemény mag”, úgy húszan-huszonöten hétről hétre leülnek beszélgetni. A szőke lány a régi polgári épület nagy szobájának egyik sarkán ül. Valójában úgy tűnik, épp fordítva van, mint ahogy mondta. Ő az, aki együtt érez a többiekkel.

- Az ostobaság téves ítéletekhez visz – ebből indul ki egy másik társuk, egy tanárnő, aki nem titkolja, hogy ide jár, de nem is osztja boldog-boldogtalan előtt. Biztos benne, hogy nem értenék, mi ez a buddhizmust kedvelő közösség, melynek nincs köze egyházhoz.

- Református vagyok. Minden vallást tisztelek. De kapaszkodót édesapám halála után ebben a filozófiában találok, ez van. A kolléganőmön láttam, hogy jobban van. Én is jobban akartam lenni. Most itt találok megnyugvást – mondja.

A sztúpa

A sztúpa a buddhista építészet egyik jellegzetes alakja. Egyike a legrégebbi buddhista vallási építményeknek, kezdetben egyszerű földhalom volt, amelybe Buddha relikviáit temették. A legenda szerint Buddha halála után a testét elhamvasztották, és a hamvait nyolc sztúpába osztották szét. Az i. e. 3. században Asóka felnyittatta ezeket a sztúpákat, és a hamvakat szétosztotta az általa épített több ezer sztúpában. Úgy tartják, hogy a sztúpa jólétet és harmóniát hoz a környező közösségre, s az ártalmas környezeti erők megszelídítésével meggátolja a természeti csapásokat.