Az Európai Oknyomozó Hálózat (EIC) kutatásaiból kiderül, hogy az Erdogan-klán olyan szerződést kötött, amely önmagában hozott számukra 23 millió dollárt. S mindez azt bizonyítja, amely a Gülen-hálózat által néhány éve kiszivárogtatott lehallgatott hangfelvételekből is kitűnik: Törökország igazi kleptokráciává vált, ahol a hatalmon lévők elvesztették a mértéket. Ez a folyamat tehát már jóval korábban elkezdődött azelőtt, hogy Erdogan százezreket küldjön a börtönbe. Gülen nem amiatt vált a rendszer első számú ellenségévé, mert – ahogy a hatalom állítja – kitervelte a tavaly július 15-i puccskísérletet (erre egyetlen bizonyítékkal sem szolgáltak), hanem azért, mert ő volt az, aki igazolni tudta, hogy Erdogan és családja ellopják az ország vagyonát.
A jelenlegi török elnök már akkor megcsapolta az állam pénzét, amikor miniszterelnökként Európa még reformerként tekintett rá. Erdogan az első komoly győzelmet még 2008 júliusában érte el, amikor a török alkotmánybíróság nem döntött pártja, az AKP betiltása mellett. Ez kulcsmomentum volt, mert mindezek után Erdoganék mind nagyobb energiákat fektettek a családi vagyon gyarapításába.
A klánt az üzbég hajógyáros, az azeri származású Mübariz Mansimov segítette ebben, akitől a család 2008-ban vette meg az Agdash nevű olajtankert. Ez akkor szinte teljesen újnak számított, egy évvel korábban készült el egy orosz gyárban. Mansimov és Erdogan között éveken át szoros üzleti kapcsolat alakult ki. Az azeri Bakuban született, a vörös hadseregben is szolgált, a Szovjetunió összeomlása idején az állami hajótársaságnál dolgozott. Nem sokkal később alapította meg saját vállalatát, a Palmalit. Ma mintegy száz hajó tulajdonosa. Saját állítása szerint a Fekete-tengeren zajló olajkereskedelem kétharmadát tartja ellenőrzése alatt. Hogy mennyire befolyásos, mutatja: januárban személyesen is jelen volt Donald Trump amerikai elnök beiktatásán.
Mansimov mintegy húsz éve terjesztette ki érdekeltségeit Törökországra, 2006-ban pedig felvette a török állampolgárságot. Azzal henceg, hogy erre maga Erdogan kérte. „A tiszteletreméltó miniszterelnök azt kérdezte: miért nem akarsz török állampolgár lenni?” – mondta el török médiumoknak. Hamar meg is adta a választ.
Az azeri vállalkozó és Erdogan családja között egy bonyolult gazdasági mechanizmus alakult ki – írja a Spiegel, amely az úgynevezett Málta-aktákból derül ki, amelyet az EIC kutatói tártak fel. Mansimov 2007-ben bízta meg z orosz United Shippin nevű gyárat az Agdash nevű hajó gyártásával. Ezért 18,4 millió dolláros hitelt vett fel a litániai Parex nevű banktól. A pénzintézet arról volt ismert, hogy feltételezések szerint despoták, oligarchák pénzét mosta tisztára. Mindeközben Erdogan sógora az adóparadicsomként ismert Man-szigeten regisztrált be egy céget. Ziya Ilgen, aki egykor tanár volt, ritkán bukkan fel a nyilvánosság előtt. Ő a színfalak mögött intézi a család különös pénzügyeit. Ilgen mellett az akkori kormányfő testvére, Mustafa és fia, Burak bukkant fel többször a szigeten. Ők hozták lére a Bumerz Limited nevű céget (a BU Burakot, az ER Erdogant, a Z Ziyát takarta, így jött létre a mozaikszó.) Erdogan számára a politika éppen úgy családi ügy, mint az üzlet. Kisebbik fia egy korrupcióval vádolt alapítványt irányít. 2014-ben hangfelvételek tűntek fel az interneten, amelyen Erdogan felszólítja fiát arra, hogy vigyen el a házból több millió dollárnyi fekete pénzt. Erdogan másik sógora, Berat Albayrak szintén mélyen érintett a politikában és a gazdaságban. Mielőtt 2015-ben energiaügyi miniszter lett, azon mesterkedett, hogy az általa irányított vállalat megkerülje az adótörvényeket.
Az orosz hajógyár 2007 őszén készítette el a hajót, amely 2008 októberében került a Bumerz Limitedhez. Mansimov vállalta, hogy a Parexnek visszafizeti a hitelt, ami arra utal, hogy a hajót ajándékba adta Erdoganéknak. Mansimov azonban bérbe vette azt azután is, hogy átadta az akkori kormányfőhöz köthető cégnek, méghozzá úgy, hogy azért 2015 októberéig 21 millió dollárt fizetett. Erdoganék tehát ellenszolgáltatás nélkül jutottak ekkora pénzhez. A vállalkozó ellenszolgáltatást is kapott: kiépíthette a milliárdosok klubjának is nevezett bodrumi jachtkikötőt, ahol már Károly brit herceg és Bill Gates, a Microsoft alapítója is feltűnt. Mansimov részvényese annak a Socar nevű azeri olajcégnek, amely a Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezeték kiépítésében is érdekelt.
Orbán szívesen fotózkodik diktátorokkal
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor előszeretettel társalgott diktatórikus államok vezetőivel kínai látogatása során, sőt, a miniszterelnök büszkén meg is osztotta a baráti csevejről készült fotókat Facebook-oldalán. Egy képen például Recep Tayyip Erdoğan török államfőn kívül (akit akkor már meg is hívott Budapestre) Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Rihoravics Lukasenka, Európa utolsó diktátoraként emlegetett fehérorosz elnök társaságában kapták lencsevégre a magyar kormányfőt.
