A biztos befutó

Ha a parlamenti képviselőkre fogadni lehetne, mint a lovakra, én Rétvári Bencére fogadnék. Egész biztos pucolják már a bársonyt a jövendő székén. Amikor a minap Hiller István megfontoltan és okosan érvelt a CEU kinyírása ellen, s neki válaszolt (volna) Rétvári államtitkár, az ellenzék bekiáltásai hallatán az országgyűlés elnöke rendreutasította a kiáltozókat, hogy ne „óbégassanak”. De nem Kövér, hanem Rétvári érdemeit méltatnám. Azt hitte volna a közvetítés szemlélője, hogy sorba veszi Hiller érveit és értelmes ember módjára megcáfolja azokat. Ám nem így tett. "Fegyvert" rántott, és "tüzelni" kezdett Soros Györgyre. Süvítettek a szavak, hallani lehetett surrogást: Soros… Soros… Soros… A többi lényegtelen volt. A lelkes KDNP-s államtitkár szóban "kivégezte" népünk esküdt ellenségét, és diadalittasan leült. Talán már miniszteri bársonyszékről álmodott, ahol majd Semjén Zsolt nyomán átszellemülten hallgatja a miniszterelnök badarságait. És akkor füttyszóra – „lábhoz”! - lohol majd talpat nyalni.